A madárinfluenza a házi és vadon élő madarakat érintő állatbetegség, kórokozója az influenzavírus egyik altípusa. A madárinfluenza ritkán okoz emberi megbetegedést, azonban a kórokozó igen változékony, ezért kialakulhatnak olyan vírusváltozatok is, amelyek képesek embereket megfertőzni és súlyos betegséget okozni. Ez különösen akkor fordulhat elő, ha a madárinfluenza az embert könnyen megfertőzni képes influenzavírussal találkozik. A kórokozó állatról közvetlenül emberre való terjedését és megbetegítését zoonózisnak nevezzük.
A szezonális influenzától eltérően a madárinfluenza-vírus által okozott emberi megbetegedéseket szokatlanul súlyos lefolyás, gyors állapotromlás és magas arányú halálozás jellemzi.
A madárinfluenza főbb tünetei
A madárinfluenzával fertőzött szárnyas állatok és emberek tünetei eltérőek.
A madárinfluenza tünetei szárnyasokban
A madárinfluenzával fertőzött vadmadarak gyakran tünetmentesek maradnak. A házimadarak esetében a tünetek a vírus megbetegítő képességétől, a madár fajától, korától, meglévő betegségeitől, tartási körülményeitől függnek. Kezdeti tünet lehet az étvágytalanság, a folyadékfelvétel csökkenése, amit az állatállomány viszonylag kismértékű elhullása kísér.
Más esetben a betegség sokkal súlyosabb formában nyilvánul meg: ilyenkor igen nagymértékű az állatállomány elhullása, amit általános tünetek (bágyadtság, étvágytalanság, borzolt tollazat) előzhetnek meg, de akár bevezető tünetek nélkül is jelentkezhet. Madárinfluenza-fertőzésre utalhat továbbá a tojástermelés vagy a testtömeg-gyarapodás csökkenése is.
A madárinfluenza tünetei emberekben
Az emberre átterjedő madárinfluenza jellegzetes tünetei gyorsan alakulnak ki, a fertőzés utáni harmadik-ötödik napon jelennek meg, és az alábbiak lehetnek:
- magas láz és borzongás,
- izomfájdalom,
- fejfájás,
- köhögés,
- hasmenés,
- émelygés,
- hányás,
- gyomorfájdalom,
- mellkasi fájdalom,
- orr- vagy fogínyvérzés,
- kötőhártya-gyulladás.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a fentebb felsorolt tüneteket tapasztalja, és a megelőző tíz napban madárinfluenzával fertőzött területen járt, telefonon értesítse háziorvosát.
Influenzaszerű tüneteivel mindenképpen forduljon orvoshoz, ha fokozottan veszélyeztetett személynek számít a szövődmények tekintetében, az alábbiak szerint:
- 65 évnél idősebb,
- várandós,
- a következő idült betegségek valamelyikében szenved: daganatos betegség, a vérképző rendszer zavara, cukorbetegség, idült szív-, vese- vagy májbetegség, idegrendszeri betegség, immunhiányos állapot, ideg-izomérintettséggel járó betegség (például izomsorvadás, szklerózis multiplex).
A madárinfluenza kiváltó okai
A madarak influenzáját az ún. A-típusú influenzavírusok okozzák. Az influenzavírussal fertőzött madarak nagy tömegben ürítik a vírust a testváladékukkal és az ürülékükkel. Az állatokból kijutott vírusok a természetes vizekben egy-két hétig életképesek maradnak, így fertőzni is képesek.
Az állatok fertőződése bekövetkezhet közvetlen egymás közötti érintkezéssel, a vírus belégzésével, testváladékkal szennyezett takarmány felvételével, valamint ivóvízzel is. A fertőzést gyakran vadmadarak, főleg vándorló vízi szárnyasok és gázlómadarak terjesztik, elsősorban a bélsaruk útján. A szabadban tartott házi baromfifajok (pulyka, kacsa) influenzás megbetegedése sokkal gyakoribb, mint a többnyire zártan (ipari körülmények között) tartott csirkeállományoké, ami a vadon élő és a vándormadarak fertőzést terjesztő szerepét támasztja alá.
Ha valaki folyamatosan és nagy mennyiségben lélegzi be a madárinfluenza vírusát tartalmazó port, előfordulhat, hogy a madárinfluenza vírusa közvetlenül meg tudja betegíteni. A madárinfluenza vírusa által okozott megbetegedések azon személyek között fordulnak elő leginkább, akik hivatásszerűen foglalkoznak madarakkal, és a munkavégzés során nem használnak védőmaszkot.
A madárinfluenza a fertőzött élő állattal vagy állattetemmel való szoros érintkezés útján is átterjedhet az emberre, mégpedig az alábbi módokon:
- fertőzött madár érintésével,
- madárürülék vagy az ürülékkel szennyezett szalma, takarmány érintésével,
- a szálló por és tollpihék belégzésével.
A madárinfluenza lehetséges szövődményei
Gyakori szövődmény a vírus okozta tüdőgyulladás, a heveny légzési elégtelenséggel járó ún. akut respirációs distressz szindróma (ARDS) és több létfontosságú szerv egyidejű elégtelen működése.
A madárinfluenza diagnosztizálása
A madárinfluenza kórisméjének megállapítása a kórelőzmény felvételével kezdődik. Az orvos kérdéseket tesz fel azzal kapcsolatban, hogy a közelmúltban a beteg járt-e madárinfluenzával fertőzött területen, érintkezett-e madárral vagy madártetemmel, illetve tartózkodott-e annak egyméteres körzetén belül. Megkérdezi továbbá, hogy a beteg érintkezett-e súlyos légzési megbetegedésben szenvedő személlyel, vagy olyannal, aki madárinfluenzával fertőzött területen járt. Ezt követően laboratóriumi vizsgálatokra kerül sor, melyek révén a vérből kimutathatók a beteg szervezetében termelődött ellenanyagok.
A madárinfluenza kezelése
A madárinfluenza ellátása fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézményben, a többi betegtől elkülönítve zajlik. A kezelés során a beteg valamint a környezetében élő személyek (a családtagok és az őt ellátó egészségügyi személyzet) vírusellenes gyógyszereket kapnak. A madárinfluenza nem gyógyítható antibiotikummal, de a szövődmények megjelenése esetén szükség lehet antibiotikum-kezelésre is.
Fontos, hogy azok a családtagok, illetve ismerősök, akikkel közvetlenül a fertőzés előtt szorosan érintkezett, értesüljenek a megbetegedéséről, és megelőző orvosi ellátásban részesüljenek.
A madárinfluenza megelőzése
A madárinfluenza megelőzésének hatékony módszere a fertőzésre gyanús madarakkal való közvetlen érintkezés kerülése. Azokban a gazdaságokban, ahol a betegség előfordulása gyanítható, a baromfitelepen dolgozóknak ajánlott az orrot és szájat takaró maszk, valamint védőszemüveg, kezeslábas, kesztyű és csizma viselése. Fokozottan figyelni kell a személyi higiéniára, kézmosásra és kézfertőtlenítésre is.
A baromfitelepeken a sikeres védekezéshez megelőző intézkedésekre és a betegség korai észlelésére van szükség. Az állattartók felelőssége, hogy betartsák az általános járványvédelmi szabályokat, amelyek az alábbiak:
- a vadon élő madarak távoltartása (az épületek folyamatos karbantartása, a szellőzőnyílások rácsainak ellenőrzése, a hálók ellenőrzése stb.);
- az állományok egyszerre történő ki- és betelepítése, alapos istállófertőtlenítés;
- biztonságos helyről történő ivóvíz- és takarmányellátás;
- a gépjárművek, szállítóeszközök, tálcák és egyéb eszközök alapos tisztítása, fertőtlenítése;
- a személyi higiénia fokozott betartása;
- az állattartó telepek természetes vizeinek (belvíz, pocsolyák, mocsarak) felszámolása;
- a takarmány biztonságos, zárt helyen történő tárolása.
A lakókörnyezetben madártetem észlelése esetén értesíteni kell a területileg illetékes hatósági állatorvost vagy a járási főállatorvost, aki intézkedik a tetem vizsgálatáról és elszállításáról. Különösen ügyelni kell a higiénés szabályok betartására: kerülni kell az állati eredetű ürülékkel vagy az emberi eredetű hulladékkal való érintkezést. Ez – függetlenül a madárinfluenzától – az egyéb fertőzések esélyét is nagyban csökkenti.
A madárinfluenza-fertőzéssel érintett területeken megoldható a baromfihús és az abból készült termékek biztonságos fogyasztása a megfelelő konyhatechnológia alkalmazásával. Fontos tudni, hogy a madárinfluenza-vírus nem terjed a kellően megfőzött, illetve megsütött ételek útján.
A biztonságos ételkészítés alapszabályai a következők:
- a konyhai munkafelületek és eszközök tisztán tartása;
- a nyers alapanyag elkülönítése a kész ételtől;
- a hús minimum 70oC maghőmérsékleten történő alapos főzése, átsütése (nem maradhat nyers, rózsaszín rész az elkészített húsban);
- a készétel biztonságos hőmérsékleten történő tárolása (hűtve vagy 60oC felett melegen tartva);
- tiszta víz és biztonságos alapanyag használata a konyhai műveletek során;
- baromfijárvány sújtotta területen a nyers, hőkezelés nélküli tojás fogyasztásának kerülése.
Nagyon fontos az emberi influenza elleni védőoltás évről évre történő beadatása, különösen a kockázati csoportokba tartozó személyek, valamint a baromfitelepen dolgozók esetében. Az influenza elleni védőoltás nem véd a madárinfluenzától, de beadásával megelőzhető az emberi influenza kialakulása, és ezzel csökkenthető a két vírus találkozása, a víruskereszteződés esélye.
Az emberek csak ritkán betegednek meg közvetlenül a madárinfluenza vírusától, így a fertőzést sem terjesztik; ezért nincs szükség tömeges, madárinfluenza elleni védőoltásra a lakosság körében.
