A hólyagkatéter egy vékony, rugalmas cső, amelynek behelyezésével a húgyhólyag mesterségesen kiüríthető, és a vizelet a szervezeten kívülre (pl. vizeletgyűjtő zsákba) juttatható, ha a normál vizeletürítés akadályozott. A vizeletürítési zavar mögött több tényező állhat: lehet fizikai akadály (férfiaknál például a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás) vagy idegi károsodás (cukorbetegség vagy porckorongsérv szövődménye). Egyes egészségügyi beavatkozásoknál is sor kerülhet a hólyagkatéter rutinszerű alkalmazására, például műtéteknél vagy az intenzív terápiás ellátásban. A szülészeteken is előfordulhat a használata (a húgyhólyag térfoglalásának csökkentésére a magzat természetes úton történő születése érdekében).
A hólyagkatétert diagnosztikus és kezelési céllal is használhatják. Az alkalmazás idejétől függően megkülönböztetünk ismétlődően (intermittálóan) és tartósan használt katétereket. Az ismétlődően használt katéterek esetén a katétert csak a hólyagürítés idejére helyezik fel, míg a tartós katétereket akár hetekig-hónapokig is a húgyutakban hagyhatják. Mindkettő alkalmazása steril körülményeket és kiemelt odafigyelést igényel az egészségügyi személyzettől. Tartós katéterek alkalmazásakor ügyelni kell a vizeletgyűjtő zsák rendszeres és helyes ürítésére, cseréjére.
Léteznek úgynevezett külső, „kondomkatéterek” is, férfiak számára, de ezek csak vizelettartási panaszok esetén tudnak segíteni az életminőség javításában. Használatukkal az esetlegesen csorgó, cseppenő vizelet a péniszre helyezett eszközzel vizeletgyűjtő zsákba vezethető.
Mi indokolhatja hólyagkatéter alkalmazását?
Hólyagkatéter használata javasolt, ha a beteg vizelése természetes úton nem megoldott.
Így katéterezés jön szóba az alábbi esetekben:
- tartós eszméletlen, magatehetetlen állapot;
- a hólyag beidegzési zavara, idegi károsodás (pl. cukorbetegség, szklerózis multiplex, agyvérzés, porckorongsérv, gerincvelő-szakadás);
- húgycsőszűkület (pl. hegesedés, prosztatamegnagyobbodás);
- műtéti beavatkozás előtt, alatt és után;
- szülészeten (epidurális érzéstelenítés alkalmazása);
- gyenge hólyagizomzat;
- gyógyszer bejuttatása (pl. kemoterápia);
- kezelhetetlen vizelettartási panaszok, valamint
- hólyagkatéterezés történhet vizsgálat elvégzése céljából is.
A hólyagkatéter behelyezése
A hólyagkatéter behelyezése kellemetlen, de helyi érzéstelenítő gél használatával fájdalommentes – vagy csak enyhe fájdalommal járó – folyamat, amely során a katétert a húgyutakon keresztül vezetik fel a húgyhólyagig. A katéter behelyezése képzett egészségügyi személyzetet igényel.
Mikor nem alkalmazható hólyagkatéter?
A húgyutak nagymértékű vagy teljes elzáródása esetén előfordulhatnak komplikációk, ezekben az esetekben nem ajánlott hólyagkatéter. Helyette komolyabb beavatkozásra van szükség.
Szuprapubikus katéter
Ha a katéter a húgycsövön keresztül nem helyezhető fel, vagy a katéterezés a húgycsövön át nem javasolt, a húgyhólyagot a szeméremcsont fölött, az alhason keresztül közelítik meg a bőrön ejtett, kis metszésen keresztül bevezetett katéterrel.
A hólyagkatéter kockázatai és lehetséges szövődményei
A hólyagkatéter okozta legjelentősebb szövődmény a húgyúti fertőzés: a húgycső, húgyhólyag, ritkább esetben a vese fertőzése. A fertőzés kialakulhat az egyszeri katéterezésnél és a tartós katéternél is, de esélye a katéter használatának időtartamával nő. Ezért kiemelten fontos a katéter felhelyezésénél, használatánál minden fertőzést megelőző óvintézkedés betartása. A katéter további problémákhoz is vezethet (hólyagspazmus, húgycsősérülés, húgycsőszűkület).
A katéter eltávolítása
A katétert, amint lehetséges, el kell távolítani. A húgyutak sérülékenysége miatt ez egészségügyi személyzetet igényel. Az eltávolítás kellemetlen lehet, és enyhe fájdalmakkal járhat, de csak rövid ideig tart. A katéter eltávolítását követő 1-2 napban normális esetben is jelentkezhet:
- csípő érzés vizelés közben,
- gyakori vizelési inger,
- véres vizelet,
- vizelettartási panasz.
Ezek a tünetek idővel enyhülnek, majd el is múlnak. Ha a tünetek később is jelentkeznek, a kezelőorvoshoz kell fordulni.
Hólyagtorna
A katéter eltávolítása utáni vizelettartási zavarok tüneteinek enyhítésében segíthet a rendszeres hólyagtorna. A hólyag „edzésével” a szervezet „megtanítható” arra, hogy naponta kevesebbszer, de nagyobb mennyiségű vizeletet ürítsen. A hólyagtorna lassú, akár hónapokig is tartó terápiás folyamat – a jó eredmény érdekében fontos, hogy a beteg következetesen elvégezze a gyakorlatokat.
A hólyagtorna elemei:
- a terápia előtt a vizelési szokások feljegyzése;
- a két vizelés közötti időtartam fokozatos növelése;
- a vizelési inger toleranciájának növelése mentális és fizikai tréninggel (pl. figyelemelterelő gyakorlatok, gátizomtorna);
- a megfelelő folyadékbevitel kialakítása (1-2 liter naponta, több alkalommal, kisebb mennyiségben, lefekvés előtt 3 órával az ivás mellőzése, a koffeinfogyasztás csökkentése).
