A látótérben lebegő vagy lassan elúszó foltok nem optikai csalódás eredményei, a látvány és okozója valós: ezek az üvegtestben, a szem kocsonyás anyagában úszó kis törmelékdarabok. Ez többnyire normális jelenség, úgynevezett üvegtesti homály, amely ritkán jelez szembetegséget. A leggyakrabban az üvegtest öregedése okozza.
Az üvegtesti homály fajtái
Az üvegtesti homályt a szemgolyót alkotó kocsonyás anyagban úszó törmelékek okozzák azzal, hogy mozgás közben árnyékuk a retinára vetül. Ezek a foltok különféle formákat ölthetnek, lehetnek:
- apró, kerek foltok,
- fonalszerű vonalak,
- pókhálószerű rajzolatok.
Az üvegtesti homály kialakulása
Az üvegtesti homályok legtöbbször fiziológiás folyamat eredményekképpen alakulnak ki, ami lehet egy ártalmatlan jelenség, de akar súlyos kórkép tünete is, éppen ezért nagyon fontos szemész szakorvoshoz fordulnia, ha úszkáló foltokat, repülő legyeket, fényfelvillanásokat, fekete foltokat lát, vagy látótérkiesés jelentkezik.
A kor előrehaladtával a szem és az üvegtest is öregszik, állapota romlik. Az üvegtest folyékonyabbá válik, szerkezete meglazul, a kocsonyás anyagból kisebb, összeálló részek válnak ki. Ezek mozognak az üvegtestben, és árnyékuk látható jellegzetes úszó foltokként.
Üvegtesti homály akkor is megjelenhet, ha az üvegtest leválik a retina felszínéről. Ezt nevezzük hátsó üvegtesti határhártya-leválásnak. Ilyenkor a retina ingerlése, vongálása fényfelvillanásokat okozhat a szemben. Ha a leválás a retinából is magával húz kis darabokat, akkor szétszórt kis pontokként vér kerül az üvegtestbe.
A fent említett tünetek akár a retina szakadását, leválását is jelezhetik. Ez sürgős szemészeti kórkép, és ha nem operálják meg időben, akár vaksággal is fenyegethet. Ezért ilyenkor azonnal szemész szakorvoshoz kell fordulni, aki tágított pupilla mellett alaposan megvizsgálja a szemfeneket, szakadás, lyuk vagy leválás után kutatva.
Az üvegtesti homály kezelése
A legtöbb esetben ezek a homályok felszívódnak, illetve leülepednek az üvegtest aljára, kikerülve így a látótérből. A betegek idővel megszokják őket. Ezen okokból a legtöbb esetben nem kezelik az ártalmatlan úszkáló homályokat.
Ha a látótérben lebegő foltok nagyon zavarók, túl gyakoriak, vagy túl sok van belőlük, és a beteg ragaszkodik a beavatkozáshoz, vállalva a szövődményeket, akkor lézeres kezeléssel vagy műtéttel enyhíthetők a tünetek.
A lézeres terápia során az üvegtestben lebegő, összeállt darabokat tovább darabolják, kisebb elemekre választják szét, hogy ne zavarják a látást. A kezelés kitágított pupilla mellett zajlik, fájdalommentes. A pupillatágító hatásának elmúltával minden korlátozás nélkül folytatható a normál életvitel. Előfordulhat, hogy a lebegő foltok csak több kezelés után tűnnek el a látótérből.
A műtéti kezelés, azaz a vitrektómia során a szemész kis bemetszést ejt a szemgolyón, amelyen keresztül eltávolítja az üvegtestet, majd annak helyére gázt vagy szilikonolajat juttat, amely megőrzi a szem alakját. A gázok néhány héten belül felszívódnak, a szilikonolaj pedig eltávolításra kerül. Később természetes módon új üvegtesti folyadék képződik, fokozatosan átvéve az oldat helyét.
A vitrektómia sem minden esetben szünteti meg teljesen az üvegtesti homályokat, később is létrejöhetnek új foltok.