A diabéteszes retinopátia (retinabántalom) a cukorbetegség egyik legsúlyosabb szövődménye, a cukorbetegek közel harmadánál jelentkező súlyos szembetegség.
A diabéteszes retinopátia minden tizedik cukorbeteg esetében súlyos látásromláshoz vezet – hazánkban a vakság egyik gyakori oka. A betegség megelőzésében döntő szerepe van a vércukorszint megfelelő beállításának, valamint a rendszeres szemészeti ellenőrzésnek.
A diabéteszes retinopátia tünetei
A diabéteszes retinopátia korai fázisában gyakran nem jelentkezik tünet, a betegség észrevétlen maradhat. A betegség előrehaladtával homályos vagy torz látás, úszó homályos, sötét foltok jelentkezhetnek, amelyek szemüveggel nem korrigálhatók. A látás többnyire lassú folyamat eredményeként romlik, súlyos esetben akár teljes vakság is kialakulhat.
Mikor forduljon orvoshoz?
A cukorbetegségben szenvedők esetében normál látás esetén is javasolt a rendszeres szemészeti vizsgálat, hogy az elváltozásokat időben fel lehessen ismerni. Az első szemészeti vizsgálatot – a hazai gyakorlatnak megfelelően – a diabétesz felfedezését követően rögtön el kell végezni. A cukorbetegek szemészeti ellenőrzése a betegségük felismerésétől kezdve 6–12 havonta, enyhe retinopátia esetén 2–4 havonta javasolt.
Hirtelen látásvesztés esetén – amelynek oka retinaleválás is lehet – azonnal fel kell keresni egy szemészeti ambulanciát, mivel időben megkezdett terápiával a retina szerkezete helyreállítható.
A diabéteszes retinopátia kialakulása
A diabéteszes retinopátia a retinán (szemideghártyán) kialakuló elváltozás, amely a cukorbetegség szövődménye. A tartósan magas vércukorszint károsítja a szervezet apró ereit, így a retinát ellátó erek is érintettek. A diabéteszes retinopátia kialakulásakor a retina hajszálerei egyrészt megduzzadnak, és fokozottan áteresztővé válnak, másrészt rendellenes erek keletkeznek, aminek következtében a retina vérellátása romlik, így sejtjei fokozatosan károsodnak.
A diabéteszes retinopátia idővel – változó mértékben – valamennyi cukorbetegben kialakul. Minél több éve áll fenn a cukorbetegség, annál nagyobb a retinaelváltozás kialakulásának esélye: 10 éve tartó fennállása után a cukorbetegek közel 50 százaléka, 15 év után a betegek 80 százaléka érintett.
A diabéteszes retinopátia szövődménye
A kezeletlen diabéteszes retinopátia következménye súlyos látásromlás, sőt látásvesztés is lehet. Az általános kezelés fejlődésének köszönhetően a betegség súlyos változatai egyre ritkábbak, illetve nagy részük eredményesen gyógyítható, de még napjainkban is sokan veszítik el látásukat e szembetegség következtében.
A diabéteszes retinopátia diagnosztizálása
A diabéteszes retinopátia diagnózisát szemész szakorvos végzi. Első lépésben szemcsepp segítségével kitágítja a pupillát, hogy jobban láthatóvá tegye a retina ereit, majd egy speciális lencserendszerből álló eszközzel rátekint a szemfenékre (szemtükrözés – oftalmoszkópia).
A diabéteszes retinopátia kezelése
A diabéteszes retinopátia enyhébb esetben nem igényel szemészeti beavatkozást, ilyenkor a legfőbb feladat a vércukor, a vérnyomás és a vérzsírok szintjének beállítása. Szemészeti kezelésre akkor van szükség, ha a szemész szakorvos a látást veszélyeztető elváltozásokat észlel.
Súlyos retinopátia esetén szemfenéki lézerkezelés elvégzése szükséges. A beavatkozást többnyire cseppérzéstelenítésben végzik. A kezelés során a retinára irányított lézersugarak elpusztítják az újonnan képződött rendellenes ereket, és elzárják a folyadékot áteresztő kóros kapillárisokat. Az időben elvégzett lézerkezelés jelentősen javíthatja a látásromlást, az esetek körülbelül 90 százalékában megőrizhető a centrális látás.
A lézeres kezelés nem alkalmazható minden esetben (pl. a szem üvegtesti vérzése esetén), ilyenkor az alábbi kezelésekre van lehetőség:
- kriokezelés – a perifériás retina fagyasztása,
- vitrektómia – az üvegtest sebészete. Nagy szakértelmet és speciális eszközöket igényel, a beavatkozás előtt mérlegelni kell a kockázatokat és a várható látásjavulás mértékét.
A diabéteszes retinopátia megelőzése
A diabeteszes szemészeti szövődmények kivédéséhez nagyon fontos a cukorbetegség mielőbbi azonosítása és a beteg rendszeres szemészeti vizsgálata, szükség esetén pedig a lézerkezelés elvégzése. Optimális vércukor-, vérnyomás- és vérzsírszint beállításával és időben alkalmazott szemészeti kezeléssel a súlyos látásromlás lehetősége jelentősen csökkenthető.
Diabéteszes retinopátia várandósság esetén
Várandósság idején a retinopátia súlyosbodhat, ezért a cukorbetegeknek az első trimeszterben, majd az állapot súlyosságától függően 1–12 hetente szükséges a szemészeti vizsgálat.