A családban történt haláleset, akármilyen körülmények között is történik, sok tennivalót, intézkedést von maga után a családtagok részéről. Cikkünkben összefoglaljuk a temetéshez szükséges intézkedéseket és ismertetjük az elhunyt hozzátartozó után járó anyagi juttatásokat is.
Egy haláleset bekövetkezhet intézményben és intézményen kívül, lehet váratlan vagy előre látható. A haláleset után első lépésben meg kell állapítani a halál tényét, amire orvos jogosult a halottvizsgálat keretében. Bárhol következik be az esemény, a halottvizsgálat nemcsak a fizikai, hanem minden, az okra és a körülményekre vonatkozó plusz információra is kiterjed. Éppen ezért a halottat csak a halottvizsgálat után lehet elmozdítani, öltöztetni és elszállítani a helyszínről.
Mi a teendő?
Intézményen kívüli haláleset esetén
Első lépésként haladéktalanul értesíteni kell a körzet háziorvosát vagy ügyeleti időben a területileg illetékes orvosi ügyeletet. Akkor is ez a teendő, ha a haláleset otthon történik, és akkor is, ha más otthonában. A nyilvános helyen, közlekedési eszközön stb. történt halálesetnél is a területileg illetékes háziorvos vagy ügyelet állítja ki a halottvizsgálati bizonyítványt.
Intézményen belüli haláleset esetén
A hozzátartozókat az intézmény értesíti, a halottvizsgálati bizonyítványt az intézmény állítja ki.
A halottvizsgálati bizonyítvány
A halottvizsgálati bizonyítvány igazolja a halál tényét és okát, s ez alapján állítja ki az illetékes anyakönyvi hivatal a halotti anyakönyvi kivonatot, ami szükséges ahhoz is, hogy a halott eltemethető legyen. Ha a halál oka nem egyértelmű, a halottvizsgálati bizonyítványt csak a kórbonctani vizsgálat után adják ki.
Mikor kell kórbonctani vizsgálatot végezni?
Intézményben történt haláleset után kórbonctani vizsgálatra kerül sor, kivéve, ha a hozzátartozó kérvényben kéri ennek elmaradását. A kérvényt az intézet orvos igazgatója bírálja el.
Intézményen kívüli haláleset esetén nem kerül sor boncolásra, ha a halál oka egyértelmű és természetes eredetű (ennek ellenőrzésére a kiérkező orvos a korábbi egészségügyi dokumentációkat is elkérheti).
Kötelező a boncolás, ha
- a halál oka nem állapítható meg egyértelműen,
- felmerül a nem természetes halál gyanúja,
- a haláleset röviddel a születés után történik (perinatális haláleset),
- az elhunyt szervátültetés donora vagy fogadója volt,
- az elhunyt foglalkozási eredetű betegségben szenvedett, és felmerül a gyanú, hogy ez okozta halálát,
- ha az esetnek tudományos vagy oktatási jelentősége van.
Ha bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor halottszemle dönt arról, hogy szükség van-e rendőrségi eljárás keretén belül igazságügyi orvosszakértői boncolásra. Rendkívüli halálesetre utaló jeleket a halottvizsgálatot végző orvos vagy a kórbonctani vizsgálatot végző orvos is megállapíthat. Ebben az esetben azonnal értesíteni kell a rendőrséget. Hatósági eljárást az elhunyt hozzátartozója is kérhet, ilyenkor a halottvizsgálatot végző orvosnak kell jeleznie a gyanújára okot adó körülményeket.
Haláleset külföldön
Ha egy magyar állampolgár külföldön hal meg, a konzuli tisztviselő felveszi a kapcsolatot legközelebbi ismert hozzátartozójával. Ha a hozzátartozó is az elhunyttal volt, akkor érdemes neki felkeresnie a konzuli tisztviselőt. Ha a holttestet Magyarországra kívánják szállíttatni, a konzuli tisztviselő segít felvenni a kapcsolatot a halottszállítást végző szervezettel, halottszállítási engedélyt állít ki és átveszi a magyarországi anyakönyvezésre vonatkozó kérelmet is. Elhunyt személy hamvainak urnában való hazaszállításához nem kell engedély. Magyarország adott országban működő külképviselete minden részletre kiterjedő tájékoztatást ad a helyszínre vonatkozóan.
A temetés megszervezése
Akár hagyományos, akár hamvasztásos temetésről van szó, a halottvizsgálati bizonyítvány kiállítása után a temetkezési vállalat gondoskodik a halott elszállításáról és a temetés lebonyolításáról.
A temetés megszervezéséről alapvetően a hozzátartozók gondoskodnak a törvény által meghatározott sorrend alapján:
- aki a temetést szerződésben vállalta,
- akit a végrendelet erre kötelez,
- ha nincs végrendelet, akkor vele élő házas- vagy élettársa,
- egyéb, közeli hozzátartozó a törvényes öröklés rendje szerint.
Rendkívüli anyagi támogatások
A temetés költségeihez a helyi önkormányzattól temetési segély kérhető. Egyes településeken a rászorulók rendkívüli települési támogatásra is jogosultak lehetnek közeli hozzátartozójuk elhunyta esetén. Ezek szabályozása önkormányzatonként eltérhet; a mértékéről és a feltételekről érdeklődjön a lakóhelyén.
A hozzátartozók anyagi juttatásai
Özvegyi ellátások
Az elhunyt özvegye pénzügyi ellátásra jogosult, ez az özvegyi nyugdíj. Özvegyi nyugdíjra jogosult az is, aki bejegyzett élettársi kapcsolatban élt az elhunyttal, vagy már elvált, de az elhunytnak tartásdíjfizetési kötelezettsége volt vele szemben. Az özvegyi nyugdíj megítélésének feltétele: az elhunyt nyugdíjasként hunyt el vagy már megszerezte a nyugdíjba vonuláshoz szükséges szolgálati időt (amely életkortól függően változik 180 naptól 15 év munkaviszonyig).
A haláleset utáni egy éven át ideiglenes özvegyi nyugdíjat folyósítanak, amely az elhunyt nyugdíjának 60%-a.
Az egy év lejárta után özvegyi nyugdíjat kaphat az, aki
- maga is betöltötte a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy
- megváltozott munkaképességű, vagy
- legalább két árvaellátásra jogosult gyermeket nevel, vagy
- árvaellátásra jogosult, fogyatékkal élő vagy tartósan beteg gyermeket nevel.
Ha az özvegy maga is nyugdíjas korú vagy megváltozott munkaképességű, özvegyi nyugdíjként az elhunyt nyugdíjának 60%-át kapja. Más esetekben az özvegyi nyugdíj az elhunyt nyugdíjának 30%-a.
Az özvegyi nyugdíjat nem folyósítják tovább, ha az özvegy a nyugdíjkorhatár előtt újabb házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot köt, vagy ha az árvaellátásra jogosult gyermekei már nem jogosultak arra.
Árvaellátás
A kiskorú vagy még tanuló gyermekek árvaellátásra jogosultak. Árvaellátást az kaphat, akinek szülője nyugdíjasként hunyt el, vagy már megszerezte a nyugdíjba vonuláshoz szükséges szolgálati időt (amely életkortól függően változik 180 naptól 15 év munkaviszonyig). A gyermek 16 éves koráig kaphatja az ellátást, vagy ezután is, ha nappali tagozatos képzésben tanul.
Ellátottak utazási utalványa
Az özvegyi nyugdíjban és árvaellátásban részesülők jogosultak az ellátottak utazási utalványára, amely belföldön helyi- és helyközi közlekedésben is felhasználható.
Kapcsolódó tartalmak:
