A mumpsz (parotitis epidemica) egy vírus által terjesztett fertőző betegség, mely a nyálmirigyeket támadja, és csak az embereket képes megbetegíteni (humán patogén). A mumpsz vírus stabil génállománnyal rendelkezik, aki átesik a fertőzésen élethosszig védett marad. Elsősorban gyermekeket és fiatal, fogékony felnőtteket fertőz. Cseppfertőzéssel terjed, rendkívül ragályos fertőző betegség, azonban a kiterjedt oltási programnak köszönhetően manapság ritkán fordul elő.
A mumpsz főbb tünetei
A mumpsz fertőzések esetében kb. 30-40%-ban tünetmentes (néma mumps).
Tünetes fertőzés esetén a panaszok 2-3 hét lappangási idő után jelentkeznek. A legjellemzőbb tünet a fültőmirigyek (nyálmirigyek) egy vagy kétoldali duzzanata, melyet kísérhet fájdalom vagy nyelési nehezítettség.
További tünete lehet:
- láz,
- gyengeség,
- fejfájás,
- izomfájdalmak,
- étvágytalanság.
A mumpsz a tüneteket megjelenése után körülbelül 9 napig rendkívül fertőző, ezért ilyenkor kerülni kell a közösségbe járást, a beteget elkülönítve kell kezelni.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a fent említett tüneteket észleli – azaz láza, fültőmirigy duzzanata, fejfájása, nyelési nehezítettsége van, köhög, elesett, gyenge – keresse fel telefonon háziorvosát. Mivel a mumpsz rendkívül fertőzőképes, ezért az orvosi rendelőt csak akkor keresse fel, ha erről egyeztetett orvosával.
A mumpsz kiváltó oka
A betegség kórokozója a mumpsz vírus (Paramyxoviridae család), mely a nyálmirigyeket támadja. A vírus fertőzőképessége nagy, lappangási ideje 2-3 hét. Cseppfertőzéssel, közvetlen érintkezéssel és fertőződött tárgyak érintésével is terjed. Lényeges hogy a betegség teljes lefolyása alatt fertőzőképes a beteg, már a tünetek megjelenése előtt is fertőz (azaz lappangási időben), és idősebb életkorban a tünetek súlyosabbak.
A mumpsz lehetséges szövődményei
A legtöbb esetben körülbelül 1 hét alatt a betegség szövődménymentesen gyógyul.
Ritkán a vírus az egyéb szerveket is elérhet. Szövődmények főképp gyermekeknél és idős korosztálynál fordulhatnak elő, melyek a következők lehetnek:
- agyhártyagyulladás (meningitis): fejfájás, nyakfájás, fényérzékenység, tarkómerevség jellemzi;
- agyvelőgyulladás: szédülés, hányás, neurológiai tünetek (pl. bénulás) jellemzi;
- halláscsökkenés, hallásvesztés;
- hasnyálmirigy-gyulladás;
- heregyulladás;
- sterilitás;
- petefészek-gyulladás;
- pajzsmirigygyulladás;
- szívizomgyulladás
- a terhesség első trimeszterében vetélést, esetleg fejlődési rendellenességet okozhat.
A mumpsz diagnosztizálása
Diagnózis felállítása a tünetek alapján fizikális és laboratóriumi vizsgálatokkal lehetséges (vérvétellel a vírus jelenléte igazolható). Idegrendszeri szövődmény gyanúja esetén agyvíz vizsgálatra is szükség lehet.
A mumpsz kezelése
A mumpsz terápiája tüneti, azaz fájdalom- és lázcsillapítás, ágynyugalom az elsődleges. A lázcsillapítás lehet hideg borogatással, szükség esetén fájdalomcsillapító gyógyszerekkel (pl. paracetamol, ibuprofen származékok) (lásd még: fájdalomcsillapító gyógyszerek gyermekeknek). Lényeges a folyadék pótlása és a könnyű, vegyes, pépes étrend a rágás nehezítettsége miatt. Amennyiben súlyos szövődmény alakul ki, szteroid adása válhat szükségessé. A beteg közösségbe nem mehet.
Mit tehet mumpsz esetén?
A mumpszos beteg közösségbe nem mehet, otthonában, vagy kórházban elkülönítendő. A fogékony kontaktokat MMR vakcinával oltják, hogy ne fejlődjön ki a betegség. Fertőzés esetén pihenni kell, és még az akut tünetek lezajlása után is javasolt otthon maradni, mert még a lábadozás szakaszában is fertőz. A gyulladt nyálmirigyeket borogatni érdemes, és sok folyadékot kell fogyasztani.
A mumpsz megelőzése
A mumpsz elleni védőoltás a kötelező gyermekkori védőoltások közé tartozik. Háromkomponensű ún. MMR (mumps-morbilli-rubeola) oltást alkalmaznak, mely élő gyengített kórokozót tartalmaz. A gyermekeket 15 hónaposan és 11 évesen oltják (6. osztályban). Az oltás beadása után előfordulhat oltási reakció, azaz hőemelkedés, láz, esetleg kiütések, nyirokcsomó duzzanat, amelyek gyorsan, pár nap alatt elmúlnak és enyhék.
A mumpsz ellené védőoltás ellenjavallt az alábbi esetekben:
- terhesség,
- akut fertőzés vagy lázas betegség,
- gyengült immunrendszer,
- immunszuppresszív (immunrendszert gyengítő) terápia.
Amennyiben az oltás előtt immunglobulin készítményt kap a gyermek, a várakozási idő min. 3 hónap, mert az immunglobulinok közömbösítik az oltóanyagot. Más oltások 4 hét különbséggel adhatók pl. bárányhimlő elleni vakcina.
