egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A priapizmus a pénisz elhúzódó erekciója, amit a pénisz vérellátásának zavara okoz. Fő típusai az iszkémiás és a nem-iszkémiás priapizmus. Az iszkémiás priapizmus orvosi vészhelyzetet jelent.

 

A hímvessző erekciója általában fizikai vagy pszichológiai stimuláció hatására következik be. Ez a stimuláció bizonyos simaizmokat ellazít, és fokozza a vér beáramlását, illetve csökkenti a vér kiáramlását a pénisz szivacsos szöveteiben. Ennek eredményeként a pénisz vérrel telik, megmerevedik. A stimuláció befejeztével a pénisz visszatér nem merev (petyhüdt) állapotába.

 

Priapizmus akkor fordul elő, ha ennek a rendszernek egy része – a vér, az erek, a simaizom vagy az idegek – megváltoztatja a normális véráramlást, és az erekció a stimuláció, illetve az orgazmus elmúltával sem marad abba. Ez kórosan hosszú erekciót okoz, ami fájdalmassá válik.

 

Bár a priapizmus viszonylag ritka állapot, gyakrabban előfordulhat bizonyos betegségek mellett, például a sarlósejtes vérszegénységben szenvedőknél. A priapizmus azonnali kezelése azért fontos, mert ez által megelőzhető a szövetkárosodás, amely a későbbiekben az erekció elérésének vagy fenntartásának képtelenségét eredményezheti.

 

A priapizmus leggyakrabban a 30 év feletti és idősebb férfiakat érinti, de a sarlósejtes vérszegénységben szenvedő férfiaknál már gyermekkorban is kialakulhat.

 

A priapizmus főbb tünetei

A priapizmus tünetei a priapizmus típusától függően változnak.

 

Iszkémiás priapizmus

Az iszkémiás priapizmus során a vér megreked, nem tud kifolyni a pénisz vénáiból, esetleg zavar támad a pénisz merevedési szövetében lévő simaizomzat működésében. Az iszkémiás priapizmus a gyakoribb típus, mely azonnali orvosi ellátást igényel a szövődmények megelőzése érdekében. Szövődményt okozhat például, hogy a pénisz szövetei nem jutnak elegendő oxigénhez, ami miatt szövetelhalás következhet be.

 

A tünetek a következők:

 

  • négy óránál tovább tartó, szexuális izgalom nélküli erekció;
  • merev pénisz, ám a pénisz vége (makk) puha;
  • fokozatosan súlyosbodó péniszfájdalom.

 

A visszatérő vagy időszakos priapizmus az iszkémiás priapizmus egyik formája. Gyakrabban fordul elő olyan férfiaknál, akik sarlósejtes vérszegénységben szenvednek. A sarlósejtek elzárhatják a pénisz ereit. Egyes esetekben az állapot rövid ideig tartó, nem kívánt és fájdalmas erekcióval kezdődik, ami idővel gyakoribb, elhúzódóbb erekcióvá fejlődhet. A visszatérő priapizmus gyermekkorban kezdődhet.

 

Nem-iszkémiás priapizmus

A nem-iszkémiás priapizmus akkor fordul elő, ha a véráramlási zavart a pénisz artériás rendellenessége okozza. Ez esetben azonban a pénisz szövetei továbbra is kapnak némi keringő vért, és ezáltal oxigént. A nem-iszkémiás priapizmus gyakran valamilyen sérülés következtében fordul elő.

 

Tünetei az alábbiak:

 

  • négy óránál tovább tartó, szexuális izgalom nélkül fennálló erekció;
  • merev, de nem teljesen merev pénisz;
  • általában nem fájdalmas.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha az erekció több mint négy órán keresztül tart, sürgősségi ellátásra van szükség, ezért keresse fel a legközelebbi sürgősségi betegellátó osztályt.

 

Ha visszatérő, tartós, fájdalmas erekció lép fel – amely azonban magától megszűnik –, keresse fel háziorvosát, aki szükség szerint andrológiai szakrendelésre utalhatja a pácienst a további epizódok megelőzése érdekében.

 

A priapizmus kiváltó okai

A priapizmus kiváltó okát gyakran nem lehet meghatározni, de kialakulásában több körülmény, betegség, rendellenesség is szerepet játszhat – az alábbiak szerint:

 

  • sarlósejtes vérszegénység;
  • leukémia;
  • egyéb vérbetegségek.

 

A gyermekeknél a leggyakoribb kapcsolódó diagnózis a sarlósejtes vérszegénység.

 

A priapizmus számos gyógyszer és egyéb szer mellékhatása lehet, úgy mint:

 

  • antidepresszánsok;
  • alfa-blokkolók;
  • szorongás vagy pszichotikus rendellenességek kezelésére használt gyógyszerek;
  • véralvadásgátlók;
  • hormonpótló gyógyszerek;
  • a figyelemhiányos/hiperaktivitási rendellenesség (ADHD) kezelésére használt gyógyszerek;
  • alkohol és droghasználat.

 

Az alkohol, a marihuána, a kokain és más kábítószerek priapizmust, elsősorban iszkémiás priapizmust okozhatnak.

 

A nem-iszkémiás priapizmus gyakori oka a pénisz, a medence, vagy a pénisz és a végbélnyílás (perineum) közötti trauma vagy sérülés.

 

Egyéb tényezők

A priapizmus egyéb okai a következők lehetnek:

 

  • pókcsípés, skorpiócsípés;
  • anyagcserezavarok (pl.: köszvény, amiloidózis);
  • neurogén rendellenességek (pl.: gerincvelő-sérülés vagy szifilisz);
  • a pénisz daganatos betegsége.

 

A priapizmus lehetséges szövődményei

Az iszkémiás priapizmus súlyos szövődményeket okozhat. A péniszben rekedt vér hamar oxigénhiányossá válik. Ha az erekció túl sokáig tart – több mint négy órán át – , az oxigénhiány miatt károsodhat a pénisz szövete. A kezeletlen priapizmus a későbbiekben merevedési képtelenséget okozhat.

 

A priapizmus diagnosztizálása

Annak megállapítására, hogy milyen típusú priapizmusról van szó, az orvos kérdéseket tesz fel, majd megvizsgálja a péniszt, a hasat, az ágyékot és a gátat. Fontos jel az esetleg fennálló, fokozódó fájdalom.

 

Diagnosztikai vizsgálatokra is szükség lehet annak meghatározásához, hogy a páciens melyik típusú priapizmustól szenved.

 

A diagnosztikai vizsgálatok a következőkből állhatnak:

 

  • A pénisz vérgázának vizsgálata: a teszt során egy apró tűt szúrnak a péniszbe, vérmintát vesznek. Ha a vér fekete – oxigénhiányos –, az állapot valószínűleg iszkémiás priapizmus. Ha élénkvörös, a priapizmus valószínűleg nem iszkémiás. A vérben lévő bizonyos gázok mennyiségét mérő laboratóriumi vizsgálat igazolhatja a priapizmus típusát.
  • Vérvétel: a jelenlévő vörösvértestek és vérlemezkék számának mérésére. Az eredmények olyan betegségekre utalhatnak, mint a sarlósejtes vérszegénység vagy bizonyos rákos megbetegedések.
  • Doppler-ultrahangvizsgálat a véráramlás mérésére a péniszben. A vizsgálat feltárhat olyan sérülést vagy rendellenességet is, amely a kiváltó ok lehet.
  • Toxikológiai vizsgálat: az orvos vér- vagy vizeletvizsgálatot rendelhet el, hogy kiszűrje azokat a gyógyszereket, amelyek a priapizmust kiválthatták.

 

A priapizmus kezelésének lehetőségei

Iszkémiás priapizmus

Az iszkémiás priapizmus azonnali kezelést igénylő vészhelyzet. Fájdalomcsillapítás után a kezelés általában az alábbi beavatkozásokból áll:

 

  • Aspirációs dekompresszió: a felesleges vért kis tűvel és fecskendővel ürítik ki a péniszből (aspiráció). Az eljárás részeként a pénisz sóoldattal is átöblíthető. Ez a kezelés gyakran enyhíti a fájdalmat, eltávolítja az oxigénszegény vért, és megállíthatja az erekciót.
  • A péniszbe fecskendezett gyógyszerek alkalmazása: a gyógyszer összehúzza az ereket, amelyek vért szállítanak a hímvesszőbe. Ez lehetővé teszi a vért elvezető erek megnyílását.
  • Sebészeti eljárások: ha más kezelések nem járnak sikerrel, sebészeti úton is biztosító a hímvessző vérkeringésének normalizálása.

 

Nem-iszkémiás priapizmus

A nem-iszkémiás priapizmus gyakran kezelés nélkül elmúlik. Mivel nem áll fenn a pénisz károsodásának veszélye, a legtöbb esetben elegendő a hímvessző jegelése, illetve a perineum – a pénisz alapja és a végbélnyílás közötti terület – masszírozása.

 

KULCSSZAVAK
erekció  |   pénisz  |   sarlósejtes vérszegénység
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít