A férfiak és nők egymástól különböző nemi szervei biztosítják az elsődleges nemi jelleget. Az elsődleges nemi jelleg a magzati fejlődés során különül el, míg a másodlagos nemi jelleg a nemi érés (pubertás) idején, a nemi hormonok hatására alakul ki.
A férfi szaporodási szervrendszert (ivarrendszer) alkotó nemi szervek szexuális funkciót töltenek be (férfi nemi hormonok kiválasztása, spermium képzése és ürítése), valamint lehetővé teszik a vizelet ürítését a szervezetből. A férfi ivarrendszer külső- és belső nemi szervekből áll.
Külső férfi nemi szervek
A külső férfi nemi szervek – a herezacskó és a hímvessző – a testüregen kívül helyezkednek el.
A külső férfi nemi szervek az alábbi részekből állnak
- Herezacskó: a hasüregen kívül, a test középvonalában a medencecsont előtt található, lehetővé téve a herék számára az ideális, alacsonyabb hőmérsékletet a spermiumképzéshez.
- Hímvessző (pénisz): hengeres képződmény, melynek szivacsos állománya képes megtelni vérrel (erekció), így nemi izgalom hatására megmerevedik, s alkalmassá válik a női hüvelybe történő behatoláshoz és a herékben termelődő hímivarsejtek bejuttatására az ondóvezetéken és a húgycsövön keresztül. A hímvesszőben haladó húgycsövön keresztül ürül ki a vizelet is a szervezetből.
- Makk (glans): a hímvessző idegekkel és erekkel gazdagon átszőtt, tölgyfa terméséhez hasonlító alakú elülső része, amelynek testhez közelebbi végét egy barázda választja el a hímvessző többi részétől. A makk nem keményedik meg a nemi izgalom hatására, hanem képlékeny marad, ami elősegíti a hüvelybe történő behatolást.
- Fityma: a makkot fedő vékony bőr (előbőr), amely a hímvessző csúcsán visszahajlik a makk mögé. Többnyire csak fiúgyermekek esetében borítja be teljesen a makkot, az idősebbeknél csak a makk felét vagy még kisebb részét fedi. Egyes kultúrákban hagyomány a fityma csecsemőkorban történő eltávolítása (körülmetélés, circumcisio).
- Húgycsőnyílás: a hímvessző makkjának csúcsán található nyílás, amelyen keresztül a spermiumok kilövellnek, valamint a vizelet a külvilágba távozik.
A külső férfi nemi szervek működése
A hímvesszőt két, egymás mellett elhelyezkedő barlangos test, valamint egy, a húgycsövet körülvevő szivacsos test alkotja. Nemi izgalom hatására a hímvessző verőerei kitágulnak, a véráramlás fokozódik, és a beáramló vér feltölti a szivacsszerű állományt. A beáramló vér mennyiségének növekedésével a hímvessző vénái hozzápréselődnek a szivacsos testeket borító erős inas lemezhez, így a vénák átmérője csökken. E két folyamat eredményeként több vér jut a hímvesszőbe, azonban kevés áramlik onnan ki, melynek hatására a hímvessző megnő és megmerevedik. Az ily módon össze nem nyomhatóvá, nem hajlíthatóvá vált hímvessző alkalmas arra, hogy a női hüvelybe hatoljon. A makkon számtalan idegvégződés található, melyek ingerlésének hatására magömlés (ejakuláció) következik be: a spermiumokat és az ondóváladékot tartalmazó ondó kilövell a húgycsövön keresztül. Egy-egy nemi aktus során körülbelül 3 ml ondó ürül, amelyben – egészséges férfiak esetében – 200 millió spermium található. Az erekció oldódása a kis artériák összeszűkülésével kezdődik, majd megnyílnak a kis vénák, hogy elvezessék a felgyülemlett vérmennyiséget.
Kapcsolódó tartalom: Szexuális egészség, Férfi intim higiénia, Szexuális zavarok férfiaknál, Késői megömlés, Korai magömlés
Belső férfi nemi szervek
A hímivarsejteket a herék termelik és a mellékherék tárolják, illetve továbbítják. Az ondóvezeték izmos fala segít az ondó kilövellésében, míg a prosztatában kerül kapcsolatba a húgycső és az ondóvezeték.
A belső férfi nemi szervek az alábbiak:
- here: a hasüregen kívül, a herezacskóban helyet foglaló, nagyobb szilva méretű, páros szerv, feladata a nemi hormonok termelése és a spermiumképzés;
- mellékherék: a here hátsó részében kanyargó vezetékek, amelyeknek a spermiumok érésében, tárolásában és továbbításában van szerepük;
- ondóvezetékek: a mellékherénél vastagabb falú, kb. 45 cm hosszú, kevésbé kanyargós, izmos csövek, melyek a mellékhere és a prosztata között szállítják a spermiumokat;
- ondóhólyag: tömlőszerű páros mirigy, mely a húgyhólyag alatt, a prosztata közvetlen közelében helyezkedik el, és az ondófolyadék képzésében van szerepe;
- prosztata (dülmirigy): dudoros, tömlőszerű, gesztenye nagyságú páros mirigyes szerv a kismedencében, amely körbeveszi a húgycső középső részét, és váladékot termel.
A belső férfi nemi szervek felépítése és működése
A herék feladata a fajfenntartáshoz szükséges hímivarsejtek (spermiumok) termelése és termékenyítőképes állapotban tartása, valamint a tesztoszteron termelése. A herék a hasüregen kívül, a herezacskóban, a hasfal különböző rétegeiből képződött burkokban találhatók. Állományuk ék alakú korongokra (herelebenykék) oszlik. A hímivarsejtek fejlődése a herelebenykékben zajlik, amelyek szabálytalanul összegöngyölt csövekből állnak, kanyargós csatornákban végződnek és a herecsatornácskába torkollanak.
A mellékhere félhold alakzatban öleli körül a herét. A mellékhere fejében a herékből érkező, 12-14 elvezető herecsatornácska található, amelyek egyesülnek, majd a mellékhere főjáratában folytatódnak. E járat fala a mellékhere testébe érve izmos falú csővé alakul. Az ondóvezeték horog alakzatban visszahajolva ered a mellékhere farkából. Az ondóvezetékek a herezacskót elhagyva bejutnak a kismedencébe, leszállnak a medence oldalfalán, majd a húgyhólyag és a végbél között tovább haladnak és átfúrják a prosztatát. Az ondóhólyag rövid kivezető csöve egyesül az ondóvezetékkel, így ondókilövellő csatornává alakul. Az ondóhólyag feladata olyan váladék termelése, amelynek hatására az ondó (sperma) az ürítését követően rövid időre megalvad. Emellett a váladék fruktózban is rendkívül gazdag, mely tápanyagként szolgál a spermiumok számára.
A prosztata közvetlenül a húgyhólyag alatt, a végbél előtt helyezkedik el, lefelé tekintő csúcsa a medencefenékkel közvetlenül érintkezik. A húgycső fentről lefelé áthalad rajta. Az ondóvezeték és az ondóhólyag kivezető csövének egyesüléséből keletkezett ondókilövellő csatornák hátulról nyomulnak be a prosztatába, és nagyjából annak közepénél két nyílással érik el a húgycsövet. A prosztatában a simaizmok között mirigyek helyezkednek el, amelyek hormonális hatásra olyan lúgos váladékot termelnek, amely hígítja a spermát, elősegíti a spermiumok mozgását és semlegesíti a hüvely savas kémhatását. A mirigyek tág járatai tárolják a megtermelt váladékot, amelynek mennyisége nemi izgalom hatására megnő. A prosztata izomzata az ejakuláció során fontos az ondó kilövelléséhez, a felszínét borító idegvégződéseknek pedig az orgazmus kialakulásában van szerepük.
Kapcsolódó tartalom: Prosztataproblémák, Ondóvezeték-lekötés, Herevisszér-tágulat, Mellékhere-gyulladás, Rejtett here, Herecsavarodás
Férfi másodlagos nemi jelleg
A másodlagos nemi jelleg a nemi érés (pubertás) idején alakul ki a nemi hormonok hatására. A serdülés során a testmagasság nő, a test alakja, mérete megváltozik, beindul a szőrnövekedés, valamint a szervezet reprodukciós képességre tesz szert érése során. Az élet későbbi szakaszában a nemi hormonok tartják fenn a másodlagos nemi jelleget. Szemben a nőkkel, a férfiak izomzata és csontváza erőteljesebb. A férfiak testalkatát keskeny csípő és széles váll jellemzi, testfelszíni szőrzetük dúsabb, és a vastagabb hangszálak miatt a hangjuk mélyebb, mint a nőké.
Kapcsolódó cikk: Serdülőkor fiúknál, Pubertas praecox, Fiúgyermekek ivarszervi elváltozásai
