egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Az általában gyermekkorban jelentkező rövidlátás gyakori szemprobléma. Jellemzője, hogy a szembe érkező fény nem közvetlenül a retinára fókuszál, hanem a retina elé, ennek következtében a közelre eső tárgyak élesen, a távoliak homályosan láthatók.

 

A rövidlátás a 20. századtól világszerte erőteljesen terjed, mára civilizációs problémává vált.

 

A rövidlátás főbb tünetei

A rövidlátás – görögül myopia („hunyorgó, pislogó”) – általában a tinédzserkor előtti években alakul ki, de lehet veleszületett, illetve megjelenhet a korai felnőttkorban is.

 

Kisgyermekeknél a rövidlátás tüneteit – különösen kisfokú elváltozás esetén – nehéz észrevenni, mert ügyesen játszanak, jól tájékozódnak a lakásban, ahol minden közelre esik.

 

Az ő esetükben az alábbi mozdulatok, gesztusok hívhatják fel a figyelmet az esetleges rövidlátásra:

  • a tárgyakat közelről vizsgálják meg;
  • szívesen foglalkoznak közeli dolgokkal (rajzolás, építőkocka, kirakós), és kevésbé érdekli őket pl. a biciklizés, futkározás, focizás, fogócskázás;
  • közelről nézik a tévét;
  • a távoli tárgyakat hunyorogva nézik.

 

Az iskolába kerülő gyermekeknél már könnyen felismerhető a rövidlátás, mert messziről nem látják a táblára írt szöveget.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha úgy érzi, hogy Ön vagy gyermeke rövidlátó, forduljon optometristához vagy szemész szakorvoshoz.

 

A rövidlátás kialakulásának oka

A szembe érkező fénysugarak egészséges szem esetén közvetlenül a retinára, a szem hátsó rétegére fókuszálnak (lásd még: A szem anatómiája). A rövidlátás akkor alakul ki, amikor a szembe érkező fénysugarak nem a retinára vetülnek, hanem a retina előtt találkoznak össze. A rövidlátók esetében vagy a szemgolyó tengelye hosszabb a normálisnál, vagy a szem fénytörő ereje nagyobb, ezért nem fókuszálódik a kép a retinára.

 

A rövidlátás kialakulásában több tényező is szerepet játszhat: lehetnek genetikai (veleszületett), környezeti és életmódbeli okai is.

 

Számos kutatás bizonyítja, hogy a rövidlátás kialakulásának kockázata kétszer nagyobb az egyetemi végzettséggel rendelkezőknél, mint azoknál, akik 16 éves korukig befejezik tanulmányaikat, illetve hogy a természetes napfény és a kültéri mozgás segíti a szem fejlődését.

 

A rövidlátás kialakulásának okai, befolyásolási tényezői lehetnek:

  • öröklött tényezők;
  • túl sok olvasás, számítógép-használat, közelre nézés (a szemek alkalmazkodnak ehhez a helyzethez, így a fénytörés mínuszos irányba tolódhat el, és nehezen kerül vissza a nyugalmi állapotba);
  • városiasodás, bezártság, kevés szabadban töltött idő (a napfénynek és a D-vitaminnak nagy szerepe van a látás fejlődésében is).

 

A felnőttkorban kialakuló rövidlátás okai általában kóros állapotok, például:

 

A rövidlátás lehetséges szövődményei

A rövidlátás ritkán jár szövődményekkel. Önmagában nem okoz vakságot, de a vele összefüggő betegségek és szövődmények okozhatják a látás elvesztését. A nagyfokú rövidlátók esetében nagyobb a kockázata a retinaleválásnak, ami azonnali látásromlással jár, és sürgős szemészeti beavatkozást igényel.

 

Épp ezért a rövidlátóknak nem ajánlott olyan sportok űzése, ahol a szemet ütés érheti (pl. ökölvívás, kick-box).

 

A rövidlátás diagnosztizálása

Az optometrista vagy szemész szakorvos szemvizsgálattal diagnosztizálja a rövidlátást, pontosan meghatározza a szem fénytörési hibáját manuálisan, ún. skiaszkópiával vagy automata gépekkel (refraktométer, keratométer, corneatopográf). Skiaszkópia során a szemet mozgó fénycsíkkal pásztázzák, és a szembogár felvöröslését, valamint a felvöröslés irányát figyelik. A refraktométer az infravörös fény és fénydetektorok segítségével minden meridiánban meghatározza a fénytörést.

 

Az így kapott mérésekből kiindulva a vizsgált szem elé helyezett lencsék cserélgetésével megállapítja a szükséges dioptriát. A két szemet külön-külön vizsgálják, majd a legjobbnak tartott korrekciót figyelembe véve határozzák meg a látásélességet a két szemmel egyszerre.

 

A rövidlátás kezelése

A rövidlátás korrigálásának legelterjedtebb módszere (általában 10-11 éves kortól) a negatív görbületű, konkáv lencséjű szemüveg – idősebb korban esetleg kontaktlencse – viselése.

 

A rövidlátás lézeres szemműtéttel is javítható a látásromlás megállapodása után.

 

A rövidlátás megelőzése

A rövidlátás megelőzése érdekében fontos, hogy a gyermekek minél több időt töltsenek a szabadban, és minél kevesebbet a képernyők előtt vagy más mesterséges fényforrásoknál, illetve ha közeli munkát végeznek (tanulás, olvasás, számítógép-használat), akkor azt szakaszosan, pihenőidőt beiktatva tegyék.

KULCSSZAVAK
myopia  |   retina  |   dioptria  |   lézeres szemműtét  |   konkáv lencse
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít