egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A távollátás (hipermetrópia) olyan látászavar, amikor az érintett személy nem képes éles képet alkotni a közeli tárgyakról. A távoli tárgyakat élesen látja, de a közelében lévőkre nem tud fókuszálni.

 

Távollátás bármely életkorban kialakulhat, de leggyakrabban 40 éves kor felett fordul elő. Az életkorral összefüggő távollátás (öregszeműség, presbiópia) akkor alakul ki, ha a szemlencsék merevvé válnak.

 

Az egészséges szemben a szaruhártya és a lencse megtöri a bejövő fénysugarakat, és az ideghártyára fókuszálja azokat. Amíg a szaruhártya alakja rögzített, a lencse ahhoz igazodva változtatja az alakját, hogy a különböző távolságban lévő tárgyakat fókuszálni tudja. Amennyiben a fénytörés rendellenes módon történik, rövidlátás vagy távollátás alakul ki.

 

Távollátás főbb tünetei

A távollátó személy az alábbi tüneteket tapasztalhatja:

 

  • a közeli tárgyak homályosak, kiesnek a fókuszból, ugyanakkor a távolban elhelyezkedő tárgyak tisztán látszanak;
  • hunyorítás (bandzsítás) szükséges a tiszta látáshoz;
  • a szeme elfárad a közeli tárgyakra történő fókuszálástól (olvasás, írás és számítógépes tevékenységek közben);
  • a szeme fájdalmassá válhat, éghet;
  • fejfájás.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

A fenti tünetek észlelése esetén forduljon szemész szakorvoshoz. A panaszmentes felnőttek számára is ajánlott a rendszeres szemészeti szűrővizsgálaton való részvétel.

 

A gyermekek látását rendszeresen ellenőrzik a rutin-szűrővizsgálatokon. Mindazonáltal a szülő is kezdeményezhet gyermekénél látásvizsgálatot, amennyiben a gyermek látásának megromlására utaló jeleket észlel. Ez azért is fontos, mert a távollátás gyermekek esetében is könnyen korrigálható, ám kezelés hiányában súlyosabb szövődményhez vezethet.

 

Mihamarabb vigye gyermekét szemészeti vizsgálatra, amennyiben a következő tüneteket észleli nála:

  • vörös vagy könnyező szemek;
  • bandzsít, amikor közeli tárgyakra néz;
  • gyakrabban pislog és dörzsöli a szemét;
  • olvasási problémák;
  • fejfájása van.

 

Távollátás kiváltó okai

Távollátás alakul ki, amennyiben a szemgolyó túl rövid, a szaruhártya görbülete nem elég nagy, vagy a lencsék nem elég vastagok. A távollátás kialakulásának hátterében az alábbi tényezők játszhatnak szerepet:

 

  • életkor;
  • öröklődés (genetika): a távollátás ritka formája (nanoftalmusz) esetén bizonyított;
  • bizonyos betegségek:
    • cukorbetegség;
    • ún. kis szem szindróma (mikroftalmia): a várandósság alatt a magzat szeme nem fejlődik ki teljesen;
    • szem körüli daganatok (orbita tumor);
    • a retina ereinek elváltozása (foveális hipoplázia).

 

Távollátás lehetséges szövődményei

Felnőtteknél a távollátás ritkán okoz szövődményt, azonban az életkor előrehaladásával egyre erősebb szemüveg vagy kontaktlencse használatával biztosítható a normális látás.

 

Gyermekeknél azonban a súlyos távollátás következtében ún. túlfókuszálás történhet, ami kettős látáshoz vezet. Ez az állapot kancsalságot (strabizmus) vagy tompalátást (ambliópia) okozhat. A kancsalságot és a tompalátást az erősebb szem letakarásával kezelik, így késztetve az agyat arra, hogy a gyengébb szemet használja.

 

A két szem látásának kiegyensúlyozására a szemész szakorvos szemüveget írhat fel, súlyosabb esetben sebészeti beavatkozás válhat szükségessé.

 

Távollátás diagnosztizálása

A körülbelül 20-30 percet igénybe vevő szemvizsgálatot szemész szakorvos végzi. A kórtörténet felvételét és a tünetek feltárását követően szem- és látásvizsgálat történik. A kórtörténet felvétele során az orvos kérdéseket tesz fel arra vonatkozóan, hogy a betegnek milyen látási problémái vannak, és azok mióta állnak fenn. Tájékozódik továbbá a beteg általános állapotáról, meglévő egyéb betegségeiről, szedett gyógyszereiről és életmódjáról.

 

A szemvizsgálat során a pupillán keresztül a szem belsejébe fényt bocsátó műszerrel (oftalmoszkóp) megvizsgálja a pupillareflexeket, a szemmozgásokat és a szemek koordinációját.

 

A látásvizsgálat során megvizsgálja a távoli és a közeli látást. A különböző méretű betűk sorozatát egymás alatt feltüntető ún. Snellen-tábla leolvasása fontos támpontot ad a látásélességet illetően. Bizonyos esetekben további vizsgálatok elvégzésére is szükség lehet az eltérés mértékének és a korrigálólencsék típusának meghatározásához.

 

A kivizsgálás fontos eleme a távollátás elkülönítése egyéb betegségektől, például a zöldhályogtól (glaukóma) és a cukorbetegség szövődményeként kialakuló szembántalomtól (diabéteszes retinopátia).

 

Távollátás kezelése

A távollátás szemüveg vagy kontaktlencse használatával, illetve sebészeti beavatkozással korrigálható.

  • Szemüveg

A konvex lencsével ellátott szemüveg, amelynek a széle vékonyabb, mint a közepe, javítja a távollátást. A megfelelő lencsék viselésével a fény a retinára esik, így képes lesz pontosan fókuszálni. Amennyiben rövid, illetve távollátás egyszerre áll fenn, az érintett személynek kétféle szemüveget kell felváltva viselnie, illetve olyan ún. varifokális vagy bifokális szemüvegre van szüksége, amely egyszerre teszi lehetővé a jó közel- és távollátást.

  • Kontaktlencse

A kontaktlencse a szemüveghez hasonló módon korrigálja a távollátást. Ma már elérhetők egynapos használatra tervezett, eldobható, illetve hosszabb távon is viselhető, fertőtleníthető kontaktlencsék is. Ezek kiválasztásában a szemész szakorvos tanácsát ajánlott kikérni.

  • Sebészeti beavatkozás

A távollátás korrekciója sebészeti beavatkozással is történhet. A különböző műtéti eljárások során úgy növelik meg a szaruhártya görbületét, hogy kis mennyiségű szövetet távolítanak el annak széléről.

  • Lézeres szemműtét

A hagyományos sebészeti beavatkozással szemben a lézeres műtét fő előnye, hogy mivel nem történik eszközös behatolás a szembe, minimális a sérülések és a fertőzések kockázata, ugyanakkor a korfüggő távollátás (presbiópia) kezelésére nem alkalmas.

 

A szem lézersebészeti beavatkozásait járóbeteg-szakellátás keretei között végzik, vagyis a műtétet követően a beteg hazamehet. A műtét általában 30-60 percig tart, szinte fájdalommentes, és a látás egy-két nap alatt helyreáll.

 

Nem végezhető lézeres látáskorrigáló szemműtét az alábbi esetekben:

    • 21 éves kor alatt;
    • meglévő cukorbeteg esetén;
    • várandósság és szoptatási időszak alatt;
    • az immunrendszert érintő betegség meglétekor;
    • más, a szemet érintő betegség, például zöldhályog (glaukóma) és szürkehályog (cataracta) esetén.
  • Mesterséges lencse beültetése

Újfajta műtéti eljárás a mesterséges lencse szaruhártyába való ültetése. Ez azon betegek számára alkalmazható, akiknél a lézeres szemműtét nem jöhet szóba, és nem szívesen viselnek szemüveget vagy kontaktlencsét. Hosszú távú biztonságosságát illetően egyelőre kevés tapasztalat áll rendelkezésre.

 

Távollátás megelőzése

A távollátás kialakulása nem megelőzhető. A közeli, illetve távoli tárgyakra történő nézés gyakori váltogatásával azonban valamelyest megőrizhető a szemmozgató izmok ereje.

 

Távollátás gyermek- és időskorban

Mint fentebb említettük, a gyermekek rendszeres szemészeti szűrővizsgálaton való részvétele rendkívül fontos, mivel a kezeletlen távollátás szemészeti problémákhoz vezethet. Az időskori távollátás szemüveg vagy kontaktlencse használatával korrigálható.

KULCSSZAVAK
távollátás  |   hipermetrópia  |   öregszeműség  |   presbiópia  |   fókuszálás  |   túlfókuszálás  |   kettős látás  |   szemüveg  |   kontaktlencse  |   lézeres szemműtét  |   Snellen-tábla
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít