Az endocarditis a szívbelhártyát (endocardium) és a szívbillentyűket érintő fertőzéses eredetű gyulladás. A gyulladás – ráterjedve a billentyűkre (leggyakrabban az aorta és a mitrális billentyűk érintettek) – a szív pumpafunkciójának jelentős romlásához vezethet. Az endocarditis során ún. vegetációk (fertőzéses, véralvadékos felrakódások) alakulhatnak ki a szívbillentyűkön és a szívbelhártyán, amelyekből apró részek leszakadva a véráram útján a test szinte minden részébe eljuthatnak.
A szívbelhártya-gyulladás jellemző tünetei
Heveny bakteriális endocarditis esetén hirtelen magas láz lép fel (39-40 °C), szapora szívveréssel és kimerültséggel társulva. Ez a kórkép már a betegség kezdetekor gyors szívbillentyű-károsodást okoz.
Félheveny endocarditis esetén elesettség tapasztalható, enyhébb lázzal kísérve (37-38 °C ). A heveny formához képest mérsékelten gyors szívverést és súlyvesztést okoz. Csökken a vörösvérsejtszám, így vérszegénység léphet fel.
További tünetek lehetnek:
- mellkasi fájdalom,
- hidegrázás,
- ízületi fájdalom,
- sápadtság,
- fájdalmas bőr alatti csomók megjelenése,
- zavartság,
- nehézlégzés, köhögés.
Ha a vegetációból vérrög szakad le, az elzáródásokat okozhat. Attól függően, hogy ez hol történik meg, különböznek a tünetek is:
- gyomorfájás,
- véres vizelet,
- idegrendszeri problémák,
- kar- és lábfájdalom,
- szívroham,
- szélütés,
- szívzörej,
- lépinfarktus, lépmegnagyobbodás,
- apró, vörös, szeplőszerű kiütések a szemfehérjén és a bőrön,
- a körmök alatt vörös, szálkaszerű vérzések megjelenése.
Fontos tudni, hogy a természetes és a mesterséges szívbillentyűk egyaránt megfertőződhetnek.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a felsorolt tünetek bármelyike jelentkezik, mielőbb orvoshoz kell fordulni. Bár számos tünetnek más oka is lehet, az endocarditist a lehető leggyorsabban diagnosztizálni, illetve kezelni kell. Amennyiben későn kezdik a kezelését, hozzávetőleg minden harmadik, endocarditisben szenvedő ember egy éven belül meghal, ezért nagyon fontos a diagnózis korai felállítása – így válhat hatékonnyá a kezelés.
A szívbelhártya-gyulladás kialakulásának okai
Az endocarditis létrejöttéért valamilyen bakteriális eredetű fertőzés a felelős. A gyulladás kialakulásban két fontos tényező játszik szerepet:
- azok az állapotok, amelyeknél kórokozó juthat a véráramba, illetve
- azok a szívbetegségek és a szívet érintő elváltozások (pl. anatómiai elváltozások, műbillentyűk), amelyek következtében megnövekedik a kórokozóknak a szívbelhártyán és a szívbillentyűkön való megtelepedésének esélye.
A baktériumok a szívbe eljuthatnak a véráram útján. A bejutás kockázatát növelheti:
- szájüregi, fogászati beavatkozás során vagy akár fogmosáskor (mikrosérülés);
- sebészeti vagy egyéb orvosi beavatkozás során;
- a bőrön, a húgyutakon, valamint az emésztőrendszeren keresztül,
- intravénás kábítószer használatakor;
- kórházi kezelések, huzamosabb ideig beültetett kanül, katéter által.
A véráramba került baktériumok nagyobb eséllyel fertőzik az előzetesen már sérült szívbelhártyát. A sérülés eredhet születési rendellenességből, különböző betegségektől is.
Növelik az endocarditis kialakulásának esélyét:
- szívbillentyű-betegségek, műbillentyű;
- pacemaker;
- fog- és fogágybetegségek;
- károsodott működésű immunrendszer,
- reumás láz,
- autoimmun betegség.
A szívbelhártya-gyulladás lehetséges szövődményei
A legtöbb esetben a megfelelő, korán elkezdett gyógyszeres terápiának köszönhetően a betegek szövődménymentesen gyógyulnak – kezelés nélkül azonban a betegség akár halálos kimenetelű is lehet.
Szívbelhártya-gyulladás diagnosztizálása
Az orvos figyelembe veszi a kórtörténetet, a tüneteket, illetve vizsgálatokat végez. A diagnózis felállítását segíti az EKG, a szívultrahang és egyéb képalkotó eljárások. A képalkotó eljárások révén észlelhető a fertőzött billentyű és a billentyűkárosodás állapota is. A két különböző eredetű betegséget nehéz elkülöníteni (fertőző – nem fertőző), mégis igen fontos, mert a kezelésnél lényeges lehet. Nem fertőző formáról akkor beszélhetünk, ha szívultrahang-vizsgálattal vegetációt/burjánzást találnak, azonban a vérben nincsenek baktériumok, kórokozók. A vérben lévő kórokozókat vérvétel útján, ún. hemokultúra-vizsgálattal mutatják ki.
Szívbelhártya-gyulladás kezelése
Az endocarditis kezelése kórházi ellátás, sokszor intenzív osztályos ellátás keretein belül történik. A kezelés általában hosszú (4-6 hétig tartó), nagy dózisú, vénás antibiotikum-terápiából áll. Ha az antibiotikus terápia nem hoz eredményt, tartós a láz, vagy a vérben továbbra is kimutathatók a kórokozók, illetve szív- és szívbillentyű-elégtelenség jelei mutatkoznak, akkor műtéti beavatkozásra lehet szükség (billentyű cseréje, illetve a növedék eltávolítása).
Szívbelhártya-gyulladás megelőzése
Az endocarditis megelőzhető, ha – a fertőzések elkerülése érdekében – a magas kockázattal bíró beteg antibiotikumot kap fogászati, fül-orr-gégészeti, urológiai, bélrendszeri, illetve egyéb beavatkozások előtt.
Gyermekek, terhesek, idősek
Az endocarditis nem túl gyakori kórkép, évente körülbelül 350 esetet regisztrálnak Magyarországon. Gyakrabban fordul elő idősebb embereknél, az esetek fele 50 éves kor felett jelentkezik. Gyermekek körében többnyire azoknál fordulhat elő, akik veleszületett szívbetegséggel élnek. Az endocarditis kétszer olyan gyakori a férfiak, mint a nők körében.
Előfordulása napjainkban növekvő tendenciát mutat.
- Ennek egyik magyarázata az egyre növekvő számú, sikeres szívbillentyű-beültetésben keresendő. Mivel az endocarditis kialakulásának egy műbillentyű megléte kedvez (a mesterséges szívbillentyű felületén könnyebben telepszik meg a fertőzés, mint egy egészséges, saját szívbillentyűn), ezért, ha növekszik a műbillentyűvel élők száma, növekszik az endocarditis kialakulásának esélye is.
- A másik tendencianövelő tényező az intravénás kábítószer-használat növekedése (növekvő fertőzésveszély).
