A vesztibuláris schwannoma (akusztikus neurinóma) egy jóindulatú, jellemzően lassan növekvő daganatfajta, amely a VIII. agyideget (nervus vestibulocochlearis) érinti.
Ez az ideg felel az egyensúly-érzékelésért és a hallásért. A rajta képződő daganatos elváltozás – az általa kifejtett nyomás révén – halláscsökkenést, fülcsengést és bizonytalan egyensúly-érzékelést okoz. Ha a daganat túlzottan nagyra nő, az agyra is nyomást fejt ki.
A vesztibuláris schwannoma főbb tünetei
A betegség leggyakrabban 30-50 éves korban jelentkezik, általában az egyik oldalon. A jelei kezdetben (amíg a mérete kicsi) nem egyértelműek, gyakran évek telnek el az első tünetek megjelenéséig. Ezek a tünetek általában a növekvő daganatnak a halló- és egyensúlyidegre gyakorolt nyomásából erednek.
A vesztibuláris schwannoma gyakori tünetei:
- halláscsökkenés, amely általában fokozatosan – ritkább esetben hirtelen – jelentkezik, és csak az egyik oldalon (vagy az egyik oldalon erősebben);
- beszédértési zavar;
- féloldali fülcsengés, fülzúgás (II-es típusú neurofibromatózis esetén mindkét fülben);
- a hallójárat hátsó falának érzészavara;
- bizonytalan egyensúly-érzékelés, egyensúlyvesztés;
- forgó jellegű szédülés (vertigo);
- fejfájás (a késői stádiumban alakul ki);
- homályos látás, renyhe pislogási reflex az egyik oldalon;
- arczsibbadás, ritkán az arcizommozgás elvesztése az egyik oldalon, szájzug-fáradékonyság;
- végtag-koordinációs problémák (ataxia) a test egyik oldalán.
A vesztibuláris schwannoma egyes esetekben olyan nagyra is nőhet, hogy összenyomja az agytörzset, és ezzel életveszélyes állapotot idézhet elő. Az esetek többségében azonban a betegséget még ezen stádium előtt felismerik és kezelik.
Mikor forduljon orvoshoz?
Halláscsökkenés, beszédértészavar, egyoldali fülcsengés vagy egyensúlyzavar esetén ajánlott a háziorvos felkeresése. A vesztibuláris schwannoma korai diagnózisával megelőzhető a daganat túlzott megnövekedése és az azzal járó súlyos következmények.
A vesztibuláris schwannoma kiváltó okai
A daganat kialakulásának pontos oka nem ismert.
A vesztibuláris schwannoma lehetséges szövődményei
A betegség több maradandó szövődményt is okozhat, ha a tumor eléri a kisagy-hídszögletet, többek között:
- halláscsökkenést, süketséget;
- arczsibbadást;
- egyensúlyzavarokat;
- fülcsengést;
- a koponyaűri nyomásfokozódás révén pl. folyadékgyülemet a koponyában (hydrocephalust).
Az esetek kis része (mintegy 5 százaléka) II-es típusú neurofibromatózishoz (NF2) társul. Az NF2 a fej mindkét oldalán, az egyensúlyi idegeken kialakuló daganatok kialakulásával és növekedésével jár.
A vesztibuláris schwannoma diagnosztizálása
A diagnózis felállítása fül-orr-gégész, neurológus, otoneurológus, radiológus közös feladata.
A betegség gyanúja esetén a kezelőorvos kérhet hallásvizsgálatot vagy valamilyen képalkotó vizsgálatot, például CT-t vagy MRI-t is. Az utóbbi kettő segít igazolni a hallóideg-daganat meglétét, méretét és elhelyezkedését.
A diagnózis felállítását megnehezíti, hogy a tüneteket (lásd fentebb) más betegségek is okozhatják (például a Ménière-betegség).
A vesztibuláris schwannoma kezelése
A kezelés típusa függ a daganat méretétől, növekedési sebességétől és elhelyezkedésétől, a tünetektől, a beteg életkorától és általános egészségi állapotától is. Ezeket mérlegelve az alábbi kezelési lehetőségek jönnek szóba:
- rendszeres megfigyelés (a daganat növekedésének és a kapcsolódó tünetek figyelemmel kísérése – ha a vizsgálatok azt mutatják, hogy a daganat növekszik, akkor indokolttá válik a műtét);
- sugárkezelés;
- műtéti eltávolítás.
A vesztibuláris schwannoma nagyjából minden 20. esetben a műtéti kezelés ellenére kiújulhat, ezért – ennek ellenőrzésére – indokolt a rendszeres MRI-vizsgálat.
