A Varicella zoster (VZV) a herpeszvírusok családjába tartozó kórokozó, mely elsősorban a bárányhimlő, idősebb életkorban pedig az övsömör megbetegedéseket okozza. A VZV elleni oltás ma már a kötelező gyermekkori védőoltások közé tartozik.
A VZV elleni védőoltás élő, attenuált (legyengített) kórokozókat tartalmaz, melyek nem képesek betegséget kialakítani. A korábbi gyakorlattal ellentétben az oltási sor jelenleg két oltásból áll, melynek köszönhetően a későbbi életszakaszokban elszenvedett fertőzés általában tünetmentesen zajlik, esetleg enyhe tünetekkel, szövődménymentesen.
Mit kell tudni a VZV elleni védőoltásról?
Magyarországon 2019 őszén vezették be a kötelező oltások közé a bárányhimlő elleni védőoltást, ezt megelőzően – egyéni mérlegelés alapján – választható oltásként volt elérhető.
A VZV elleni védőoltást a kisgyermekek az oltási naptár szerint 13 hónapos korukban kapják először, majd 16 hónaposan másodszor. Az oltás hatásosságát bizonyítja, hogy 10 beoltott gyermekből 9-nél már az első oltás után kialakul a védettség, az emlékeztető oltás pedig tovább növeli a kialakított immunválaszt.
Az oltás beadása nem ajánlott lázas betegség (ilyenkor halasztandó), illetve veleszületett vagy szerzett immunhiányos állapotok esetén.
A VZV elleni védőoltás beadása kerülendő várandósság idején, illetve az oltás beadása után legalább egy hónapig kerülni kell a teherbe esést. Ugyanakkor a családtervezés során érdemes egyeztetni a kezelőorvossal a védőoltás felvételéről, mivel a VZV-fertőzés veszélyes lehet a várandós nőre és magzatára, az időben beadott védőoltás viszont védelmet nyújthat.
A VZV elleni védőoltás csak a közelmúltban került be a kötelező oltások közé, ezért sokan még oltatlanok. Javasolt az oltatlanok, a bárányhimlőn nem átesett személyek, illetve az alábbi kockázati csoportokba tartozók beoltása:
- immunrendszeri betegségben szenvedők (pl. HIV),
- immunszupprimáltak (pl. transzplantáltak),
- kemoterápiás kezelésben részesülők,
- családtervezés előtt álló nők és férfiak,
- egészségügyi dolgozók, akik munkájuk során vírusexpozíciónak lehetnek kitéve,
- laboratóriumi dolgozók, akik munkájuk során vírusexpozíciónak lehetnek kitéve.
Az oltás beadásának szempontjából a korábbi életkorban elszenvedett fertőzés nem jelent sem akadályt, sem kockázatot.
Oltási reakciók
A védőoltást követően fellépő gyulladásos tüneteket korábban – jobb elnevezés híján –mellékhatásnak hívták. Ma már a szakemberek inkább az „oltást követő nemkívánatos esemény” (OKNE) szakkifejezést alkalmazzák, vagy oltási reakcióról beszélünk. A védőoltások alkalmazásának is vannak kockázatai – ahogyan például egy kirándulásnak is –, és lehetnek kellemetlen következményei, mint a gyaloglást követő izomláz. Mégsem beszélünk le senkit az izomláz miatt a testmozgásról, ahogy a védőoltásokról sem, mert az oltással járó előnyök jelentősen meghaladják a kockázat mértékét. A védőoltás is egyfajta „edzés”, az immunrendszer edzése.
Az oltás után jelentkező átmeneti panaszok a szervezet természetes immunválaszának a jelei.
A VZV elleni védőoltással elkerülhető szövődmények
A védőoltásnak köszönhetően megelőzhetők a bárányhimlő ritka, de súlyos szövődményei, illetve – az oltással kapcsolatos eddigi bizonyítékok alapján – a későbbi életszakaszban jelentkező övsömör is.
Kiemelten ajánlott az oltás beadása a családtervezés előtt álló nők számára, akik korábban nem estek át bárányhimlő betegségen, mert a bárányhimlő a terhesség első trimeszterében nagy veszélyt jelent a magzatra. Az oltás képes akár a betegség kialakulását is megelőzni az anyában, illetve nagymértékben csökkenti a magzati károsodás veszélyét.
