Kisgyermekkorban több olyan szokást is felvehetnek a gyermekek, amik számukra pozitív, megnyugtató hatással bírnak, és amiknek a fogak előbújása előtt láthatóan nincs semmiféle káros hatásuk.
Ha azonban ezek a szokások túl intenzívek, vagy hosszabb távon is megmaradnak, akkor negatívan befolyásolják az állcsont és a fogak fejlődését, szabálytalan fogazat, harapási rendellenességek, beszédproblémák stb. kialakulását okozva.
Ezek a szokások a következők:
- cumizás,
- ujjszopás,
- szájlégzés,
- nyelvlökéses nyelés.
Rendellenességek kialakulásához vezethet továbbá a cumisüveges táplálás és a rövid nyelvfék is.
A szabálytalan fogazat kialakulása
A szabálytalan fogazat és a harapási rendellenességek kialakulása általában nem örökletes okokra vezethető vissza, hanem két fő tényezőből tevődik össze:
- a nem megfelelő arcfejlődésből,
- a kóros izomműködésből (myofunkció), ami szabálytalan pozícióba rendezi a fogakat.
Mindkét tényező hátterében állhatnak a fentebb említett gyermekkori rossz szokások, így ezek korai felismerése és kiküszöbölése rendkívül fontos.
Nyelvpozíció
A szájban található izmok közül az egyik legfontosabb a nyelv. Ha a nyelv nyugalmi helyzetben, illetve nyeléskor a megfelelő pozícióban, a szájpadlásra simulva található, akkor képes megfelelően betölteni az állcsontfejlődésben játszott szerepét. Nyomást gyakorolva a felső állcsontra biztosítja annak tágasságát és megfelelő fejlődését.
Arcizmok
Az állcsontok fejlődésében és a megfelelő harapás kialakulásában az arcizmok is nagy szerepet kapnak. A nyelv mellett minden egyéb izom, amely nyomást gyakorol az arc csontjaira vagy a fogakra, befolyással van a végleges pozíciójuk kialakulásában. Ha az izmok nem működnek megfelelően, esetleg gyengék, akkor a fogak szabálytalan pozícióba fognak mozdulni.
Harapást, arcfejlődést befolyásoló gyermekkori szokások
Ujjszopás, cumizás
Az ujjszopás kisgyermekkorban reflexszerűen jelenik meg. Ez a legkoraibb eszköz arra, hogy a gyermek erősítse a biztonságérzetét, és megnyugtassa magát. A gyerek érzelmi és mentális fejlődésével párhuzamosan ez az eszköztár bővül, így 3-4 éves kor környékén a legtöbb gyermek elhagyja az ujjszopást.
A cumizás hasonló elvek miatt népszerű a kisgyermekek körében. Mindemellett a nem táplálkozási célú cumizásról már 2 éves kortól érdemes elkezdeni leszoktatni a gyermeket, ugyanis 3-4 éves kor között már befolyással bír a fogak fejlődésére és a harapásra.
Ez a két szokás elmozdítja a nyelvet a normál pozícióból, és az arcizmok fejlődésére is hatással van.
A leggyakrabban okozott rendelleneségek:
- nyitott harapás (az elülső alsó-felső fogak között függőlegesen látható, nagy rés van),
- hátsó keresztharapás (a normál helyzettől eltérően nem a felső fogak harapnak kijjebb, hanem az alsók).
Szájlégzés
A szájlégzés kora kisgyermekkorban természetes lehet, ekkor ugyanis még nem elég erősek az izmok, valamint átmenetileg is jelentkezhet, például egy rövid ideig tartó nátha miatt. Ilyenkor a kisgyermek nem az orrán, csukott száj mellett veszi a levegőt, hanem szájon át lélegzik.
Problémáról akkor beszélhetünk, amikor egy hosszabb távon fennálló állapot (pl. allergia, megfázás) vagy valamilyen örökletes ok (pl. túl nagy nyelv) miatt a gyermek hozzászokik a szájon át történő légzéshez, és ez az állapot állandósul. Ez kóros nyelvpozícióhoz, ezáltal pedig nem megfelelő arcfejlődéshez, nyitott harapáshoz, beszédproblémákhoz vezethet.
Nyelvlökéses nyelés
Nyelvlökéses nyeléskor a gyermek nyelés közben nekitolja a nyelvét az elülső fogaknak. Kialakulásában szerepet játszhat az ujjszopás, a nyelv nagysága, a táplálási szokások, a túl nagy orr- és garatmandulák, valamint allergiás megbetegedések is. A következménye lehet szűk felső fogív, szabálytalan fogazat, nyitott harapás kialakulása, nyitott ajkak, gyakori szájgyulladás.
A szájlégzés, ujjszopás, cumizás okozta leggyakoribb elváltozások
A leggyakoribb elváltozások a következők:
- szabálytalan fogazat kialakulása,
- arcdeformáció,
- nyitott harapás,
- mélyharapás,
- keresztharapás,
- megnövekedett arcmagasság,
- állkapocsproblémák,
- beszédfejlődési zavarok,
- testtartási problémák.
A szabálytalan fogazat következményei
A szabálytalan fogazat nem csak esztétikai szempontból okozhat problémát. A torlódott fogakat nagyon nehéz tisztítani, bizonyos esetekben szakmai segítség nélkül lehetetlen. A nehezen elérhető területeken ételmaradék, plakk halmozódik fel, ami fogszuvasodást, ínygyulladást, később fogágybetegséget okozhat.
A szabálytalan fogazat veszélye továbbá, hogy hangképzési vagy rágási zavarok keletkeznek, rontva a gyermek életminőségét.
A száj körüli izmok állapota és a harapás befolyással bír a testtartásra is, emiatt sok esetben gyógytornász bevonása is szükséges, ha a folyamat már régebb óta fennáll.
A rossz szokások kiküszöbölése
A rossz szokások kiküszöbölése komplex feladat. A szokásos kezelési módok magukban foglalhatják a tanácsadást a szülők számára, viselkedésmódosítási technikák elsajátítását, myofunkcionális terápiát és fogászati készülékek használatát.
A következő szakemberek bevonása válhat szükségessé:
- fogszabályozó orvos,
- logopédus,
- pszichológus,
- myofunkcionális terapeuta,
- fül-orr-gégész,
- gyógytornász.
A szakembereken kívül a szülőknek is nagy szerepük van abban, hogy sikeres lesz-e a terápia: a gyermek nyaggatása, a rosszul alkalmazott büntetés felerősítheti ugyanis ezeket a szokásokat. Szükség lehet az otthoni környezet megváltoztatására is a szokás legyőzése érdekében.
