A szezonális influenza minden évben az őszi lehűléskor újra és újra megjelenő, cseppfertőzéssel terjedő vírusos megbetegedés. Bár általában ártalmatlan, enyhe légúti tünetekkel jár és 1-2 hét alatt magától is gyógyul, bizonyos esetekben (pl. krónikus betegségek esetén) súlyos kimenetelű szövődményeket is okozhat. A rizikócsoportokba tartozóknak ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a megelőzésre.
Fontos! A COVID-19-fertőzés az influenzával könnyen összetéveszthető tünetekkel járhat (ráadásul együtt is előfordulhat a két fertőzés). Ha szezonális légúti megbetegedés tüneteit tapasztalja, lehetőleg ne menjen közösségbe, és tartsa be a környezetében élők védelmét szolgáló óvintézkedéseket!
Az influenza megelőzésében a legfontosabb a védőoltás, amelyet célszerű még az influenzaszezon kezdete előtt beadatni.
A kockázati csoportba tartozók számára 2022-ben is térítésmentesen vehető igénybe a védőoltás. A fokozottan veszélyeztetettek közé tartoznak a krónikus légzőszervi-, szív- és érrendszeri-, máj- és vesebetegek, illetve anyagcsere-betegségben szenvedők is.
Miért veszélyesebb az influenza a krónikus betegekre?
Az influenza gyorsan terjedő vírus – a súlyos tünetek kialakulásának kockázata azonban nem egyforma az egyes lakossági csoportokban.
A súlyos tünetekkel járó influenzafertőzés kockázatát az alábbi tényezők növelik:
- életkor (60 év felettiek, egészségi állapottól függetlenül),
- várandósság,
- a fogékonyság (az immunrendszer állapota),
- meglévő alapbetegségek.
Az influenza egészséges emberek esetében jellemzően 1-2 hét alatt magától gyógyul, de krónikus alapbetegség esetén súlyos szövődményeket is okozhat, ezért különösen fontos, hogy a krónikus betegségben szenvedők minden évben megkapják az influenza elleni védőoltást.
Krónikus betegeknél az influenza egyrészt fokozhatja az alapbetegség tüneteit, másrészt növeli a szövődmények kialakulásának és a kórházi ellátás szükségességének kockázatát. Minél nagyobb a súlyos lefolyás lehetősége, annál fontosabb az évenkénti influenzaoltás beadatása!
Krónikus betegségek, melyek fokozzák a súlyos influenzafertőzés rizikóját
- Asztma és egyéb légzőszervi megbetegedések (pl. COPD) esetén az influenza szövődményként tüdőgyulladást (pneumoniát), a légzésfunkció romlását, valamint szívritmuszavarokat
- Cukorbetegség esetén az influenza fokozhatja a cukorbetegség egyik szövődménye, a ketoacidózis kockázatát (az étvágy csökkenése és a vércukorszint-kontrollálás romlása miatt).
- Szív- és érrendszeri megbetegedések esetén az influenza tízszeresére emeli a szívinfarktus kockázatát (a kockázat sokszoros a fertőzés első napjaiban, majd később, a szervezetben létrejövő gyulladás miatt, akár hetekkel a fertőzést követően is emelkedett marad).
- A rosszindulatú daganatos betegségekre közvetlenül nincs hatással az influenzafertőzés, de a daganatos betegek immunrendszerének működését csökkenti a kemoterápia, csontvelő-átültetés vagy őssejt-terápia, ezért fogékonyabbak az influenzára, és nehezebben is küzdik le a fertőzést. Náluk azzal is számolni kell, hogy a vakcina hatékonysága alacsonyabb marad (az immunrendszer gyengesége miatt alacsonyabb a vakcina által kiváltott immunválasz is).
- Kemoterápia alatt az oltás a ciklusok között, vagy legalább két héttel a tervezett kezelés előtt/után ajánlott.
- Csontvelő-átültetés vagy őssejtterápia esetén a beavatkozás előtt, vagy 4-6 hónappal azt követően ajánlott a védőoltás beadása.
- A daganatos betegek részére nem ajánlott az élő vírust tartalmazó vakcinával történő védőoltás.
- A védelem növelése érdekében javasolt a beteg közvetlen környezetének (család, ápoló személyzet) oltása.
- Idegrendszeri betegségek (az agy- és a gerincvelő sérülései és rendellenességei, agyi eredetű bénulás, epilepszia, stroke, súlyos értelmi fogyatékosság, gerinceredetű izomsorvadás) esetén légzési- vagy nyelési nehézség jelentkezhet, ezért a tüdőbe került folyadék, váladék ürítése problémás lehet, illetve az influenzafertőzés erősítheti a meglevő betegség tüneteit.
Biztonságos az influenza elleni védőoltás a krónikus betegek számára?
Az influenza elleni védőoltás általában jól tolerálható és biztonságos mindenki számára.
A vakcina beadását követően ritkán alakulnak ki súlyos oltási reakciók, az enyhe mellékhatások pedig jellemzően 3 napon belül elmúlnak. A leggyakoribb tünetek a hőemelkedés, láz, enyhe végtag- és izomfájdalom, bőrpír az oltás helyén, fejfájás.
Az influenza elleni védőoltás egyéb felnőttkorban ajánlott vakcinával történő egyidejű beadása sem növeli az oltási reakciók kockázatát.
Mikor érdemes beadni a vakcinát a krónikus betegségben szenvedőknek?
Az influenzaoltás optimális időpontja ősszel, az influenzaszezon kezdete előtt van. Magyarországon az oltóanyagok általában október-novembertől érhetők el a háziorvosnál vagy a gyógyszertárban.
A helyzetet bonyolítja, hogy az immunválasz erőssége – a krónikus betegség meglététől függően – változó az egyes lakossági csoportokban. Az oltás hatására kialakuló antitestek (ellenanyagok) szintje idővel csökken, ami a védettség csökkenését okozza.
Egyes tanulmányok szerint az influenzaszezon előtt lényegesen korábban beadott védőoltás azzal a kockázattal jár, hogy később, az influenzajárvány idejére már nagyon lecsökken az ellenanyagszint. A szezon későbbi szakaszában beadott influenza elleni oltás nagyobb valószínűséggel biztosít elegendő immunitást, de ilyenkor már jelentős az influenzavírusok cirkulációja, amely növeli a fertőződés kockázatát. Az oltás időpontjának megválasztásakor figyelembe kell venni, hogy a védelem az oltást követően körülbelül két hét múlva fejlődik ki teljesen.
Az influenza elleni védőoltás beadatását általában az őszi hónapokban javasolják, de ha elmarad, akkor az oltás később, a szezon bármely szakaszában kérhető.
Az oltásról külön cikkben olvashat részletesen: Influenza elleni védőoltás
