A dengue-láz vagy (csonttöréses láz) egy trópusi és szubtrópusi térségekben előforduló fertőző betegség, amelyet az Aedes szúnyogok terjesztenek. Emberről emberre nem fertőz. A legtöbb esetben enyhe lefolyású betegség, de súlyosabb változatban halálos is lehet.
Az éghajlatváltozás miatt már Európában is észleltek ilyen megbetegedéseket.
A dengue-láz főbb tünetei
A fertőzés tünetei legtöbbször az influenzáéhoz hasonlók, és nagyjából egy hét alatt elmúlnak, de előfordul olyan is, hogy valaki tünetek nélkül átvészeli a betegséget. A betegség tünetei a fertőzés után 3-14 (általában 4-7) nappal jelentkeznek.
A fő tünetek:
- láz,
- fejfájás,
- szemek mögött érzett fájdalom,
- izom- és ízületi fájdalmak,
- émelygés, hányás,
- duzzadt nyirokcsomók,
- kiütések,
- orr-, ínyvérzés,
- extrém fáradtság.
A dengue sokk szindróma
Előfordul, hogy a tünetek súlyosbodnak, és veszélyes kórkép alakul ki, ez a dengue vérzéses láz vagy dengue sokk szindróma. Ilyenkor az erek fala is érintetté válik, a vérnyomás esik. A vérben csökken az alvadási faktorok száma, ami súlyos belső vérzéshez, szervleállásokhoz és akár halálhoz is vezethet. Az állapot gyorsan romlik, a sokk általában a láz elmúlta után egy-két nappal jelentkezik.
A dengue sokk szindróma tünetei:
- gyomorfájdalom és állandó hányás;
- esetenként véres hányás, széklet és vizelet;
- bőr alatti vérzések, amelyek zúzódásnak látszanak;
- hideg bőrfelszín;
- légzési nehézségek;
- ingerlékenység, zavartság.
Gyermekeknél nagyobb a dengue-sokk szindróma kialakulásának kockázata.
Mikor forduljon orvoshoz?
Mivel a dengue sokk szindróma gyorsan előrehaladó életveszélyes állapot, ha dengue láz által érintett helyen járt, és tapasztalja a fenti tüneteket, forduljon azonnal háziorvosához. Akkor is keresse fel orvosát, ha csak a betegség enyhe lefolyására utaló tüneteket tapasztalja.
A dengue-láz kiváltó okai
A dengue-láz vírusfertőzés, amelyet trópusi és szubtrópusi éghajlaton élő szúnyog csípése terjeszt. A kórokozó emberről emberre nem terjed, csak a rovar csípésével (a szúnyog megcsípi a fertőzött beteget, majd egy egészséges embert, így átviszi a vírust).
Négyféle dengue-vírus létezik. A betegségen átesett ember viszonylag hosszú ideig immunis lesz arra a típusra, amely megfertőzte, de a többire nem. A súlyos dengue sokk szindróma kialakulásának kockázata az egyes fertőzésekkel nő.
A dengue-láz lehetséges szövődményei
A dengue-láz legsúlyosabb szövődménye a dengue sokk szindróma. A várandósság alatti fertőzés átkerülhet a magzatra is, növelve a magzati károsodás és a koraszülés kockázatát.
A dengue-láz diagnosztizálása
A betegség diagnózisát megnehezíti, hogy a tünetek nagyon hasonlítanak más trópusi betegségek tüneteihez (malária, Zika-vírus, tífusz). Az orvos a beteget kikérdezi külföldi utazásáról, esetleges szúnyogcsípésről. A vírus jelenléte vérminta vizsgálatával igazolható.
A dengue-láz kezelése
A betegségre nincs célzott kezelés. Enyhébb verziója esetén ágynyugalom, láz- és fájdalomcsillapítók, bőséges folyadék bevitele javasolt. Nonszteroid gyulladáscsökkentők (acetilszalicilsav, ibuprofén) szedését kerülni kell, mivel azok fokozhatják az esetleges vérzéses komplikációk súlyosságát.
Dengue sokk szindróma esetén kórházi kezelésre van szükség, amelynek része az intravénás folyadékpótlás, a vérnyomás kontrollálása és akár vérátömlesztés is.
Mit tehet otthon?
Ha trópusi vagy szubtrópusi környezetben megcsípte egy szúnyog, figyelje a tünetek esetleges megjelenését. Ha dengue-láz-fertőzése van, a betegség súlyosbodására utaló jelek esetén azonnal forduljon orvoshoz.
A dengue-láz megelőzése
A betegség megelőzésének legjobb eszköze a szúnyogcsípés elkerülése. Trópusi és szubtrópusi területekre utazók számára javasolt szúnyogriasztók és ágyhálók használata, valamint a testet fedő ruházat viselése.
A vírus ellen létezik védőoltás, amelyet olyan 9 és 45 év közötti személyek kaphatnak meg, akik egyszer már átestek a betegségen, és érintett területen élnek. A vakcina 3 dózisból áll, ezeket 6 hónapos időkülönbséggel kell beadni.
