Az agyvelőgyulladás az agyszövet általában fertőzés következtében kialakuló, súlyos gyulladásos megbetegedése. A fertőzést leggyakrabban vírusok, ritkábban baktériumok vagy más kórokozók okozzák. Jelentkezhet enyhe tünetekkel, de súlyos, akár halállal végződő formában is. A betegség előfordulási gyakorisága, tünetei és lefolyásának súlyossága függ a kiváltó tényezőtől (pl. kullancs okozta agyvelőgyulladás, veszettség, bárányhimlő), az immunrendszer állapotától (pl. HIV), illetve a beteg korától. Általánosságban elmondható, hogy agyvelőgyulladásra fogékonyabbak a gyerekek és az idősek. A vírus okozta agyvelőgyulladások egy része védőoltással megelőzhető.
Az agyvelőgyulladás főbb tünetei
A vírus okozta agyvelőgyulladás lefolyása gyorsabb (1-2 hét), míg más esetekben általában hosszabb lefolyásra lehet számítani.
Az agyvelőgyulladás korai tünetei hasonlóak lehetnek az influenzához:
- láz,
- fejfájás,
- izom és ízületi fájdalom,
- foltos kiütések a bőrön, amelyek nyomás után sem halványulnak el.
Később megjelenhetnek súlyos tünetek is, melyek a következők lehetnek:
- zavartság, dezorientáció,
- álmosság,
- súlyos fejfájás,
- tarkókötöttség (nyak merevsége),
- fényérzékenység,
- görcsroham,
- izgatottság,
- beszédzavar,
- hallucinációk,
- izomgyengeség,
- látászavar,
- tudatzavar,
- eszméletvesztés,
- légzési és keringési zavar.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a fenti tüneteket tapasztalja saját magán vagy a környezetében, hívja a 112-t és kérjen mentőt, mert sürgősségi ellátásra van szükség!
Az agyvelőgyulladás kiváltó okai
Leggyakrabban vírusfertőzés okozza:
- herpesz szimplex vírusok, amelyek ajakherpeszt vagy genitális herpeszt okoznak (ez az agyvelőgyulladás leggyakoribb oka);
- a varicella zoszter vírus, amely bárányhimlőt, övsömört okoz;
- kanyaró, mumpsz, rózsahimlő (rubeola) megbetegedést okozó vírusok;
- kullancs, szúnyog vagy egyéb állatok által terjesztett vírusok, például:
- kullancs okozta agyvelőgyulladás,
- japán agyvelőgyulladás,
- veszettség,
- Zika vírus.
A betegséget olykor baktériumok vagy egyéb kórokozók is okozhatják (pl. gombák, paraziták).
Az agyvelőgyulladás diagnosztizálása
A diagnózis felállításához szükség van vérvételre, vizelet- és gerincfolyadék-vizsgálatra. A gerincfolyadék mintavételhez gerinccsapolást (lumbál punkció) végeznek, és a nyert folyadékot laboratóriumi vizsgálatra küldik. Szükség lehet még EEG vizsgálatra, koponya CT, valamint MRI vizsgálatra is a kórisme felállításához.
Az agyvelőgyulladás kezelése
Az agyvelőgyulladás azonnali kezelést igényel, ami magába foglalja az oki kezelést, a tüneti terápiát, valamint a test komplex funkcióinak helyreállítását, támogatását. A kiváltó kórokozótól függően, a beteg vírus ellenes kezelést, antibiotikumot vagy gombaellenes gyógyszereket kap. Emellett csillapítani szükséges a lázat, pótolni kell a folyadékot. Súlyos esetben intenzív osztályos ellátásra, keringés- és légzéstámogatásra is szükség lehet. Ha epilepsziás roham jelentkezik, görcsgátló (antiepileptikum) adására is szükség lehet.
Az agyvelőgyulladás utáni rehabilitáció
Amennyiben a betegség súlyos lefolyású volt (pl. gépi lélegeztetés történt), szükség lehet rehabilitációra, gyógytornára vagy beszédterápiára is, amelyek akár hosszabb ideig is eltarthatnak. Sajnos néhány esetben még így sem érhető el a teljes felépülés.
Az agyvelőgyulladás lehetséges szövődményei
Az agyvelőgyulladás súlyos lefolyású is lehet, és olykor az alábbi szövődményekkel is társulhat:
- agyidegbénulás,
- memóriazavarok,
- beszédzavar,
- nyelészavar,
- epilepszia,
- szorongás,
- depresszió,
- koncentrációzavar,
- egyensúlyzavar,
- izomatrófia,
- tartós fejfájás,
- krónikus fáradtság.
Az agyvelőgyulladás megelőzése
Egyes esetekben az agyvelőgyulladásért olyan kórokozók felelősek, amelyek ellen védekezhetünk megfelelő védőoltással.
A kanyaró, mumpsz, rubeola és bárányhimlő (varicella) elleni védőoltások szerepelnek az életkorhoz kötött oltások között. Amennyiben nem kapott bárányhimlő elleni védőoltást gyerekkorában, és nem esett át vagy nem emlékszik arra, hogy átesett volna a bárányhimlőn, érdemes megfontolni a bárányhimlő elleni védőoltás beadatását. Ehhez keresse fel háziorvosát.
A kullancs okozta agyvelőgyulladás ellen is létezik hatásos védőoltás. Ha gyakran jár kirándulni, akkor szintén érdemes lehet beadatni magának a kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni védőoltást. Emellett érdemes további óvintézkedéseket is megtenni, amennyiben kirándulni megy: például a zárt öltözék viselése, a kullancsriasztó készítmények alkalmazása, illetve a test alapos átnézése a kirándulás után. Amennyiben kullancs van a bőrében, azt mihamarabb, de 24 órán belül el kell távolítani. A szakszerű eltávolításhoz a gyógyszertárakban beszerezhető egy erre a célra kialakított kullancs-kanál.
Mivel a veszettség kórokozója is okozhat agyvelőgyulladást, ezért amennyiben bármilyen állat megharapja, mihamarabb jelentkezzen a területileg illetékes baleseti sebészeti ügyeleten vagy vegye fel a kapcsolatot háziorvosával. Ha felmerül a veszettség gyanúja, életfontosságú a védőoltás beadatása, mert a betegség enélkül szinte mindig halállal végződik.
Ha Ázsia egyes területeire tervez utazni, érdemes felkeresni a Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontot, ahol tájékoztatást adnak többek között az ilyenkor szükséges védőoltásokról is. Egyes esetekben érdemes megfontolni a japán agyvelőgyulladás elleni védőoltás beadatását. (lásd még: utazási oltások, oltással megelőzhető betegségek)
