Az agnózia egy ritka idegrendszeri rendellenesség, amit az agy egyes részeinek károsodása okoz. Jelentkezhet hirtelen agyvérzés, baleset következtében, vagy agydaganat esetén fokozatosan. Az agnóziában szenvedők ép érzékszerveik ellenére nem tudják felismerni a tárgyakat, embereket, hangokat vagy szagokat. A rendkívül ritkán előforduló kór gyanúja a tudatzavar és az értelmi fogyatékosság kizárása után merülhet fel.
Az agnózis görög eredetű szó (jelentése: tudás nélküli, ismeret nélküli), az észlelési rendszer zavarát jelenti. Kialakulásának fő oka az agyi struktúrák károsodása, amit okozhat sérülés, daganat, valamint az agy azon területeinek degenerációja, amelyek az információk elemzéséért és szintéziséért felelősek.
Az agnózia típusai
Az agnóziának négy fő típusa van:
- vizuális (látási) agnózia – a tárgyak, emberek felismerésének nehézsége;
- arcvakság: arcfelismerés zavara,
- színagnózia: színek felismerésének zavara,
- agnosztikus alexia: a leírt szavak felismerésének zavara,
- testséma zavar (szomatagnózia): a beteg nem ismeri fel saját testrészeit, nem tudja például megkülönböztetni az ujjait.
- akusztikus (hallási) agnózia – a hangok felismerésének nehézsége;
- taktilis (tapintási) agnózia – a tárgyak érintéssel való felismerésének nehézsége;
- szagló agnózia – a szagok felismerési képességének zavara.
- Létezik egy igen ritka típus is, az ízagnózia: az ízek felismerési képességének hiánya.
Az agnózia elkülönítendő a neglekt szindrómától, amikor a stroke okozta maradandó károsodás miatt nem vesz tudomást a beteg az egyik testfélről.
Az agnózia tünetei
A tünetek attól függenek, hogy milyen típusú agnóziában szenved a beteg.
Vizuális agnózia tünetei
A beteg a megfelelő látási képessége mellett sem ismeri fel a látott tárgyat, például nehézségekbe ütközhet a kés és a villa közötti választás, vagy öltözködésnél a megfelelő ruhadarabok azonosítása. A látás részletekben történik, de a részletek nem formálódnak egésszé. A képességzavar irányulhat a tárgylátásra, az arcfelismerésre, az egész képérzékelésére, a téri tájékozódásra, a színfelismerésre, a betű- és szóalakok felismerésére.
Hallási agnózia tünetei
A beteg a jó hallása ellenére képtelen a hangforrás irányának és távolságának megítélésére; a beszédhangok megkülönböztetésére, nem ismeri fel a hangok eredetét; vagy a szavakat értelmetlen zörejnek fogja fel; esetleg nem ismeri fel a dallamformákat.
Tapintási agnózia tünetei
A beteg nem képes felismerni, meghatározni a tárgyakat anélkül, hogy rájuk nézne, például nem tud megkülönböztetni egy fémdarabot és egy fadarabot csupán tapintás alapján.
Mikor forduljon orvoshoz?
A fenti, szokatlan tünetek tapasztalása esetén feltétlenül a háziorvoshoz vagy ideggyógyász szakorvoshoz (neurológushoz) kell fordulni.
Az agnózia kialakulásának okai
Az agnózia leggyakrabban az alábbi okok miatt alakul ki:
- agyi keringési zavarok (pl. stroke),
- agydaganat,
- demencia,
- traumás agykárosodás,
- agyvelőgyulladás (encephalitis),
- Alzheimer-kór,
- Parkinson-kór,
- szívroham következtében kialakult agyi keringési zavar,
- droghasználat vagy túlzott alkoholfogyasztás (általában átmeneti zavarok).
Az agnózia diagnosztizálása
Az agnózia diagnosztizálása a beteg megfigyelésével kezdődik, valamint számos olyan műszeres vizsgálat elvégzésével, amely kimutatja az agy működésének károsodását.
A kivizsgálást végző ideggyógyász szakorvos a tünetek és az általános egészségi állapot kikérdezését követően megkéri a beteget, hogy látás, érintés vagy szaglás segítségével azonosítson megszokott tárgyakat, teszteli a beteg agyműködését és a memóriáját, és szükség esetén képalkotó vizsgálatot – CT- vagy MR-vizsgálatot – kérhet. Hallás- és látásvizsgálattal audiológus szakorvos ellenőrzi a tünetek egyéb lehetséges okait.
Az agnózia kezelése
Az agnózia kezelése elsősorban attól függ, hogy mi áll a tünetek hátterében, ezért legfontosabb a kiváltó ok felismerése és az alapbetegség kezelése. A kezelés sikerét nagymértékben befolyásolja a beteg életkora, az agyat ért károsodás jellege és súlyossága. A gyógyszeres kezelés segíti a neuropszichológiai funkciók helyreállítását, javítja az agy vérkeringését, szabályozza a vérnyomást.
Egyes esetekben a betegnek hozzá kell szoknia egy bizonyos a képesség hiányához, és megtanulnia, hogyan tudja azokat más képességeinek fejlesztésével pótolni, kompenzálni:
- hallási agnózia esetén például hasznos lehet megtanulni a szájról olvasást. Ilyen esetekben szükséges lehet neuropszichológus, logopédus vagy foglalkozási terapeuta bevonása a kezelésbe.
Az agnóziában szenvedő beteg megkönnyítheti mindennapi életét az alábbiakra való odafigyeléssel:
- Ha gondoskodik arról, hogy lakókörnyezetében ne legyen rendetlenség, a különféle tárgyakat kiszámíthatóan, ugyanazon a helyen tartja.
- Ha ragaszkodik egy megszokott rutinhoz, és következetesen, minden alkalommal ugyanúgy végzi el a feladatait.
- Felcímkézi a tárgyakat a könnyebb azonosításuk érdekében.
