egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Az amnézia az emlékezési képesség hiánya, a korábbi tapasztalatok felidézésének részleges vagy teljes képtelensége, a memória rövid vagy hosszú távú érintettsége, amit az emlékezésért felelős agyi területek vagy az oda befutó idegpályák működészavara okozhat. Kialakulásának több oka is lehet: szervi betegség, traumás sérülések (pl. baleseti fejsérülés), de lehet pszichés eredetű is.

 

Megkülönböztetendő a demenciától, amely szintén az emlékezőképesség zavarával jár, főként az időskorra jellemző, és hátterében legtöbbször Alzheimer-kór vagy keringési zavar áll.

 

Amnézia tünetei

Az amnézia egyes formáiban a beteg nem is tudja, hogy emlékezetkiesése van, csak külső szemlélő veszi észre a problémát. Jellemzően a hosszú távú memória marad meg, és a közelmúlt eseményei kevésbé. Fejsérülés, agyrázkódás esetén általában a baleset körüli időszakra vonatkozik az emlékezetvesztés.

 

Léteznek amnéziás tünetekkel járó betegségek is: a súlyos alkoholbetegekre jellemző Wernicke-encephalopathia (Korsakoff-szindróma), amelyet a B1-vitamin hiánya vagy felszívódásának zavara okoz, illetve a különféle típusú demenciák, például az Alzheimer-kór. A Wernicke-encephalopathia során a tájékozatlanság és feledékenység mellett szemmozgászavar, zavartság, az akaratlagos mozdulatok zavara (ataxia), járásbizonytalanság és kóros meseszövés (konfabuláció) is jelentkezik tünetként, amikor a beteg hiányzó emlékeit nem szándékosan, de valótlan információkkal helyettesíti.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Az amnéziát minden esetben komolyan kell venni, és érdemes mielőbb orvoshoz fordulni. Az amnézia ugyanis az agyi érkatasztrófák – agyi infarktus vagy agyvérzés – jele is lehet, illetve jelezheti az agysérülés súlyosságát is, például baleset után. Minél előbb elkezdik az amnézia kezelését, annál nagyobb a gyógyulás esélye.

 

Olyan baleseteknél, ahol a fejet hirtelen nagy erőbehatás, tompa ütés vagy lökés éri, szükséges a legközelebbi sürgősségi vagy baleseti ügyeleten koponyaröntgent vagy CT-vizsgálatot végezni, mert az agy sérülése rejtve maradhat, és idővel akár életveszélyes állapotot is előidézhet. Agyrázkódásra utaló jel, ha a balesetet követően rövid tudatzavar, eszméletvesztés, szédülés, fejfájás, fáradékonyság, verítékezés, sápadtság is jelentkezik az átmeneti amnézia mellett.

 

Ilyen esetben hívja a 112-es számot és kérjen mentőt, vagy keresse fel a legközelebbi sürgősségi vagy baleseti ügyeletet.

 

Amnézia kialakulásának okai

Az amnéziát többféleképpen osztályozhatjuk. Kiváltó ok szerint megkülönböztetünk szervi és pszichés eredetű amnéziát. A kiváltó okhoz való időbeli viszony alapján pedig elkülönítünk retrográd és anterográd amnéziát, illetve krónikus és átmeneti zavart is.

 

A retrográd amnéziában szenvedők nem emlékeznek a károsodás előtti eseményekre, ami néhány héttől akár 1-2 évnyi időtartamig is tarthat. Az anterográd amnéziás beteg az amnéziát kiváltó okot követően is tudatvesztést tapasztal, a rövid távú memóriája sérült: az utolsó 30 percben történteket nem tudja megjegyezni. Az anterográd amnézia több napra kiterjed, és rendszerint maradandó károsodásra vall. Kiterjedtség alapján megkülönböztetünk részleges és globális amnéziát is.

 

A globális amnéziában a betegek hirtelen elvesztik minden emléküket, akár a személyes adataikra vonatkozókat is. Ez általában rövid ideig – néhány percig vagy óráig – tart, majd állapotuk tökéletesen rendeződhet; bár előfordulhat, hogy az amnézia alatti időszakra később sem tudnak visszaemlékezni.

 

  • Szervi eredetű amnézia

A szervi eredetű amnéziát az emlékezetért felelős agyi területek vagy az oda befutó idegpályák működési zavara okozza. Kialakulhat sérülés, mérgezés következtében, illetve előidézheti az agyműködés zavara is.

 

Sérülések, amelyek amnéziát okozhatnak: 

 

Mérgezések, amelyek amnéziát okozhatnak:

 

Agyműködési zavarok, amelyek amnéziát okozhatnak:

 

Amnéziát okozhat tovább a krónikus tiamin- (B1-vitamin-) hiány is, ez az ún. Wernicke–Korsakoff-szindróma.

 

  • Pszichés eredetű amnézia

A pszichés eredetű amnézia (disszociatív amnézia) az emlékek előhívásának átmeneti zavara. Hátterében rendszerint váratlan, traumatikus életesemény áll (pl. válás vagy haláleset), a szervi ok kizárható. Az amnézia ebben az esetben a test védekező reakciója: az agy próbál megszabadulni a szenvedést, fájdalmat okozó emlékektől. Az emlékezetkiesés többnyire részleges és szelektív – néhány héttől 1-2 évnyi időtartamig terjedhet –, de súlyos esetben akár végleges is lehet, a traumát követő rövid időszakra nézve.

 

Az amnézia kezelése

A szervi eredetű amnézia valamilyen betegség tünete, ezért ilyenkor kezelése a kiváltó ok – az alapbetegség – gyógyításából áll. Az amnézia megállapítása és besorolása neurológus (ideggyógyász) szakorvos feladata, aki dönt a kezelés megindításáról. A beteg kikérdezése és a fizikális vizsgálatot követően memóriatesztekre, képalkotó vizsgálatokra (koponya-CT) és mágneses rezonanciás vizsgálatra (MRI) is sor kerülhet.

 

Előfordulhat, hogy a vizsgálatokba belgyógyász-kardiológust is be kell vonni, mert az amnéziát okozó agyi keringési zavarok szív- és érrendszeri betegségekkel együtt is jelentkeznek. Ebben az esetben a kardiológus a nyaki ütőerek meszesedését, esetleges belgyógyászati betegségek meglétét vizsgálja.

 

Koponyasérülést követően szigorú ágynyugalomra, valamint az agysejtek túlélését elősegítő gyógyszerekre lehet szükség. Az agyvelőgyulladás, agyi keringési zavar, mérgezések kezelése minden esetben kórházi ellátást igényel.

 

A pszichés eredetű amnézia pszichoterápiás módszerekkel kezelhető.

 

Az amnézia megelőzése

Az amnéziához vezető állapotok elkerülése érdekében ajánlatos az alábbiak betartása:

 

  • a túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, kábítószer, mesterséges táplálékkiegészítők mellőzése;
  • a vérnyomás rendszeres mérése, szükség esetén mielőbbi normalizálása;
  • fejsérülés kockázatával járó tevékenységek közben védősisak használata;
  • kiegyensúlyozott étrend, különös figyelemmel a B1-vitaminra;
  • egészséges életmód, rendszeres testmozgás, minél több tartózkodás a friss levegőn;
  • megfelelő mennyiségű folyadékbevitel (elsősorban tiszta víz);
  • szellemi aktivitás idősebb korban is (olvasás, verstanulás, logikai játékok, keresztrejtvényfejtés, tánc vagy mozgáskoreográfia tanulása).
KULCSSZAVAK
emlékezetvesztés  |   memóriazavar  |   demencia  |   disszociatív amnézia  |   retrográd amnézia  |   anterográd amnézia  |   globális amnézia  |   hippokampusz  |   enkefalopátia
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít