Vaszkuláris demencia akkor alakul ki, ha csökken az agy vérellátottsága valamilyen betegség, például stroke folytán, így az idegsejtek nem jutnak elegendő oxigénhez és tápanyaghoz.
A betegség előfordulása 65 éves kor fölött a legggyakorisága. Az Alzheimer-kór után a vaszkuláris demencia áll leggyakrabban a szellemi leépülés hátterében. Az Alzheimer-kór és a vaszkuláris demencia sokszor együtt jár.
A vaszkuláris demencia főbb tünetei
A tünetek nagyon változatosak lehetnek, attól függően, hogy melyik agyterület kap kevesebb vért. A tünetek kialakulhatnak hirtelen (stroke után) vagy később (post-stroke demencia).
A vaszkuláris demencia korai tünetei a depresszióval könnyen összetéveszthetők:
- meglassult gondolkodás;
- zavart szenved a megértés, észlelés, érzékelés;
- a koncentrálóképesség, figyelem csökkenése;
- a viselkedés vagy a hangulat megváltozása;
- a rövid távú memória zavara.
A beteg nem tudja a gondolatait rendszerezni, a helyzetet elemezni, és eldönteni, hogy mit tegyen, tanácstalan. A tünetek súlyosbodhatnak fokozatosan, mint az Alzheimer-kór esetében, vagy hirtelen, látványosan, minden egyes újabb stroke vagy átmeneti ischaemiás roham (TIA) után.
Jellemző kései tünetek lehetnek:
- jelentősen meglassult gondolkodás;
- zavartság, térbeli tájékozódási zavar;
- emlékezetkiesés;
- koncentrációs problémák;
- a beteg nem találja a megfelelő szavakat;
- extrém személyiségváltozás (pl. agresszívvá, nyugtalanná válik a beteg);
- depresszió, hangulatingadozás, apátia;
- hangulati labilitás, kényszersírás, -nevetés;
- bizonytalan járás, gyakran elesik a beteg;
- a mindennapi tevékenységek elvégzése egyre nehezebbé válik;
- a beszéd nehezen érthetővé válik, nyelészavar;
- hirtelen fellépő, gyakori vizelési inger vagy inkontinencia.
A beteg idővel önellátásra teljesen képtelenné válhat.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a demencia tüneteit észleli, különösen, ha 65 év feletti, keresse fel háziorvosát, aki szükség esetén gondoskodni fog a megfelelő szakrendelésre történő beutalásról. Fontos a korai diagnózis, mivel korai stádiumban a betegség romlása megállítható vagy lelassítható.
Amennyiben egy családtagján veszi észre a demencia tüneteit, biztassa, hogy forduljon orvoshoz, vagy kísérje el őt.
A vaszkuláris demencia kiváltó okai
A vaszkuláris demencia olyan betegségek/állapotok következményeként alakul ki, amelyek károsítják az agyi vérkeringésben résztvevő ereket. A károsodott erek nem tudják elegendő oxigénnel és tápanyaggal ellátni az idegsejteket, melyek így elhalnak. Az idegsejtek számának fokozott csökkenése vezet a károsodott kognitív funkciók kialakulásához.
Vaszkuláris demenciára hajlamosít minden olyan tényező, amelyek a szívbetegségek és a stroke kialakulásáért is felelősek. Ezek a faktorok általában károsítják az ereket, vagy fokozzák a vérrögök kialakulásának kockázatát:
- magas életkor;
- korábbi szívinfarktus, stroke, TIA;
- érelmeszesedés;
- öröklődő, fokozott vérrögképződéssel járó betegségek;
- magas koleszterinszint;
- magas vérnyomás;
- cukorbetegség;
- dohányzás;
- túlzott alkoholfogyasztás;
- elhízás,
- pitvarfibrilláció.
Gyakran alakul ki vaszkuláris demencia stroke szövődményeként. A stroke az agyat ellátó artériák elzáródása. A stroke lehet „néma”, amikor nem okoz határozottan észlelhető tüneteket. Azonban minden egyes újabb stroke – néma vagy sem – fokozza a demencia kialakulásának kockázatát. A multi-infarktusos demencia során több átmeneti ischaemiás roham (TIA) károsítja olyan mértékben az agy állományát, hogy demencia alakul ki.
Az agy mélyén található kisereknek is megvastagodhat a faluk a magasvérnyomás miatt, így átmérőjük beszűkül, ami szintén csökkent vérátáramláshoz vezet. Ezt a típust nevezzük szubkortikális vaszkuláris demenciának vagy Binswanger-betegségnek.
A vaszkuláris demencia diagnosztizálása
A betegséget neurológus vagy pszichiáter diagnosztizálja. Megvizsgálja a beteget, kikérdezi a hozzátartozókat is. A kórtörténetében szív- és érrendszeri problémákra, stroke-ra utaló jeleket keres. Meg fogja mérni a beteg vérnyomását. Laborvizsgálatokkal a vércukor- és a koleszterinszint meghatározható.
Ultrahanggal vizsgálható, hogy a nyaki verőér milyen mértékben szűkült be, vagy esetleg elzáródott. CT- vagy MR-vizsgálatokkal a stroke megtörténte bizonyítható.
Fontos tudni, hogy demenciát okozhat a csökkent pajzsmirigyműködés is, amelyet szellemi hanyatlásnak tűnő klinikai tünetek esetén mindig ki kell zárni.
A vaszkuláris demencia kezelése
A kezelés az alapbetegségekre fókuszál, melyek a vaszkuláris demencia kialakulásáért felelősek. A betegség hátterében álló állapotok szinten tartásával a demencia tüneteinek rosszabbodása lelassítható vagy akár teljesen meg is előzhető. Az orvos írhat fel gyógyszert a vérnyomás-, a koleszterin-, a vércukorszint csökkentésére.
A vérrögök kialakulása is megelőzhető gyógyszeres kezeléssel. Műtéti úton a nyaki verőér falán található felrakódások eltávolíthatók. Infúzióban adhatók agyi értágító, keringésjavító gyógyszerek.
Ha a betegség az Alzheimer-kórral keveredik, akkor a beteg az Alzheimer-kór kezelésére használatos gyógyszereket is kaphatja. A kialakult károsodás azonban már nem fordítható vissza.
Mit tehet vaszkuláris demencia esetén?
- Tornáztassa az agyát (ún. brain jogging)!
- Maradjon aktív!
- Olvasson, fejtsen keresztrejtvényt.
- Járjon társaságba, klubba, tartsa a kapcsolatot a hozzátartozóival.
Fontos! A szociális izoláció (társas elszigetelődés) úgynevezett pszeudodemenciát okozhat! Ilyenkor a szellemi teljesítmény hanyatlása mögött nincs szervi ok, hanem hangulatzavarok, jellemzően larvált depresszió okozza az elbutuálsra jellemző tüneteket.
A vaszkuláris demencia megelőzése
Az alábbiak betartásával a betegség kialakulása megelőzhető vagy az állapotromlás lassítható:
- Ha dohányzik, szokjon le.
- Mozogjon rendszeresen.
- Étkezzen egészségesen.
- Alkoholt csak mértékkel fogyasszon.
- Kezeltesse az alapbetegségeit.
Kapcsolódó tartalmak:
