egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A szellemi hanyatlásnak (demencia) számos formája létezik, amelyek többféleképpen is csoportosíthatók. Szinte minden központi idegrendszert károsító betegség okozhat demenciát.

 

A demencia legtöbb típusa lassan alakul ki, a tünetek azonban az idő előrehaladásával fokozódnak. A demenciának több formája létezik, amelyek az ideggyógyászati tünetek és a kiváltó ok szerint is csoportosíthatók.

 

Csoportosítás idegrendszeri tünetek szerint

Az agykéreg kiterjedt vagy a memória- és a kognitív működésekben szerepet játszó területeinek sérülése ún. kortikális típusú demenciához vezet. Jellemző tünete a beszédzavar, a beszédhangok formálásának nehézsége (dysarthria), a normális tempójú gondolkodás hiánya. Ebben a formában korán megromlik a rövid távú memória, és fokozatosan romlik a régmúltra való emlékezés. A pszichiátriai tünetek a betegség késői stádiumaiban jelentkeznek. A túlmozgás (hyperkinesis) és az izomtónus szabályozásának zavara (parkinsonismus) csak a betegség előrehaladott szakaszában észlelhető.

 

Elsősorban kortikális tünetekkel járó demencia például az Alzheimer-kór.

 

Az agykéreg alatti (szubkortikális) területek sérülése esetén korai tünetként meglassultság és izommerevség (parkinsonismus) jelentkezik. Ebben a formában jellemző a meglassult gondolkodás, a beszédhangok formálásának zavara, a testtartás korai zavarai, egyensúlyzavar, a túlmozgás, az izomtónus zavarai, amelyekhez depresszió társul.

 

Szubkortikális demencia például a Parkinson-kórhoz társuló demencia.

 

Csoportosítás kórfolyamat szerint

Az idegrendszeri károsodással járó demenciák (primer degeneratív demencia, neurodegeneratív betegség) teszik ki az összes demencia legnagyobb hányadát. A demenciák második leggyakrabban előforduló csoportja az érrendszer megbetegedésével összefüggő, ún. vaszkuláris demenciák összessége, amely a demenciák 15 százalékát teszi ki.

 

Primer degeneratív demenciák

Alzheimer-kór: lassan súlyosbodó, visszafordíthatatlan károsodást okozó betegség, amely általában 65 éves kor felett, de inkább a hetedik életévtized vége felé lép fel. Legjellegzetesebb tünete a memóriazavar, de emellett már a korai szakaszban megfigyelhető, hogy a beteg nem tudja szóban megfelelően kifejezni a gondolatait, elveszíti a begyakorolt mozgások elvégzésére irányuló képességét, nehezen ismeri fel az olvasott szavak jelentését, és/vagy írásképtelenné válik. A betegség késői, súlyos szakaszában a beteg elveszíti a tájékozódóképességét, és nem ismeri fel a hozzátartozóit (részletesen lásd: Alzheimer-kór).

 

Lewy-testes demencia: az idegrendszeri eredetű demenciák második leggyakoribb formája, az Alzheimer-kórnál gyorsabb kezdetű és lefolyású megbetegedés. Elnevezése az idegsejtekben és az agykéregben kialakuló zárványok, az ún. Lewy-testek jelenlétére utal (részletesen lásd: Lewy-testes betegség).

 

Frontotemporális demencia: többféle neu­ro­degeneratív kórkép tartozik e betegségcsoportba, amelyek a háttérben fennálló kóros folyamatok tekintetében eltérnek egymástól, ugyanakkor megegyeznek abban, hogy a homlok- és halántéklebeny agykérgi elfajulásával járnak. Első jelük többnyire a beszéd vagy a mozgás zavara (részletesen lásd: Frontotemporális demencia).

 

Steele–Richardson–Olszewski-szindróma: a központi idegrendszer ismeretlen eredetű, fokozatosan súlyosbodó megbetegedése. A Parkinson-kór jellegzetes mozgástünetei (a mozgás meglassulása, izommerevség, tartási instabilitás, a törzs akaratlan, csavaró jellegű izommozgása) kísérik, további jellemző tünetei az egyensúlyzavar, a beszédzavar, a szemmozgások zavara (tekintésbénulás) és az elbutulás.

 

Parkinson-kórhoz társuló demencia: a betegség súlyosbodásával szellemi hanyatlás társulhat a főbb tünetekhez (akaratlagos mozgások indításának meglassulása, a mozgás sebességének csökkenése, nyugalmi kézremegés, az izomtónus fokozódása).

 

Huntington-kór: a központi idegrendszer veleszületett, apai ágon öröklődő, ismeretlen eredetű, gyorsan romló degeneratív megbetegedése. A tünetek magatartászavarral, feltűnő értelmi hanyatlással és sajátos mozgászavarral kezdődnek. Ez utóbbi izommerevséget, izomgörcsöket, izomrángást, ritkábban a kezek, a lábak, a törzs és az arc önkéntelen görcsös mozdulatait (choera) jelenti. További korai tünet lehet a beszédzavar és a bizonytalan járás (részletesen lásd: Huntington-kór).

 

Kortikobazális szindróma: nagyon ritka neurodegeneratív betegség, amelynek harmadik fázisában (5-8 év elteltével) a meglévő tünetekhez (végtagok aszimmetrikus ügyetlensége, ún. idegen végtag jelenség stb.) tudati hanyatlás, demencia, viselkedészavar társul.

 

Vaszkuláris demenciák

Érbetegségek és átmeneti keringészavarok következtében az agyállományban elhalások következnek be. A kórfolyamat többnyire mind az agykérgi, mind az agykéreg alatti struktúrákat károsítja. Fokozatos kialakulás és lépcsőzetes lefolyás jellemzi.

 

A vaszkuláris demenciáról külön cikkben olvashat részletesen.

 

Mérgezéseredetű demenciák

Mérgezéses eredetű (toxikus) demenciát idézhet elő a fémek közül leggyakrabban az ólom, higany, arzén, mangán, tallium, réz, arany, alumínium, bizmut. Az ipari mérgek közül a metil-alkohol, benzin, triklór-etilén, szén-tetraklorid, szerves foszfátok, kloridok, metilbromid, metilklorid, szén-monoxid és a szén-diszulfid fejthet ki hasonló hatást.

 

Az alkohol mértéktelen fogyasztása (alkoholbetegség) és a droghasználat hatására már egészen korai életkorban is kialakulhat demencia.

 

Egyéb betegségekhez társuló demenciák

Az idegrendszer károsodását okozó daganatok, fejlődési rendellenességek és szerzett agykárosodások gyakran vezetnek demenciához. A koponyát ért sérülések a személyiség egészének zavarával, illetve hanyatlásával, valamint a demencia kialakulásával is együtt járhatnak. Súlyos koponyasérülést követően gyakran egyértelmű személyiségváltozás marad vissza, a gondolkodási folyamatok általános károsodása mellett.

 

A különféle betegségekhez társuló demenciák visszafordítható (reverzibilis) és nem visszafordítható (irreverzibilis) demenciákra oszthatók.

 

Visszafordítható demenciát okozhatnak:

 

  • fertőző betegségek (pl. szifilisz, agyvelőgyulladás, HIV),
  • prionbetegségek (például Creutzfeldt–Jakob-betegség),
  • anyagcsere-betegségek (pl. cukorbetegség, húgyvérűség),
  • hormonális betegségek (pl. Cushing-szindróma),
  • daganatos betegségek (pl. agytumorok),
  • epilepszia,
  • normál nyomású vízfejűség.

 

A vízfejűség (hydrocephalus) azon formáit, amelyek az agyvíz termelődésének, keringésének és felszívódásának zavaraival járnak, különösen a normál nyomású hydrocephalust, a demenciához társuló inkontinencia és járászavar jellemzi, amely műtéttel, ún. shunt beépítésével gyógyítható.

 

Nem visszafordítható demenciát okozhatnak:

 

  • Wilson-kór,
  • sclerosis multiplex,
  • szisztémás lupus erythematosus.

 

Lásd még: Demencia.

KULCSSZAVAK
demencia  |   szellemi hanyatlás  |   memóriaromlás  |   mozgászavar  |   kortikális demencia  |   dysarthria  |   Alzheimer-kór  |   Parkinson-kór  |   parkinsonismus  |   Lewy-testes demencia  |   Steele–Richardson–Olszewski-szindróma  |   Huntington-kór  |   kortikobazális szindróma
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít