egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

A diszpraxia az akaratlagos mozgás vagy összetett cselekvés végrehajtásának zavara, amely nem magyarázható a mozgásképesség károsodásával és az izomerő csökkenésével. Oka, hogy az agyból elinduló, mozgásmintázatokért felelős információk nem jutnak el az izmokig. Bármelyik életkorban fény derülhet a betegségre, különösen valamilyen sérülés vagy más betegség nyomán, azonban leggyakrabban korai gyermekkorban fedezik fel, fiúgyermekeknél jóval gyakoribb. Súlyos formáját apraxiának nevezzük.

  

A diszpraxia főbb tünetei

A diszpraxiás betegeknél általában gyermekkorban mozgásfejlődési zavarok jelennek meg, melyekhez társulhat viselkedési probléma is.

A betegségnek többféle típusát különböztethetjük meg: 

  • Motoros diszpraxia: problémák a mozgások koordinációjával, ami megnyilvánulhat például lépcsőzés, írás, öltözködés során, gyermekeknél játékbéli, vagy bármilyen fizikai aktivitás során tapasztalható nehézségben (pl. a gyermek nem képes tárgyak nélkül cselekvést imitálni.) Gyakori, hogy egy adott motoros feladat végrehajtása egyszer sikerül a betegnek, másszor nem. Olvashatatlan írás, ügyetlen eszközhasználat jellemzi.
  • Ideátoros diszpraxia: egyes feladatokat nem ért meg a beteg, megtervezni sem képes azokat, előfordul, hogy a beszédmegértés is zavart szenved.
  • Kinetikus diszpraxia: a mozgászavar egy végtagra korlátozódik, a beteg nem képes a finommozgásokra (pl. zongorázás).
  • Konstruktív diszpraxia: a tér érzékelése, a térbeli viszonyok felfogása érintett (pl. nem sikerül a rajzolás, az érintett könnyen eltéved, váratlanul beleütközik emberekbe, tárgyakba, rendszeresen felcseréli az irányokat, nehézséget jelent a térképen való tájékozódás).
  • Verbális diszpraxia: a betegnek nehézséget okoz a hangok és a szavak megformálása, valamint a folyékony, érthető beszéd. Idegrendszeri eredetű artikulációs zavar esetében a beszédmozgások nehézkes működése jellemző, amely befolyásolja a pontos artikulációt, a beszédmozgások következetes végrehajtását. Előfordulhat, hogy a gyermeknek a bonyolultabb beszédhangok kiejtése okoz gondot. A diszpraxiás gyermekek beszéde ezen kívül jellemzően egyhangú, dallamtalan, hangsúly nélküli és monoton.
  • Orális diszpraxia: a betegnek nehézségei lehetnek az evéssel, ivással, nyeléssel.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben gyermeke fejlődését nem megfelelő üteműnek gondolja, vagy valamilyen mozgáskoordinációs zavart vesz észre rajta, keresse fel házi gyermekorvosát.

 

A diszpraxia kiváltó okai

Az agy számos területének, a gerincvelőnek és az egész idegrendszernek a normál működése szükséges a komplex mozgások végrehajtásához. Ha bárhol károsodás történik az idegrendszerben, motoros koordinációs zavar alakulhat ki.

 

Ismert számos rizikófaktor, melyek hozzájárulhatnak a diszpraxia kialakulásához:

  • koraszülöttség,
  • alacsony születési súly,
  • családban előforduló diszpraxia,
  • a magzat terhesség alatti károsodása.

  

A diszpraxia diagnosztizálása

Ha a házi gyermekorvos a tünetek és a vizsgálatok alapján lehetőséet lát arra, hogy a panaszok hátterében diszpraxia vagy apraxia áll, gyermekét a megfelelő szakorvoshoz irányíthatja:

  • gyermekneurológus – megvizsgálja a gyermek idegrendszerét;
  • klinikai szakpszichológus – a lelki okok elkülönítésére, felméri a gyermek mentális egészségét;
  • gyermek mozgásterapeuta – felméri a gyermek aktivitását, mindennapi tevékenységét;
  • gyermek fizioterapeuta – felméri a gyermek motoros képességeit;
  • beszédterapeuta – felméri a gyermek beszédképességeit.

 

A diszpraxia kezelése

A diszpraxiás tünetek nem szüntethetők meg, de a tünetek javítására számos terápiás módszer létezik, ami segítheti a mindennapi életvitelt.

 

Diszpraxia diagnosztizálásakor szükség lesz kezelési terv kialakítására a szükséges specialisták bevonásával, ami kiterjed minden fejlesztendő készségre. Az egészségügyi szakemberek (akik a diagnózis megállapításában is részt vettek), szakterületüknek megfelelően fejlesztik a gyermek mozgáskoordinációját. Mindezen felül előnyös lehet olyan mozgásterápiás formák alkalmazása is, melyek nem kimondottan az apró mozgásformák javítására épülnek, hanem összességében a teljes motoros rendszert fejlesztik.

 

Kiegészítő terápiaként léteznek módszerek, melyek kifejezetten egy-egy mozgásminta javítására szolgálnak. Ezek a kiegészítő terápiák kiemelten fontosak, hiszen segítenek az apróbb akadályok leküzdésében, amelyek egyébként komoly problémát jelentenek a mindennapi életben és a kezelés előrehaladásában.

KULCSSZAVAK
mozgászavar  |   idegrendszer  |   apraxia  |   készségfejlesztés  |   mozgásterápia  |   motoros diszpraxia  |   ideátoros diszpraxia  |   kinetikus diszpraxia  |   konstruktív diszpraxia
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

  

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít