Egyre gyakoribb a nemzetközi és hazai hírekben az ún. fluronamegbetegedéses esetek említése. A flurona fantázianeve az új típusú koronavírussal és influenzavírussal való egyidejű megfertőződésnek.
Mivel a betegség lefolyása az önálló fertőzéshez képest ilyen esetben súlyosabb lehet, a szakértők azt javasolják a veszélyeztetett populációknak, hogy az óvintézkedéseket (oltások felvétele és egyéb járványügyi intézkedések) az influenzaszezon alatt fokozottan tartsák be.
A jelenség az egészségügyben nem számít újdonságnak, az egy időben két (vagy több) vírussal történő megfertőződés jelensége eddig sem volt ismeretlen. Előfordulási esélyét növeli, hogy egyébként a környezetünkben gyakran és nagy mennyiségben jelen lévő vírusokról van szó. A kettős fertőződés hatásait és reális veszélyeit ebben az esetben azonban csak az utóbbi időben kezdték el megfigyelni.
A flurona megjelenése
A flurona egy ún. „kevert” fertőzés, amely más vírusfertőzések – vagy baktériumok – esetében is ismert jelenség. Ilyenkor a már egyébként is fertőzéssel küzdő immunrendszer még leterheltebb állapotba kerül, így fogékonyabbá válik más fertőzésekre is, illetve a felépülési idő is hosszabbá válhat.
A duplán fertőzött esetek számontartására már a járvány kezdete óta vannak példák – több tanulmány is igyekezett már felderíteni az ilyen kevert fertőzéseket. Fontos tudni, hogy bár jelen pillanatban az influenzával jelen lévő kevert fertőzésre összpontosítanak a médiában, a COVID-19-pozitív esetek mintegy 20%-ában egyéb légutakat fertőző vírusok jelenléte is kimutatható.
Felmerülhet, hogy ez miért most, évekkel a világjárvány (pandémia) kirobbanását követően kerül a rivaldafénybe, hiszen az influenzavírus már a koronavírus megjelenésekor is jelen volt, ráadásul szezonális előfordulásukat tekintve is hasonlítanak egymásra (lásd még: Szezonális légúti megbetegedések). Tehát bőven előfordultak olyan esetek, amikor valaki két fertőzést egyszerre kapott el – legfeljebb az esetek nagy részében sosem derült ki, hiszen a laboratóriumi tesztekkel általában csak a koronavírus jelenlétét vizsgálják.
A különböző járványügyi intézkedések fokozott betartása következtében (maszkviselés, távolságtartás) a pandémia fellángolását követően az éves influenzajárvány jóval gyengébben zajlott, mint a korábbi években. Emiatt a fókusz lekerült az influenzával keverten fertőzött esetekről. A járvány második évében viszont – részben a járvány időszakos enyhülései mellett meghozott enyhítések miatt – az influenzavírus és más légúti vírusok ismét nagyobb lendülettel terjedtek. Így a korábbi variánsoknál sokkal gyorsabban terjedő omikron-variáns megjelenésével és az influenzafertőzések számának újbóli emelkedésével a duplán fertőzött esetek száma is gyorsan emelkedni kezdett. Ennek hatására a flurona újra a szakemberek érdeklődésének középpontjába került, és jelenleg is aktívan tanulmányozzák a kevert fertőzés hatásait.
A kevert fertőződés hatásai a betegség lefolyására
A pandémia kezdetén gyűjtött információk alapján a duplán fertőzött esetek halálozási rátája magasabb volt, mint a csupán koronavírus-fertőzötteké. Az erősebb tüneteket más adatok is megerősítették később – a kétszeres fertőződés főleg idősek esetén fordult elő, a súlyosabb tünetek kialakulásának nagyobb volt az esélye, és az ilyen esetek gyakrabban végződtek halállal.
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezen eredmények publikálásakor még nem voltak elérhetők a COVID-19 elleni vakcinák, amelyek a súlyos megbetegedéstől és a halálos kimeneteltől magas eredményességgel megvédik az oltottakat!
Jelenleg már széles körben elérhetők a COVID-19-vakcinák is az influenza elleni védőoltások mellett, így a kettős fertőzés nem feltétlenül jár együtt súlyosabb tünetekkel.
A vakcinák ugyan a megfertőződés ellen nem feltétlenül tudnak védelmet nyújtani, de a súlyos, kórházi ellátást igénylő állapot kialakulásának kockázatát igazoltan képesek megelőzni.
A flurona által veszélyeztetett csoportok
A koronavírus és az influenza által veszélyeztetett csoportok nagymértékben átfednek egymással, így a kettős fertőzés is ugyanazokra a csoportokra jelent nagyobb veszélyt, amelyek egyébként az önálló fertőzések súlyosabb kimenetelének is jobban ki vannak téve.
Az influenza- és a koronavírus által veszélyeztetett csoportok:
- idősek (65 év felettiek),
- krónikus betegségben szenvedők,
- elhízottak,
- immunhiányos állapotúak.
A krónikus betegek csoportjába tartoznak a szív- és érrendszeri problémákkal, rosszindulatú daganattal, krónikus légúti betegséggel, cukorbetegséggel vagy máj- és vesebetegséggel élők. Immunhiányos állapotúak azok, akik transzplantáción estek át, és immunszupresszív terápiát kapnak, vagy rosszindulatú daganat miatt immunrendszert gyengítő kezelésben részesülnek, veleszületett immunhiányos állapotúak vagy autoimmun betegek.
Természetesen a legszélesebb körű védelmet a flurona ellen az nyújtja, ha valaki mindkét vírus ellen be van oltva, és az emlékeztető oltásokat is felvette. Ezenkívül a pandémia során megismert általános higiéniai szabályokat folyamatosan betartja: az orrot és a szájat eltakaró maszk hordása – különösen az FFP2 maszkok használata –, valamint a távolságtartás.
Mivel ezek az intézkedések mindkét vírus terjedését megakadályozhatják, a fluronafertőzés kialakulásának veszélyét is nagymértékben csökkentik.
