A műtét a gége teljes vagy részleges eltávolítását jelenti. Mindkét esetben egy alternatív légutat alakítanak ki a nyak elülső részén, azzal a különbséggel, hogy részleges gégeeltávolítás esetén az alternatív légút csak átmenetileg szükséges.
A gége fontos szerepet játszik a hangképzésben és a légzésben, így a műtétet követően számolni kell a beszéd és a légzés különböző fokú változásaival. Miután a műtét során módosulnak a nyak anatómiai viszonyai is, így azt követően a nyelés is megváltozhat.
Gégeeltávolítást indokló állapotok
Részleges vagy teljes gégeeltávolító műtétet leggyakrabban gégerák esetén végeznek. Tekintettel arra, hogy a teljes gégeeltávolítás visszavonhatatlanul radikális változást idéz elő a beteg életében, ezt a beavatkozást csak meghatározott besorolású (TNM), előrehaladott stádiumban lévő gégerák esetén hajtják végre. Lásd még: Rosszindulatú daganatok
A ritkább okok között szerepel a súlyos fertőzések vagy a sugárzás következtében kialakuló szövetelhalás is.
Gégeeltávolító műtét előtt
A szükséges megelőző vizsgálatokat követően a fül-orr-gégész, illetve a nyaksebész részletesen elmagyarázzák a betegnek, hogy mi történik a műtét során, és a mindennapi életvitelt illetően milyen változásokra kell felkészülni a műtétet követő időszakban.
A kórházi felvétel során – a műtétet megelőzően – átmenetileg felfüggeszthetik a korábban szedett gyógyszerek (például: véralvadásgátlók) szedését. Ha a beteg egyidejűleg cukorbetegségben is szenved, a műtétet megelőző naptól az orvos megváltoztathatja a gyógyszerelést.
A műtétet teljes érzéstelenítésben (altatásban) végzik. Általában a beavatkozást megelőző napon a beteg találkozik az őt altató orvossal (aneszteziológus) is, aki részletesen tájékoztatja az érzéstelenítés, altatás menetéről, illetve az altatás lehetséges szövődményeiről, kockázatairól. Szükséges a beteg beleegyező nyilatkozata is.
A műtét napján enni, inni és alkoholt fogyasztani nem szabad.
Ha szükséges, a műtét előtt néhány órával a beteg kérhet nyugtatót.
A gégeeltávolítás folyamata
A nyakon ejtett bevágást követően a nyaksebész a légcső felső szakaszán ún. tracheostomiás nyílást alakít ki a légzés, altatás biztosítására. Ezt követően a gégét vagy annak egy részét leválasztják a garatról, illetve a környező izmokról, majd meghatározott sorrendben a műtéti területet lezárják, összevarrják.
A tracheostomiás nyílásba végül egy gégekanült vezetnek. A gégekanül (tracheosztóma) egy két részből álló, hozzávetőleg L alakú cső. Külső része fixen a légcsőbe nyúlik, kivezetése a nyak elülső oldalán található. A belső betét része kihúzható, ezáltal tisztítható.
Egyes esetekben a műtéti beavatkozáshoz az alábbi nem kívánt események társulhatnak:
- sebfertőzés,
- vérrögképződés,
- embólia,
- a beavatkozás környéki idegek, izmok sérülése,
- elhúzódó sebgyógyulás.
A gégeeltávolító műtét után
A műtét típusa, lefolyása határozza meg, hogy a beavatkozás után a betegnek meddig szükséges kórházban maradnia. A gégeeltávolítást követően a betegnek jelentős fájdalmai lehetnek, melyek kórházi körülmények között általában eredményesen csillapíthatók.
A műtétből való felgyógyulás során a betegnek többirányú rehabilitációra van szüksége. Ha a gégét eltávolítják, a beteg nem fog tudni a korábbi módon beszélni vagy lélegezni. Szakemberek megtanítják ezután a beteget az úgynevezett nyelőcsőbeszédre, vagy egy elektromos eszköz segíthet, ami elektronikus hangképzőként működik.
A gyógyulás része a beszédrehabilitáció, mely során a nyelőcsőbeszéd vagy elektronikus hangképző eszköz használatának megtanítása mellett fontos annak az elsajátítása is, miképp óvja meg a beteg az alternatív légzőnyílását a szennyeződésektől, és miért fontos a behelyezett gégekanül rendszeres, szakszerű tisztítása. Ebben fül-orr-gégész vagy foniáter szakorvos lehet a beteg segítségére. A megfelelő higiéné különösen fontos, mert az alternatív légzőnyílás elzáródása akadályozhatja a légzést.
A gégeeltávolításon átesett betegek visszatérése korábbi, mindennapos tevékenységükhöz időbe telhet. A lábadozási időszakban kiemelkedően fontos a türelem, illetve a család és a barátok támogatása. A megváltozott testi állapot komoly lelki terhet jelenthet, amely leküzdéséhez célszerű pszichológus, esetleg támogató csoportok segítségét is igénybe venni.