Az örökbefogadás által családban nőhetnek fel azok a gyerekek, akik vér szerinti családjukban nem nevelkedhetnek, és gyermeket nevelhetnek azok, akiknek nincs vér szerinti gyermekük. Az eljárás középpontjában mindig a gyermek áll.
A gyermekek fejlődése szempontjából az a megfelelő, ha családban nőhetnek fel. Ideális esetben ez a saját, vér szerinti családi környezetben történhet, egyes helyzetekben, ha ez nem lehetséges, akkor az örökbefogadás adhat lehetőséget a családhoz tartozásra. Magyarországon az örökbefogadás feltételeit törvényi szinten szabályozzák, és az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat és a gyámhatóság is felügyeli.
Az örökbefogadás a vérrokonsággal megegyező jogi helyzetet hoz létre. Az örökbe fogadott gyermek jogi és öröklési szempontból is vér szerinti rokonnak minősül, mivel hazánkban 1960 óta úgynevezett teljes örökbefogadás van érvényben. Ennek hatására nemcsak a gyermek és az örökbefogadó, hanem a gyermek és az örökbefogadó rokonai között is rokoni kapcsolat jön létre. Örökbe fogadni csak kiskorú gyermeket lehet.
Az örökbefogadás intézménye többek között az alábbiakat hivatott biztosítani:
- a gyermek nevelésben megkívánt folytonosság biztosítása,
- a gyermek jóllétéhez szükséges feltételek lehetőség szerinti biztosítása,
- eljárási garanciák biztosítása, jogtalan haszonszerzés kizárása.
A családon belül történő, rokonok vagy hozzátartozók (pl. szülők vagy házastárs) általi örökbefogadás szabályai az idegen gyermek örökbefogadásának szabályaitól különböznek, az alkalmassági vizsgálat is az adott élethelyzet szerint módosul. Főszabály, hogy a gyermek lehetőség szerint számára ismert, biztonságos családi környezetben maradhasson.
Örökbefogadhatóság
Főszabály szerint az a gyermek fogadható örökbe, akinek vér szerinti szülője az örökbeadáshoz beleegyezését adta. Gyakorlatban örökbe fogadhatónak az a gyermek számít, akinek szülei nincsenek életben, akinek szülei ismeretlenek (és nem kívánják nevelni a gyermeket), vagy akinek szülei nem alkalmasak a gyermeknevelésére. Különleges eset, ha a házastárs férjének, feleségének vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekét fogadja örökbe.
Arról, hogy egy gyermek örökbe fogadható-e, a területileg illetékes gyámhatóság dönt. A döntés szólhat ideiglenes örökbe adásról vagy végleges örökbe adásról, ehhez a szülő hozzájárulása nem szükséges, ha a törvény által meghatározott feltételek fennállnak. Ilyen esetek például, amikor a szülő személye ismeretlen, és nem felkutatható, vagy meghatározott ideig nem tartja a kapcsolatot gyermekével. A levélírás, a telefonhívás, a csomagküldés jogi értelemben – a gyermek szükségleteinek figyelembevételével – nem számít kapcsolattartásnak.
Az örökbefogadáshoz való hozzájárulás már a születés előtti időpontban is megtehető. Szülői beleegyezés esetén a szülői hozzájárulás a születéstől számított hat héten belül vonható vissza – ekkor szűnik meg a szülői felügyeleti jog. Nyílt örökbeadásra (lásd lentebb) ilyen formában csak örökbefogadást elősegítő szervezet közreműködésével van lehetőség.
Örökbe fogadó szülők
Magyarországon elsősorban házasok fogadhatnak örökbe gyermeket (kivéve, ha rokon vagy a gyermek szülőjének házastársa az örökbefogadó). Kivételes esetben, kormányrendeletben szabályozott eljárás lefolytatása után (miniszteri engedély) egyedülálló is lehet örökbefogadó.
Az örökbe fogadásnál korhatárt is megállapít a jogszabály: a gyermek és a leendő szülő között legalább tizenhat, legfeljebb negyvenöt év lehet a különbség (ha nem rokonok örökbe fogadásáról van szó), az örökbe fogadó szülőnek legalább 25 évesnek kell lennie. Nem fogadhat örökbe gyermeket az, akinek saját gyermekét nevelésbe vette a hatóság, vagy akit bírósági ítélet közügyektől való eltiltásra vagy szülői felügyelet megszüntetésére ítélte.
Az alkalmasságról a gyámhatóság dönt. A leendő szülőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy miért szeretnének gyermeket örökbe fogadni, illetve arról, hogy milyen gyermeket szeretnének (kor, egészségi állapot stb.).
A leendő szülők életkörülményeit, pszichológiai és egészségügyi alkalmasságát is vizsgálja a hatóság. Az örökbefogadásra előkészítő tanfolyam elvégzése már nem kötelező, de széles körben ajánlott, mivel számos készséget ad, és olyan élethelyzetekre készíthet fel, amelyeknek a megtapasztalására más családi környezetben nem feltétlenül kerül sor.
Ha a hatóság rendben találja a feltételeket, akkor felveszik a leendő szülőket az egységes örökbefogadási nyilvántartásba.
Az örökbefogadás menete
Ha nem csecsemőről, hanem idősebb gyermekről van szó, fontos, hogy kiépüljön a kapcsolat a gyermek és az örökbefogadók között. A 14 évesnél idősebb gyermek az ő beleegyezésével fogadható örökbe, de fiatalabb gyermek véleményét is figyelembe veszik az eljárás során.
Az örökbefogadás folyamata általában hosszú várakozási idővel jár, ami gyermekvédelmi célt – például a haszonszerzésből történő örökbefogadás kizárását – is szolgálja.
A területi gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbeadást követően legfeljebb öt évig utánköveti az új család életét, és tanácsadással is segíti őket.
A szülő házastársa vagy rokon általi örökbefogadásnál a véglegesítés előtt legalább egy hónapig az örökbefogadónak a háztartásában kell gondoznia a gyermeket. Ha ez az időszak sikeres, akkor lesz véglegesíthető az eljárás.
Nyílt vagy titkos örökbefogadás
Magyarországon főszabály szerint nyílt örökbefogadás történik, ilyenkor a vér szerinti szülő előre meghatározott, általa ismert párnak adja örökbe gyermekét. Ilyen esetekben nem ritka, hogy a lemondó szülő később is tartja a kapcsolatot a gyermekkel.
A titkos örökbefogadás egy kivételes eljárás, amikor a vér szerinti szülő nem ismeri az új szülők kilétét. Ebben a formában is ismert olyan örökbeadási folyamat, ahol a szülő hozzájárul az örökbeadáshoz, de törvény meghatároz olyan eseteket is, ahol a hozzájárulására nincs szükség (bíróság mondja ki a szülői felügyeleti jog megszűntét). Ilyenkor a vér szerinti szülő nem is kap tájékoztatást az örökbeadás tényéről, és nem is támadhatja meg azt. Ugyanakkor ez nem a gyermekkel szemben jelent titoktartást. Ilyen esetekben a gyermek 14 éves kora után a gyámhatóságtól kérhet tájékoztatást vér szerinti szülei kilétéről. Főszabály szerint ilyenkor előzetesen sor kerül az érintettek meghallgatására. Az adatközlésre akkor nem kerül sor, ha a meghallgatás nem lehetséges, vagy az a kiskorú védelme érdekében indokolt.
Az örökbefogadás nyílt vagy titkos módja nem befolyásolja az új családi jogállás létrejöttét. Mindkét esetben a vérrokonság szerinti családokkal azonos jogok és kötelezettsége illetik meg a családtagokat.
Civil szervezetek közvetítő szerepe
Amennyiben a vér szerinti anya gyermekének nevelését előreláthatóan nem tudja vállalni, már a várandósság ideje alatt is kérheti civil szervezetek segítségét, amelyek a gyermek megszületéséig támogatást, oltalmat nyújtanak, és az örökbe fogadásról is gondoskodnak.
Emellett lehetőség van a ma már több egészségügyi intézménynél megtalálható babamentő inkubátor igénybevételére is. Az ide elhelyezett csecsemők gondozásba kerülnek, és a hathetes kötelező várakozási idő után azonnal örökbe adhatók.
Az örökbefogadás felbontása
Az örökbefogadás mindig a gyermek érdekét kell szolgálja, éppen ezért gyermekvédelmi okokból felbontható. Erre akkor kerül sor, ha valamelyik fél magatartása a másik számára elviselhetetlenné válik. A felbontásról a bíróság intézkedik.
Nevelőszülőség vagy örökbefogadás
A nevelőszülőség és az örökbefogadás két különböző intézmény. A helyettes vagy nevelőszülőnél a gyermek ideiglenes elhelyezést kap, a nevelőszülő feladata a családba való visszatérésre vagy örökbefogadásra való felkészítés, a gyermek ideiglenes nevelése. Az örökbefogadás végleges, jogilag a vér szerintivel megegyező rokoni kapcsolatot eredményez.
A hatályos jogszabályoknak megfelelő, részletes információ az örökbefogadásról az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat honlapján és a TEGYESZ honlapján érhető el.
Vonatkozó jogszabályok
- 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
- 2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről XI. cím: Örökbefogadásról
