Az icterus (sárgaság) a bőr, a nyálkahártyák és a szemfehérje sárgás elszíneződése, amelyet a szövetekben felhalmozódó bilirubin okoz. A bilirubin a vörösvértest lebomlása során keletkező festékanyag, amelynek a kiválasztásában a máj központi szerepet tölt be. A sárgaság önmagában nem betegség, hanem a bilirubin felhalmozódásával járó betegségek tünete. Aki sok sárgarépát, sütőtököt vagy édesburgonyát fogyaszt, annak bőrében szintén felhalmozódhat a festékanyag – ezt álsárgaságnak nevezzük.
A sárgasággal járó egyéb tünetek
A sárgaság nem betegség, hanem tünet. A sárgaság gyakran együtt jár bőrviszketéssel, sötét vizelettel és színtelen széklettel. A sárgaságot kísérheti hányinger, hányás, láz, étvágytalanság.
Mikor forduljon orvoshoz?
Aki a szem fehérjéjének vagy bőrének sárgaságát tapasztalja, vagy ha fennáll a májgyulladás vagy májelégtelenség gyanúja, a lehető leghamarabb forduljon orvoshoz! Sárgasággal együtt járhat fokozott vérzékenység – vérzés esetén azonnal keresse fel a legközelebbi sürgősségi osztályt, vagy hívja a 112-es segélyhívó telefonszámot, és kérjen mentőt!
A sárgaság lehetséges okai
A sárgaság kiváltó okait három csoportra oszthatjuk, attól függően, hogy a bilirubinfelhalmozódás a véráramban a máj elérése előtt, a májban vagy az epeutakban történik.
Ez alapján megkülönböztetünk:
- vörösvérsejt-széteséssel járó sárgaságot,
- májeredetű sárgaságot,
- elzáródásos sárgaságot.
1. Vörösvérsejt-szétesést kísérő sárgaság
A vörösvérsejtek fokozott szétesése vezet a sárgaság ezen fajtájához. Ebbe a betegségcsoportba tartozik például a sarlósejtes vérszegénység, a gyógyszer kiváltotta vörösvértest-széteséssel járó vérszegénység. Vérátömlesztéskor az AB0-s vércsoport-összeférhetetlenség is okozhat vörösvértest-széteséssel járó vérszegénységet. Továbbá vörösvérsejt-szétesés áll az újszülöttkorban előforduló sárgaság mögött is.
2. Májeredetű sárgaság
A májeredetű sárgaság során az epeelválasztás zavart szenved a májban. Ennek leggyakoribb oka a májgyulladás és a májcirrózis.
Májzsugort és májgyulladást okozhatnak:
- vírusok (hepatitis A, B, C, D, E),
- baktériumok (Weil-betegség),
- paraziták (malária, sárgaláz),
- autoimmun betegségek,
- toxinok (alkohol) vagy gyógyszerek (paracetamol),
- raktározási betegségek (haemochromatosis, a vas rendellenes felhalmozódása a májban),
- örökletes betegségek (Primer biliaris cirrhosis, Gilbert-szindróma),
- operációt vagy májtranszplantációt követő intravénás táplálás során túl nagy mennyiségű zsír adagolása.
3. Elzáródásos sárgaság
Az elzáródásos sárgaság esetén gátolt az epe elfolyása az epeutakból. Az elfolyási akadály lehet epekő, epehólyagpolip, az epeutak daganata, epeúti gyulladás, parazitafertőzés, hasnyálmirigy-gyulladás, hasnyálmirigytumor, hasnyálmirigy-álciszta vagy májtályog.
A sárgaság lehetséges szövődményei
A sárgaságnak – mivel csak tünetként jelentkezik – önmagában nincsenek szövődményei, csupán a sárgaságot okozó alapbetegségnek.
A sárgaság diagnosztizálása
A kezelőorvos, miután kikérdezi és megvizsgálja a beteget, labor- és képalkotó vizsgálatokat kér. A tünetekből, a tünetek változásából és a kapott vizsgálati eredményekből állapítja meg a sárgaság okát, és kezeli a pácienst.
A sárgaság kezelése
A sárgaság kezelése az alapbetegség kezelésével történik, ami a különböző kiváltó okok miatt más és más. Általánosságban elmondható, hogy az alapbetegség sikeres kezelése után a sárgaság megszűnik.
A sárgaság megelőzése
A sárgaságot nem minden esetben lehet megelőzni. Az örökletes kórképek miatt kialakult sárgaság ellen nem lehet védekezni, azonban az alkoholtól és a májkárosodást okozó gyógyszerektől való tartózkodással elkerülhető a sárgaságot kialakító kórképek jelentős része. Fontos továbbá, hogy éljen a vírusos májgyulladások ellen rendelkezésre álló oltások lehetőségével. Utazás során fokozottan figyeljen a higiénés szabályok betartására. Kerülendő a szexuális partnerek gyakori váltogatása, és javasolt gumi óvszer használata. Közös tetoválótű vagy injekciós tű használata tilos!
Sárgaság újszülöttkorban
Az újszülöttek 70%-ánál a születést követő 4. napon élettani sárgaság jelenik meg, mivel az újszülöttek magzati korból származó vörösvértestjeinek rövidebb az élettartamuk, nagyobb mennyiség esik szét születést követően. Az újszülött mája viszont még éretlen, ezért a széteső vörösvértestekből felszabaduló nagy mennyiségű bilirubint nem tudja lebontani, így az felhalmozódik a bőrben és a szemfehérjében. Az élettani sárgaság több hétig is elhúzódhat, a bilirubin lebomlását kékfény-kezeléssel lehet segítheti.
