Oltási ellenjavallatnak (vagy kontraindikációnak) nevezzük az olyan állapotokat, amelyek esetében az oltás beadása nem javasolt. Összességében kevés az olyan betegség vagy állapot, amely fennállásakor az oltás nem adható be. Az ellenjavallatok figyelembevételét a járványügyi helyzet, valamint a védőoltással megelőzhető betegség veszélyessége is meghatározza.
Lehetséges oltási ellenjavallatok, amikor nem javasolt oltás felvétele
Az immunrendszer védekezőképességének károsodása
Lázas betegség fennállása
Élővírus-tartalmú vakcina, illetve BCG-oltás nem adható:
- veleszületett immunhiány gyanúja vagy fennállása esetén;
- szerzett immunhiányos állapotokban: alapbetegség okozta vagy kezelés során, másodlagosan kialakult immunkárosodás esetén (pl. vérképzőszervi daganatos – onkohematológiai – betegségek, autoimmun kórképek, AIDS).
Súlyos, oltást követő nemkívánatos esemény korábbi előfordulása
- Egy adott oltóanyaggal összefüggésbe hozható korábban átvészelt anafilaxiás reakció (egész testre kiterjedő csalánkiütés, a száj és torok duzzanata, nehézlégzés, gégevizenyő, vérnyomásesés, ájulás, sokk) egyértelmű ellenjavallata az ugyanazon összetételű oltóanyaggal végzendő következő védőoltásnak.
- Ha az oltóanyag olyan összetevőt tartalmaz, amellyel szemben az oltandó személy korábban súlyos túlérzékenységi reakcióval válaszolt, az oltás az alapellátásban nem végezhető el, oltási szaktanácsadó segítségére van szükség.
Várandósság
- Élő kórokozót tartalmazó oltóanyaggal történő oltás és a tervezett várandósság között 3 hónap várakozás javasolt. Élőkórokozó-tartalmú oltóanyaggal várandósság alatt – tervezetten – immunizáció nem végezhető. Ha a védőoltás beadása után derül ki a várandósság, annak megszakítása nem szükséges.
- Várandósság alatt az oltás beadása előtt mérlegelni kell a megelőzendő fertőzés veszélyét. Amennyiben a fertőzés megelőzése egyértelmű előnnyel jár, az immunizáció az első trimeszterben is elvégezhető. Várandós környezetében bármilyen védőoltás alkalmazható.
A felsorolt ellenjavallatok egy része átmeneti (láz, várandósság), mások (veleszületett immunhiány, korábbi súlyos, oltást követő nemkívánatos esemény) állandók.
Az életkorhoz kötött, folyamatos oltások az átmeneti ellenjavallatok miatt elhalaszthatók és később pótolhatók. A folyamatos oltási rendszer lehetőséget ad arra, hogy a gyermeket a legmegfelelőbb egészségi állapotában oltsák be. Kétségtelenül fontos az indokolt ellenjavallatok figyelembevétele, azonban legalább ilyen fontos, hogy a védőoltások időben megtörténjenek, tehát ha ellenjavallat nincs, minden oltható gyermeket a megadott időben be kell oltani.
Állapotok, amelyek NEM ellenjavallatok
Az alábbiakban felsorolt állapotok/betegségek nem tekinthetők ellenjavallatnak, tehát az oltásokat szigorú orvosi felügyelet mellett el kell végezni:
- allergia, asztma, atópiás allergiás betegségek nyugalmi szakasza; atópiás dermatitis, táplálkozással kapcsolatos tojásfehérje-allergia,
- epilepszia az egyéni, illetve családi kórtörténetben;
- helyi szteroidkezelés;
- dermatózisok, ekcéma vagy más körülírt bőrbetegség;
- krónikus szív-, tüdő- és vesebetegség;
- neurológiai betegségek stabil állapota (pl. központi idegrendszeri bénulás, kontrollált epilepszia) és Down-szindróma;
- újszülöttkori sárgaság;
- újszülöttkori kis súly;
- koraszülöttség;
- alultápláltság.
