Vírusterhelés alatt a szervezetben aktuálisan megtalálható vírusmennyiséget értjük. Mértéke összefüggésben van a fertőzés tüneteinek és lefolyásának súlyosságával (vagy a kezelés sikerességével).
A vírusterhelés mérhető tulajdonság, mely a fertőzöttől levett mintából meghatározható. A minta típusa mindig attól függ, hogy a fertőző vírus a szervezet melyik folyadékközegében képes szaporodni: HIV-vírus esetén ez a vér, koronavírusok esetén az orrváladék, a különböző agyhártyagyulladást okozó vírusok esetén pedig a gerincvelői folyadék.
A vírusterhelés jelentősége a COVID-19 esetén
Az, hogy valaki megfertőződik-e egy adott vírussal, nem csupán attól függ, hogy találkozott-e a vírussal.
Fertőző dózisnak nevezzük a vírusnak azt a mennyiségét, ami a megbetegítéshez szükséges. Minél alacsonyabb a fertőző dózis, annál könnyebben terjed a vírus – hiszen akkor kevesebbnek szükséges a szervezetbe jutnia a betegség kialakításához. A koronavírus esetén a fertőző dózis erősen változó a különböző variánsoknál.
A COVID-19 variánsok különböző tulajdonságaiért a genetikai mutáció a felelős – ám önmagában a mutáció helyének ismerete nem ad túl sok információt, legfeljebb a laborban dolgozó kutatóknak. Számunkra a legfontosabb tulajdonságok az adott variáns terjedésének gyorsasága és az okozott megbetegedés súlyossága. A vírusterhelés mindkettőt befolyásolja!
Hogyan függ össze a vírusterhelés és a fertőzés terjedése?
A fertőzés terjedésének sebessége erősen összefügg a vírusterhelés mértékével. Nagy vírusterhelésnek vannak kitéve a fertőzött egyén közvetlen, szoros kontaktjai, illetve akik a fertőzött tüneteinek kezdetétől számított 5 napon belül kerültek vele kapcsolatba. Így a legnagyobb vírusterhelést általában a közvetlen családtagok vagy lakótársak, az esetleges munkatársak és természetesen az egészségügyi személyzet kapja.
Érdekes tény továbbá, hogy a vírusterhelés kumulatív, vagyis a vírusterhelés az – ésszerű időn belüli – egymás utáni expozíció (vírussal való találkozás) esetén összeadódik. Így amennyiben valaki hosszú időn keresztül érintkezik több fertőzött egyénnel, nő a vírusterhelése az idő előrehaladtával.
A nagyobb vírusterhelés súlyosabb betegséget okoz?
Általánosságban igaz, hogy ha a megfertőződéskor több vírus jut a szervezetbe, akkor a betegség súlyosabb lefolyása várható. A régebb óta ismert koronavírusok esetén ez bizonyított (SARS, MERS-vírusok) és a jelenlegi új típusú koronavírus esetén is igazolódni látszik ez a tendencia – bár a különböző tanulmányok alapján kevésbé egyértelmű, mint a terjedés és a vírusterhelés közötti összefüggés.
Ez hasonlóan képzelhető el, mint ahogy egy háború zajlik, csak itt nem két sereg harcol egymással, hanem az immunrendszer és a vírusfertőzés. Ha a vírus már a kezdetekben nagy mennyiségben jelen van a szervezetben, az immunrendszer nehezebben tud védekezni ellene; azonban ha csak néhány vírussal találja magát szemben, akkor azokat sokkal gyorsabban legyőzheti.
Ráadásul a nagy mennyiségben jelen lévő vírus folyamatosan tovább szaporodik: számuk a szervezetben exponenciálisan nő, ahogy telik az idő. Az exponenciális növekedés egyik tulajdonsága, hogy minél nagyobb a kiindulási szám, annál gyorsabban, agresszívebben növekszik a számuk – ez pedig súlyosabb tünetekkel jár együtt.
Előfordulhat, hogy magas vírusterhelés ellenére sem betegszik meg valaki?
Természetesen az, hogy valaki megfertőződik-e, rengeteg más tényezőtől is függ: az életkortól, a meglévő társbetegségektől, az immunrendszer általános állapotától és egyes, máig nem teljesen ismert egyéni tényezőktől stb. Így csupán a vírusterhelés mértéke alapján nem lehet pontos következtetéseket levonni: sem arra, hogy egy kontakt valóban fertőzött lesz-e, sem arra, hogy a betegség várható lefolyása mennyire lesz súlyos.
A vírusterhelés csökkentése
Könnyen belátható, ha az, hogy egyáltalán megbetegszik-e valaki, vagy ha a tüneteinek súlyossága attól függ, hogy mekkora vírusterhelésnek van kitéve – vagyis mennyi vírus jut be és szaporodik fel a szervezetben adott idő alatt –, akkor a legfontosabb védekezési mód, hogy a vírusterhelést csökkentsük.
A vírusterhelés csökkentése érdekében az alábbiakat tehetjük:
- maszkviselés: a maszk nem képes megszűrni az összes kórokozót, de ha mindenki viseli, csökken a levegőbe kerülő vírusok száma, így a vírusterhelés is;
- távolságtartás: az egyik legfontosabb védelmi intézkedés, amellyel a vírusterhelés csökkenthető;
- fertőtlenítő takarítás: a vírus a különböző felületekről könnyen a bőrünkre, majd a nyálkahártyához (szem, száj, orr) érve a szervezetbe kerül, így a felületek fertőtlenítésével a vírusterhelés jelentősen csökkenthető;
- védőoltás: nem a fertőzéstől véd meg, hanem az immunrendszert készíti fel arra, hogy a szervezetbe belépő vírusokat könnyebben és gyorsabban legyőzze – így az exponenciális szaporodási görbe ellaposodik, tehát csökken a szervezet vírusterhelése és a tünetek súlyossága.
Mindezek mellett a kézmosás az egyik legegyszerűbb, legalapvetőbb dolog, amit egészségünk védelmében tehetünk. A vírusok a kezünkön megtelepedhetnek, és onnan könnyen a szembe, az orrba vagy a szájba juthatnak. A helyes kézmosás egyrészt megakadályozza a kórokozók bejutását a szervezetbe, másrészt védjük vele a környezetünkben lévők egészségét is. A megfelelő kézhigiénia bizonyítottan hozzájárul a fertőző betegségek terjedésének megakadályozásához, ezért mindennapi szokássá kell válnia, ami különösen járványok idején elengedhetetlen.
Amennyiben közvetlen környezetében fertőzés fordul elő, itt olvashat a szükséges teendőkről COVID-19 megbetegedés esetén!
