A játszóterek látogatása a kisgyermekes családok mindennapjainak szerves részét képezi, ahol a számos játszótéri eszköz mellett a homokozók is lehetőséget nyújtanak a gyermeki kreativitás kiélésére, fejlesztésére. A homokozók általába megtalálhatóak a bölcsődék, óvodák, oktatási intézmények udvarain is.
A fertőzések és a sérülések elkerülése érdekében a közterületi homokozók higiéniáját karbantartással kell fenntartani; ezt jogszabályi előírások és közegészségügyi ajánlások szabályozzák.
Közegészségügyi ajánlások
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ajánlásai alapján a magyarországi játszótereknek az Európai Unió szabványosított előírásainak kell megfelelniük. Ezek közül közegészségügyileg kiemelten fontos, hogy a játszóterek körülkerítése és zárása biztosított legyen, valamint a kutyákat és egyéb háziállatokat tilos bevinni a játszótér területére. Az elkerítés mellett javasolt a homokozók éjszakai takarása a melegvérűek, többek között a macskák, illetve a madarak bélsarából származó fekális (széklet) szennyezések megakadályozására.
A kisgyermekek által használt homokozók karbantartása és védelme közegészségügyi szempontból lényeges követelmény. A gyermekhomokozók rendszeres karbantartásával megóvhatók a gyermekek a bennük lévő idegen tárgyak okozta fizikai sérülésektől, valamint a szennyezett homok által közvetített, kórokozók által okozott fertőzésektől (például a bélféregpeték gyermekek szervezetébe kerülésétől). A karbantartás a gyermekek viselkedési szokásai – a náluk gyakran előforduló „földevés” – miatt is kiemelt fontosságú.
A homok, illetve a játszótéri eszközök (mászókák, csúszdák), kinti játékok (kismotorok, homokozó vödrök, kislapátok stb.) mindennap szennyeződhetnek orrváladékkal, nyállal és egyéb emberi és állati testnedvekkel, melyek baktériumokat, vírusokat, bélféregpetéket és egyéb kórokozókat tartalmazhatnak.
A homokozók fertőtlenítésének és karbantartásának több módja lehetséges. Szükséges a homokozó használat előtti karbantartása, amelynek része bizonyos esetekben a játszóhomok fertőtlenítése; továbbá a napi szintű karbantartás, amely a homokozó higiénés állapotának a fenntartását, illetve javítását segíti.
Ajánlások a közterületi homokozók fertőtlenítésére és karbantartására
Higiénés szempontból szükséges évente legalább egyszer –, lehetőleg kora tavasszal, a homokozók használatának megkezdése előtt – a közterületi homokozók teljes mértékű homokcseréjét elvégezni az EU-előírásoknak megfelelő, azaz CE jelzéssel ellátott, 0,1-1 mm szemcseméretű mosott folyami homokkal.
A homokozók fertőtlenítésére az egyik lehetséges mód a 2%-os hypo oldat használata, ami viszont nem pusztítja el megfelelő mértékben a kórokozókat és a parazitákat, valamint a gyermekek homokkal való érintkezése, valamint földevése miatt a vegyszermaradvány veszélyes lehet a gyerekekre, továbbá rontja a homok textúráját, szellőzését.
A másik lehetőség a lángszórózás, amely viszont csak a felső 10-12 cm-es rétegre fejti ki csírátlanító hatását. A homokozó nem megfelelő előkészítése esetén a bent maradt műanyag játékok károsodása, homokkal történő összeolvadása is lehetséges, így az egészségre esetlegesen káros végtermékek, pl. karcinogén égéstermékek keletkezhetnek.
Fontos! Sem a homokcsere, sem az egyszeri fertőtlenítés nem váltja ki a homokozók napi karbantartását!
Ajánlások a közterületi homokozók napi karbantartására
A gyermekhomokozók teljes felületét a játszótér napi bezárásakor le kell takarni olyan fedővel vagy ponyvával, amely alkalmas a rágcsálók, macskák és madarak távoltartására.
Meg kell akadályozni, hogy a gyermekhomokozók fizikailag elszennyeződjenek idegen tárgyaktól, illetve hulladékoktól (pl. kövek, faágak, eldobott italos palackok, csikkek stb.), amelyek fizikai sérülést és/vagy fertőzést okozhatnak az ott játszó gyermekeknek. A homokozót rendszeresen átforgatva, gereblyézve a mechanikai szennyeződések eltávolíthatók és a homok szellőztethető, ami segíti a penészesedés elkerülését is.
Célszerű a homokozót naponta benapoztatni. A nap UV-sugárzása, szárító hatása és a besugárzott felszín magas hőmérséklete a felszínen lévő kórokozókat viszonylag rövid idő alatt képes elpusztítani (a baktériumokat 20-30 perc elteltével, vírusokat ennél kevesebb idő alatt), de a felszín alattiakat nem, ezért szükséges a gyakori átforgatás.
A gyermekek nap elleni védelmére emiatt célszerű könnyen mobilizálható árnyékolókat, napvitorlákat használni, amelyek könnyen eltávolíthatók, illetve a gyermekek jelenlétekor visszahelyezhetők.
A játszótéri játékok, homokozójátékok rendszeres fertőtlenítő tisztítása szintén ajánlott. A járványveszély elkerülésére még enyhe légúti vagy bélrendszeri fertőzésre utaló tünetekkel sem szabad a gyermekeket a játszóterére, illetve annak homokozójába engedni.
Fontos! Fertőzésgyanú esetén a játszótér ideiglenes lezárására is szükség lehet!
Kapcsolódó tartalom: Tudnivalók hőség idején
Jogszabályi háttér
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 44. §-a (2) bekezdése szerint: „(2) A köz- és magánterületeket a közegészségügyi követelményeknek megfelelő állapotban kell tartani. Erről a tulajdonos, illetőleg a használó gondoskodik.”
A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet szabályozza a játszótéri eszközök forgalomba hozatalát, használatba vételét, a meglevő játszótéri eszközök ellenőrzését, üzemeltetését és karbantartását.
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4. §-a (1) bekezdése f) n) és r) pontja szerint:
„4. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv környezet- és településegészségügyi feladata
f) a talajjal, a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékokkal, szennyvizekkel és szennyvíziszapokkal, valamint a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények, normák érvényesülésének ellenőrzése,
n) az építmények tervezése, létesítése és üzemeltetése közegészségügyi és egészségvédelmi követelményeinek érvényesülésének ellenőrzése,
r) a környezeti eredetű kórokozók által okozott fertőzési kockázat csökkentésére, illetve megelőzésére irányuló előírások érvényesülésének ellenőrzése.”
A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. § (1) bekezdése alapján:
„7. § (1) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként – ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik – a járási hivatalt jelöli ki.”
