A kopaszodást a természetes hajhullásnál intenzívebb hajvesztés okozza, amelynek különféle okai és típusai lehetnek.
Férfikopaszodás
Elsődleges és leggyakoribb oka a dihidrotesztoszteron (DHT) nevű hormon – vagyis a férfi nemi hormon –, a tesztoszteron egyik formája. Amikor a hajhagymák érzékenyebbé válnak a tesztoszteronra, először elvékonyodik és gyenge szerkezetűvé válik a haj, amely lassan nő, végül a hajhagymák működése a hormon hatására leáll. A férfihajhullás azonban nem jelenti azt, hogy az érintett férfiaknak több nemi hormonjuk van, pusztán hajhagymáik reagálnak érzékenyebben (genetikai okokból) a meglévő tesztoszteronra. Ez a fajta kopaszodás – 50 éves kor felett – a férfiak csaknem felét érinti.
A férfikopaszodás első fázisaként először a két halántékoldal vonalában ritkul meg a haj, majd a fejtetőn – forgón – hullanak ki a hajszálak. A tarkó vonalában húzódó patkóforma megmarad, mert az itt található hajhagymák érzéketlenek a DHT-hormonra. A férfikopaszodás már a kamaszkor végén elkezdődhet, az esetek többségében azonban 30 éves kor felett kezdődik a kopaszodás, amelynek hátterében öröklött genetikai hajlam áll (androgenetikus alopécia).
Női hajhullás
A női kopaszodás nagyon ritkán jelent teljes hajvesztést. Általában a fejtetőn, illetve annak nagyobb kiterjedésű területén vékonyodnak el a hajszálak, ritkul meg a haj. A nők esetében elmondható, hogy a probléma 50 éves kor körül, a menopauza környékén kezdődik, a női nemi hormon (ösztrogén) szintjének csökkenésével. A női, hormonális hajhullás típusosan különbözik a férfiak kopaszodásától abban, hogy bár a haj ritkul, de teljesen kopasz foltok nem alakulnak ki.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben nagy mennyiségű hajvesztés – napi száznál lényegesen több hajszál – jelentkezik (jól láthatóan a zuhanytálcában, kádban, fésülködéskor), segítséget kell kérni a háziorvostól a háttérben álló okok felderítéséhez.
Kopaszodás lehetséges okai
A férfikopaszodásnak csaknem minden esetben hormonális oka van.
A női kopaszodást okozhatják:
- hormonális változások (pl. menopauza, fogamzásgátlók szedése);
- hormonrendszerrel összefüggő betegségek: policisztás ovárium szindróma (PCOS);
- terhesség;
- autoimmun betegségek.
Mindezeken túl a kopaszodás hátterében – mindkét nemnél – meghúzódhatnak:
- táplálkozási-felszívódási zavarok;
- endokrin betegségek;
- mérgezések;
- sugárbetegség;
- daganatos betegségek, illetve azok kezelésének (pl. kemoterápia, sugárkezelés) mellékhatása;
- szerhasználat, hormonkészítmények szedése;
- káros táplálkozási szokás(ok);
- stressz;
- nem megfelelő higiénia.
Egyéb hajvesztések
- Foltokban jelentkező hajhullás – főleg fiataloknál fordul elő.
- Hegesedő hajhullás: a hajtüszők sérülése következtében fellépő, visszafordíthatatlan hajvesztés.
- A teljes testen való haj-, illetve szőrzetvesztés: ilyenkor a hajvesztés mögött nemcsak genetikai vagy hormonális okok, hanem valamilyen testi betegség (pl. vérszegénység, pajzsmirigybetegség, autoimmun betegség), életmódbeli tényezők is meghúzódhatnak.
- Pszichés zavar következtében jelentkező trichotillománia, vagyis a kényszeres hajtépkedés.
Kopaszság kezelése
A férfikopaszodásra és a női típusú hajhullásra jelenleg nincs gyógymód. Léteznek ugyan különféle krémek, tabletták, de ezek megbízhatósága, hatékonysága jelenleg nem bizonyított. A hajhagymák egészségéért a vitamindús, egészséges táplálkozás, a kíméletes hajmosás és a megfelelő kalciumbevitel azonban sokat tehet.
Maga a hajhullás – ha semmilyen más tünet nem jelentkezik mellette – önmagában nem tekinthető betegségnek. Amennyiben a hajhullás zavaró mértéket ölt, úgy kozmetikai beavatkozásként ma már hajbeültetésre is van lehetőség.
