A nőgyógyászati küret (méhkaparás) az egyik leggyakoribb nőgyógyászati kisműtét. A jóindulatú és a rosszindulatú méhnyálkahártya-elváltozások diagnosztizálására és/vagy kezelésére alkalmazott egynapos sebészeti eljárás.
Küretre leggyakrabban vérzészavar hátterében álló okok felderítése miatt lehet szükség: az esetek nagy részében 45 év felett, perimenopauzában vagy posztmenopauzában kialakuló kórképek miatt (pl. petefészek-daganat, policisztás ovárium szindróma, méhtestrák, hormonzavarok stb.), valamint mióma- és méheltávolító műtét előtt, a rosszindulatúság kizárása érdekében.
A küret alkalmazásának okai
Rendellenes méhvérzés vagy gyógyszerekre nem reagáló bő menstruációs vérzés esetén a beavatkozás diagnosztikus célú, mivel a tünetek hátterében számos ok (pl. gyulladás, méhnyálkahártya-polip, a hormonrendszer zavara, daganat stb.) állhat.
Rosszindulatú (malignus) vagy rosszindulatú elváltozást megelőző (premalignus) állapot gyanúja esetén szövettani mintavétel céljából alkalmazott beavatkozás, mióma- és méheltávolító műtétek előtt a rosszindulatú kórfolyamat kizárása miatt végzik.
A beavatkozást a spontán vetélés befejezéseként is végzik (műszeres befejezés) a visszamaradt terhességi szövet méhűrből történő eltávolítása céljából.
Teendők és események nőgyógyászati küret előtt
Nőgyógyászati kivizsgálás után, a műtét előtt altatóorvosi vizsgálat szükséges annak megállapítására, hogy van-e bármilyen ellenjavallata az altatásnak. A beavatkozás előtt vérvételre, vizeletvizsgálatra, EKG-ra, nőgyógyászati ultrahangvizsgálatra és egyéb kiegészítő vizsgálatokra is szükség lehet.
A műtét napján éhgyomorra szükséges érkezni (a műtét reggelén nem szabad sem enni, sem inni).
Nőgyógyászati küret alatti események
A beavatkozás történhet helyi érzéstelenítésben vagy altatásban. A beavatkozást végző orvos a hüvely fertőtlenítése után az ún. Hegar-eszközzel kitágítja a méhszájat, és tompa küretkanállal manuálisan eltávolítja a méhnyálkahártya azon részét, amit szövettani vizsgálatra továbbküld. Ennek eredménye kb. két hét alatt készül el, a további teendőket a szövettani lelet határozza meg.
Nőgyógyászati küret utáni események és teendők
A nőgyógyászati küret egynapos sebészeti beavatkozás, azaz általában, szövődménymentes esetben a beteg a műtét után – pár órás megfigyelést követően – otthonába távozhat, és másnap folytathatja mindennapos teendőit. A nagyobb megterhelést még 3-4 napig érdemes kerülni.
A szexuális élethez csak kb. két hét múlva javasolt visszatérni (a gyulladásos szövődmények megelőzése érdekében). Nem ajánlott az ülőfürdő, a tamponhasználat, valamint a hüvelyöblítés sem 2-3 hétig, szintén a fertőzések elkerülése érdekében. A teljes gyógyulás után 4-6 héttel válik esedékessé a nőgyógyászati kontrollvizsgálat.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a beavatkozás után a következő tünetek közül bármelyiket tapasztalja, azonnal forduljon kezelőorvosához:
- erős vérzés (10-20 percenként kell cserélni a betétet),
- vérrögök találhatók a hüvelyből távozó vérben,
- láz,
- hasi görcs, amely tartós és erős,
- súlyosbodó fájdalom, ami nem múlik fájdalomcsillapító bevételére sem,
- bűzös váladék távozása a hüvelyből.
A nőgyógyászati küret lehetséges szövődményei
Amennyiben az egészségügyi küret után a fenti tüneteket tapasztalja, azonnal forduljon kezelőorvosához. Leggyakrabban fertőzés (méhűri gyulladás) alakulhat ki, amelynek további veszélyes szövődménye lehet a kismedencére való terjedés. A gyulladás tünete lehet pl. a véres hüvelyi folyás, hőemelkedés, láz, alhasi fájdalom.
Előfordulhat utóvérzés is, valamint ritkán Asherman-szindróma (méhen belüli hegesedés, összenövések), amely műtéti úton kezelhető.
