A terhességi toxémia a várandósság második felében kialakuló, több szervet érintő terhességi komplikáció, ami súlyos esetben akár a magzat és a kismama életét is veszélyeztetheti.
A kórkép kialakulásában szerepet játszó egyik legjelentősebb tényező a méhlepény keringésének beszűkülése, melyből lepényi elégtelenség következhet. Általában a 20. hét után jelentkezik előzmények nélkül, és az először szülő kismamák 2-6%-át érinti. Diagnózisát a magas vérnyomás és a vizeletben lévő fehérje együttes jelentkezése, illetve klinikai tünetek alapján állapítják meg.
A terhességi toxémia tünetei
Terhességi toxémia esetén két, egymástól hat óra különbséggel mért magas vérnyomással egyidejűleg a vizeletben fehérje is található. A várandós kismamáknál magas vérnyomás előfordulhat átmenetileg is, különösen szüléskor vagy a szülést követő napon, de ez nem jár fehérjevizeléssel, és a szülés után 1-2 héttel magától rendeződik.
A terhességi toxémia jelentkezhet enyhe, középsúlyos és súlyos formában is. Az esetek többségében a betegség enyhe lefolyású, tünet- és panaszmentes.
- Enyhe terhességi toxémia: a vérnyomás 140/90 Hgmm-nél magasabb a terhesség 20. hete után olyan kismamánál, akinél korábban nem volt vérnyomáseltérés, illetve ha a vizeletben található fehérje mértéke eléri vagy meghaladja a 300 mg-t a 24 órás gyűjtött vizeletben.
- Súlyos terhességi toxémia: a vérnyomás 160/110 Hgmm-nél magasabb két független alkalommal, ágynyugalomban mérve, illetve ha a vizeletben található fehérje mértéke eléri vagy meghaladja az 500 mg-t a 24 órás gyűjtött vizeletben.
A súlyos terhességi toxémia tünetei a következők lehetnek:
-
- erőteljes fejfájás, ami nem múlik el a fájdalomcsillapítókkal;
- látási problémák (homályosodás, foltlátás, villogó fények látása, fényérzékenység);
- súlyos fájdalom a has felső részén (közvetlenül a bordák alatt, májtájéki fájdalom);
- gyomorégés;
- hirtelen hányinger és hányás;
- túlzott súlygyarapodás;
- általános rossz közérzet.
A terhességi toxémia feltűnő jele a folyadékretenció (folyadékvisszatartás) miatt kialakuló ödéma is, ami gyakran az arc, a kezek, a lábak, esetleg más testrészek hirtelen duzzanatát, puffadását okozza, azonban ezt már nem tekintik napjainkban elengedhetetlen kritériumnak a diagnózis megállapításában.
Súlyos esetekben megjelenhetnek a különböző szervek (máj, vese) elégtelenségének a tünetei is.
Mikor forduljon orvoshoz?
Azonnal forduljon szülész-nőgyógyász szakorvoshoz, ha gyermeket vár, és súlyos hasi fájdalmai, fejfájása, szédülése, látási problémái vannak, ha görcsrohama, hányingere van vagy hány, ha hirtelen duzzanatot tapasztal a kezén vagy az arcán, ha beszédzavara van, ha hirtelen és gyors súlygyarapodást tapasztal.
A várandósság 20. hete után kialakuló, fehérjevizeléssel és ödémával társuló vérnyomás-emelkedés a legsúlyosabb esetekben az anya és a magzat életét is veszélyeztetheti, ezért fontos a kórkép mielőbbi diagnosztizálása.
A terhességi toxémia diagnosztizálása
A terhességi toxémia felismerése kulcsfontosságú a későbbi szövődmények megelőzése érdekében, ezért hazánkban a terhesgondozás során minden kismamát ellenőriznek az első vizittől a várandósság teljes időtartama alatt. A korai terhességi toxémia szűrése már a várandósság 11. és 14. hete között lehetséges, még a klinikai tünetek megjelenése előtt.
A betegség a vérnyomás és a vizeletben lévő fehérje ellenőrzésével diagnosztizálható. Ha felmerül a terhességi toxémia gyanúja, akkor a szülész-nőgyógyász beutalhatja kórházba a további kivizsgálás és kezelés érdekében.
A terhességi toxémia kialakulásának okai
A terhességi toxémia hátterében számos ok felmerül, kialakulásának kockázatát az alábbiak növelhetik:
- korábbi terhességnél előfordult terhességi toxémia;
- a családban (testvér, szülő) előfordult terhességi toxémia;
- első terhesség;
- ikerterhesség;
- a kismama terhesség előtti magas vérnyomása vagy veseproblémája;
- a kismama cukorbetegsége, autoimmun betegsége vagy vesebetegsége;
- túlsúly (30 vagy annál magasabb értékű BMI index);
- 40 éves vagy annál idősebb, illetve 18 év alatti életkor;
- 10 év vagy annál több idő eltelte a korábbi terhesség óta;
- mesterséges megtermékenyítés.
Ha ezen kockázati tényezők bármelyike felmerül, nagyon fontos, hogy a kismama rendszeresen ellenőrizze a vérnyomását, illetve a fehérjevizelés és annak mértékének megállapítása.
A terhességi toxémia lehetséges szövődményei
A kezeletlen terhességi toxémia növelheti a stroke, a vese- és májkárosodás, valamint véralvadási problémák kialakulásának kockázatát, görcsrohamokat okozhat. Fokozottan fennáll a méhlepény leválásának a veszélye is.
A terhességi toxémia következtében csökken a véráramlás az anya szervezetéből a méhlepény felé, ami a magzat elégtelen oxigén- és tápanyagellátását, illetve lassú növekedését eredményezi. Ennek következtében számos magzati szövődmény is kialakulhat: kevés magzatvíz, koraszülés, krónikus méhen belüli oxigénhiányos állapot, méhen belüli sorvadás.
Az eklampszia a súlyos, kezeletlen terhességi toxémia követő eszméletvesztéssel járó görcsös állapot, mely sürgősségi ellátást tesz szükségessé.
A terhességi toxémia egy másik szövődménye a HELLP szindróma, ami a három fő tünet angol rövidítése: vörösvértestek szétesése (hemolízis), emelkedett májenzimek (Elevated Liver enzymes), alacsony vérlemezkeszám (Low Platelet count).
Ha előrehozott szülésre/császármetszésre kerül sor, akkor a babánál a koraszülésből adódóan fejlődési problémák is léphetnek fel, valamint fokozott az IRDS (a magzat éretlen tüdeje miatt kialakult állapot) kialakulásának a kockázata.
A terhességi toxémia kezelése
Enyhébb esetekben a kezelés otthoni pihenéssel történhet. A kismamának oda kell figyelnie a bőséges folyadékbevitelre (annyi italt kell fogyasztani, hogy a vizelet halványsárga színű maradjon), illetve mellőznie kell az alkoholfogyasztást, a dohányzást. Segíthet a rendszeres, de nem megerőltető testmozgás, vagy ülő helyzetben a lábak felemelése.
Súlyosabb esetekben a kismama kezelése kórházi körülmények között történik. Elengedhetetlen az ágynyugalom, a bőséges folyadékfogyasztás, és a sószegény-fehérjegazdag diéta. A kezelés része különböző gyógyszerek szedése, melyek csökkentik a vérnyomást, szabályozzák a folyadék mennyiségét a szervezetben, gátolják a rohamok kialakulását, illetve szükség lehet a kalcium pótlására is, valamint magnéziumsó szedésére.
Vannak esetek, amikor a terhességi toxémia kezelésének egyetlen módja a szülés mesterséges megindítása vagy a császármetszés.
A szülés után a terhességi toxémia általában gyorsan elmúlik, azonban továbbra is lehetnek komplikációk, így elengedhetetlen a vérnyomás- és laborkontroll, szükség esetén a gyógyszerek további szedése.
A terhességi toxémia megelőzése
A terhességi toxémia megelőzése érdekében fontos – csakúgy, mint a normál magas vérnyomás esetén – az egészséges életmód kialakítása, valamint a nőgyógyászati kontroll.
