egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A terhességi toxémia a várandósság második felében kialakuló, több szervet érintő terhességi komplikáció, ami súlyos esetben akár a magzat és a kismama életét is veszélyeztetheti.

 

A kórkép kialakulásában szerepet játszó egyik legjelentősebb tényező a méhlepény keringésének beszűkülése, melyből lepényi elégtelenség következhet. Általában a 20. hét után jelentkezik előzmények nélkül, és az először szülő kismamák 2-6%-át érinti. Diagnózisát a magas vérnyomás és a vizeletben lévő fehérje együttes jelentkezése, illetve klinikai tünetek alapján állapítják meg.

 

A terhességi toxémia tünetei

Terhességi toxémia esetén két, egymástól hat óra különbséggel mért magas vérnyomással egyidejűleg a vizeletben fehérje is található. A várandós kismamáknál magas vérnyomás előfordulhat átmenetileg is, különösen szüléskor vagy a szülést követő napon, de ez nem jár fehérjevizeléssel, és a szülés után 1-2 héttel magától rendeződik.

 

A terhességi toxémia jelentkezhet enyhe, középsúlyos és súlyos formában is. Az esetek többségében a betegség enyhe lefolyású, tünet- és panaszmentes.

 

  • Enyhe terhességi toxémia: a vérnyomás 140/90 Hgmm-nél magasabb a terhesség 20. hete után olyan kismamánál, akinél korábban nem volt vérnyomáseltérés, illetve ha a vizeletben található fehérje mértéke eléri vagy meghaladja a 300 mg-t a 24 órás gyűjtött vizeletben.
  • Súlyos terhességi toxémia: a vérnyomás 160/110 Hgmm-nél magasabb két független alkalommal, ágynyugalomban mérve, illetve ha a vizeletben található fehérje mértéke eléri vagy meghaladja az 500 mg-t a 24 órás gyűjtött vizeletben.

 

A súlyos terhességi toxémia tünetei a következők lehetnek:

    • erőteljes fejfájás, ami nem múlik el a fájdalomcsillapítókkal;
    • látási problémák (homályosodás, foltlátás, villogó fények látása, fényérzékenység);
    • súlyos fájdalom a has felső részén (közvetlenül a bordák alatt, májtájéki fájdalom);
    • gyomorégés;
    • hirtelen hányinger és hányás;
    • túlzott súlygyarapodás;
    • általános rossz közérzet.

 

A terhességi toxémia feltűnő jele a folyadékretenció (folyadékvisszatartás) miatt kialakuló ödéma is, ami gyakran az arc, a kezek, a lábak, esetleg más testrészek hirtelen duzzanatát, puffadását okozza, azonban ezt már nem tekintik napjainkban elengedhetetlen kritériumnak a diagnózis megállapításában.

 

Súlyos esetekben megjelenhetnek a különböző szervek (máj, vese) elégtelenségének a tünetei is.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Azonnal forduljon szülész-nőgyógyász szakorvoshoz, ha gyermeket vár, és súlyos hasi fájdalmai, fejfájása, szédülése, látási problémái vannak, ha görcsrohama, hányingere van vagy hány, ha hirtelen duzzanatot tapasztal a kezén vagy az arcán, ha beszédzavara van, ha hirtelen és gyors súlygyarapodást tapasztal.

 

A várandósság 20. hete után kialakuló, fehérjevizeléssel és ödémával társuló vérnyomás-emelkedés a legsúlyosabb esetekben az anya és a magzat életét is veszélyeztetheti, ezért fontos a kórkép mielőbbi diagnosztizálása.

 

A terhességi toxémia diagnosztizálása

A terhességi toxémia felismerése kulcsfontosságú a későbbi szövődmények megelőzése érdekében, ezért hazánkban a terhesgondozás során minden kismamát ellenőriznek az első vizittől a várandósság teljes időtartama alatt. A korai terhességi toxémia szűrése már a várandósság 11. és 14. hete között lehetséges, még a klinikai tünetek megjelenése előtt.

 

A betegség a vérnyomás és a vizeletben lévő fehérje ellenőrzésével diagnosztizálható. Ha felmerül a terhességi toxémia gyanúja, akkor a szülész-nőgyógyász beutalhatja kórházba a további kivizsgálás és kezelés érdekében.

 

A terhességi toxémia kialakulásának okai

A terhességi toxémia hátterében számos ok felmerül, kialakulásának kockázatát az alábbiak növelhetik:

  • korábbi terhességnél előfordult terhességi toxémia;
  • a családban (testvér, szülő) előfordult terhességi toxémia;
  • első terhesség;
  • ikerterhesség;
  • a kismama terhesség előtti magas vérnyomása vagy veseproblémája;
  • a kismama cukorbetegsége, autoimmun betegsége vagy vesebetegsége;
  • túlsúly (30 vagy annál magasabb értékű BMI index);
  • 40 éves vagy annál idősebb, illetve 18 év alatti életkor;
  • 10 év vagy annál több idő eltelte a korábbi terhesség óta;
  • mesterséges megtermékenyítés.

 

Ha ezen kockázati tényezők bármelyike felmerül, nagyon fontos, hogy a kismama rendszeresen ellenőrizze a vérnyomását, illetve a fehérjevizelés és annak mértékének megállapítása.

 

A terhességi toxémia lehetséges szövődményei

A kezeletlen terhességi toxémia növelheti a stroke, a vese- és májkárosodás, valamint véralvadási problémák kialakulásának kockázatát, görcsrohamokat okozhat. Fokozottan fennáll a méhlepény leválásának a veszélye is.

 

A terhességi toxémia következtében csökken a véráramlás az anya szervezetéből a méhlepény felé, ami a magzat elégtelen oxigén- és tápanyagellátását, illetve lassú növekedését eredményezi. Ennek következtében számos magzati szövődmény is kialakulhat: kevés magzatvíz, koraszülés, krónikus méhen belüli oxigénhiányos állapot, méhen belüli sorvadás.

 

Az eklampszia a súlyos, kezeletlen terhességi toxémia követő eszméletvesztéssel járó görcsös állapot, mely sürgősségi ellátást tesz szükségessé.

 

A terhességi toxémia egy másik szövődménye a HELLP szindróma, ami a három fő tünet angol rövidítése: vörösvértestek szétesése (hemolízis), emelkedett májenzimek (Elevated Liver enzymes), alacsony vérlemezkeszám (Low Platelet count).

 

Ha előrehozott szülésre/császármetszésre kerül sor, akkor a babánál a koraszülésből adódóan fejlődési problémák is léphetnek fel, valamint fokozott az IRDS (a magzat éretlen tüdeje miatt kialakult állapot) kialakulásának a kockázata.

 

A terhességi toxémia kezelése

Enyhébb esetekben a kezelés otthoni pihenéssel történhet. A kismamának oda kell figyelnie a bőséges folyadékbevitelre (annyi italt kell fogyasztani, hogy a vizelet halványsárga színű maradjon), illetve mellőznie kell az alkoholfogyasztást, a dohányzást. Segíthet a rendszeres, de nem megerőltető testmozgás, vagy ülő helyzetben a lábak felemelése.

 

Súlyosabb esetekben a kismama kezelése kórházi körülmények között történik. Elengedhetetlen az ágynyugalom, a bőséges folyadékfogyasztás, és a sószegény-fehérjegazdag diéta. A kezelés része különböző gyógyszerek szedése, melyek csökkentik a vérnyomást, szabályozzák a folyadék mennyiségét a szervezetben, gátolják a rohamok kialakulását, illetve szükség lehet a kalcium pótlására is, valamint magnéziumsó szedésére.

 

Vannak esetek, amikor a terhességi toxémia kezelésének egyetlen módja a szülés mesterséges megindítása vagy a császármetszés.

 

A szülés után a terhességi toxémia általában gyorsan elmúlik, azonban továbbra is lehetnek komplikációk, így elengedhetetlen a vérnyomás- és laborkontroll, szükség esetén a gyógyszerek további szedése.

 

A terhességi toxémia megelőzése

A terhességi toxémia megelőzése érdekében fontos – csakúgy, mint a normál magas vérnyomás esetén – az egészséges életmód kialakítása, valamint a nőgyógyászati kontroll.

KULCSSZAVAK
preeklampszia  |   praeeclampsia pre-eclampsia  |   terhességi toxémia  |   magas vérnyomás  |   proteinuria  |   ödéma  |   HELLP  |   IRDS
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít