A torokgyík (diftéria) Móra Ferenc Kincskereső kisködmön című könyvéből is ismerős lehet. Magyar nyelvterületen emlegetik roncsoló toroklob, torokpenész néven is. A diftéria fertőző betegség, amely általában az orr- és garatüreg területét, ritkábban egyéb nyálkahártya-területeket és a bőrt érinti.
Kezdetben enyhe megfázásra jellemző panaszokkal jár, de kifejezetten súlyos, életet veszélyeztető állapot is kialakulhat. A gyermekkori kötelező oltás bevezetésével világszerte jelentősen csökkent az előfordulása. A védőoltási programnak köszönhetően az elmúlt években nem szerepelt feljegyzett megbetegedés hazánk járványügyi adataiban.
A torokgyík jellemző tünetei
A torokgyík kezdeti tünetei enyhe meghűlésre hasonlítanak. A betegség első szakaszát rossz közérzet, hőemelkedés és láz jellemzi. Ezt követően kialakul a légúti, garatfali nyálkahártyák érintettsége: kékes-szürkésfehér lepedék, álhártya vonja be a hátsó garatfalat, ami rekedtséggel, ugató köhögéssel, hangadási képtelenséggel járhat. Az álhártya ráterjedhet a gégére, légcsőre is, fulladáshoz vezetve. Ha az álhártya leválik a garatfalról, nyelési zavarokat, légzési elégtelenséget, sőt fulladást is okozhat.
A diftéria másik megjelenési formája a bőrdiftéria, amely rosszul kezelt sebeken alakulhat ki. Piros, gyulladt, fájdalmas sebek, esetleg szürkés hártyával borított fekélyek formájában jelentkezik.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha diftériával fertőzött személlyel érintkezett, vagy felmerül a torokgyík gyanúja, telefonon jelentkezzen háziorvosánál, aki tájékoztatja a szükséges intézkedésekről, járványügyi teendőkről.
A diftéria kialakulásának oka
A torokgyík kialakulásáért a Corynebacterium diphtheriae nevű baktérium tehető felelőssé. Kifejezetten ellenálló baktérium, beszáradt váladékokban még hónapokig életképes. A betegség cseppfertőzéssel terjed, de fertőzött tárgyak érintésével is elkapható.
A diftéria lehetséges szövődményei
Az egyik legsúlyosabb szövődményt a tünetek között is említett álhártyaképződés okozza, amelynek a légutakban mélyebbre terjedése, leválása fulladáshoz vezethet. A helyi, légúti probléma mellett a diftériát okozó baktérium méreganyagot (toxint) termel. Ennek hatására szívizomgyulladás, ideggyulladás, átmeneti izombénulás, másodlagos tüdőgyulladás, vesegyulladás is felléphet.
A diftéria diagnosztizálása és kezelése
A baktérium azonosításához a torokváladékból vesznek mintát. A baktérium által termelt toxin szintén kimutatható.
Antibiotikummal és a diftéria toxinja ellen ható, azt semlegesítő antitoxinnal kezelik. Az eredményes kezelés kulcsa az időben, korai stádiumban való terápiakezdés. Súlyos esetben – a gégét érintő diftéria esetén – szükség lehet intubációra, ami a szabad légutak csővel való biztosítását jelenti. Kifejezetten súlyos állapotban szükség lehet a légcső megnyitására (tracheotomia).
A diftéria megelőzése
A jelenleg érvényben lévő kötelező védőoltási rend alapján 2, 3, 4, 18 hónaposan, 6 és 11 éves korban részesülnek a gyermekek torokgyík elleni vakcinában, ami a DTPa, dTap (DiPerTe) kombinált vakcina része. A védőoltás elterjedésével világszerte jelentősen csökkent az előfordulása, hazánkban az utóbbi években nem jelentettek diftériás megbetegedést. A bevándorlás azonban utat nyithat a kórokozóknak, ezért felnőttkorban is javasolt a 10 évenkénti diftéria–tetanusz kombinált oltás ismétlése.
