A járművezetői engedély kiállításának és meghosszabbításának feltétele az egészségügyi követelményeknek való megfelelés, ami előzetes, időszakos és esetenként soron kívüli egészségügyi alkalmassági vizsgálat eredményével igazolható.
Az egészségügyi alkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vizsgált személy egészségi állapota alapján alkalmas-e közúti jármű vezetésére, illetve annak vizsgálata, hogy betegség fennállása vagy az egészségi állapotban újonnan bekövetkezett testi vagy érzékszervi változás esetén szükséges-e valamely speciális feltételt vagy korlátozást meghatározni a járművezetői jogosultság fenntartása érdekében.
Az egészségügyi alkalmassági vélemény kiállításának speciális eseteiben testi betegség vagy érzékszervi fogyatékosság mellett is kiadható az igazolás, amennyiben a jogszabályi szinten rögzített külön feltételek teljesülnek.
Hallássérültek egészségi alkalmassági vizsgálata
2021 februárjában módosításra került a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló rendelet, ami a hallássérültek vezető engedélyének meghosszabbításával kapcsolatos szabályokat kedvezően alakította. A többéves vezetői tapasztalattal rendelkező, közúti forgalomban biztonsággal közlekedő hallássérült járművezetők ügyintézése egyszerűbbé vált. Az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatot a háziorvos vagy a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa is elvégezheti 3 hónapnál nem régebbi audiológiai vizsgálati eredmény alapján.
Azon érzékszervi fogyatékossággal élő járművezetők esetében, akik számára a hallássérülés állapota végleges, nem szükséges 3 hónapon belüli audiológiai vizsgálat sem. Esetükben elegendő a háziorvos vagy a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa által kiállított alkalmassági vélemény a korábbi hallásvizsgálatra vonatkozó, tartós hallássérülést megállapító szakvélemény alapján.
Fontos kiemelni, hogy az ügyintézés egyszerűsítése azokat a siket járművezetőket is érinti, akik már rendelkeznek vezetői engedéllyel, és az engedélyt 2013 előtt szerezték meg (így a korábban előírt szakértői bizottsági vizsgálaton még nem vettek részt). Esetükben, ha állapotukban javulás vagy változás nem várható, szintén elegendő az első fokon eljáró egészségügyi szerv által kiállított alkalmassági vélemény.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásához kapcsolódó komplex felülvizsgálati eljárások, valamint az egyéb foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatok során sem szükséges a gépjárművezetői engedélyhez kötött egészségügyi alkalmasság felülvizsgálatát kezdeményezni, ha nem állt be jelentős állapotváltozás.
A szakértői bizottsági vizsgálat esetei
A vezetési jogosultság kapcsán szakértői bizottsági vizsgálatra csak a jogszabályban külön nevesített okból, illetve jelentős egészségi állapotváltozás bekövetkezésekor van szükség. A bizottsági vizsgálatot állapotromlás esetén az első fokon vizsgálatot végző háziorvos vagy üzemorvos kezdeményezi.
Az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot szakértői bizottság végzi, ha:
- a vizsgált személy számára a közúti járművezetéshez művégtag használata szükséges;
- a járművezető csak meghatározott típusú vagy a számára szükséges módon átalakított, illetőleg segédberendezéssel ellátott járművel lehet alkalmas közúti járművezetésre;
- a járművezető egyik szeme teljes funkcionális látásvesztést szenvedett, és a másik szemmel látás elég ideje fennáll ahhoz, hogy lehetővé vált az alkalmazkodás (legalább 0,5-ös látásélesség és normál látómező mellett);
- az előzetes alkalmassági vizsgálat során a járművezető-jelölt hallássérülése legalább az egyik fülön meghaladja a 60 dB-t (első vezetői engedély megszerzésekor).
Soron kívüli alkalmassági vizsgálat
Különleges esetekben szükségessé válhat ún. soron kívüli egészségügyi alkalmassági vizsgálaton való részvétel is. Ha bármely egészségügyi ellátás során a kezelőorvosnak tudomása van arról, hogy az általa kezelt személy vezetői engedéllyel rendelkezik, és a legutóbbi alkalmassági vizsgálatot követően olyan új betegséget, illetőleg állapotromlást észlel, amely járművezetésre való alkalmasságát kérdésessé teszi, köteles haladéktalanul soron kívüli vizsgálatot kezdeményezni az alkalmasságot első fokon vizsgáló háziorvosnál, üzemorvosnál vagy szakértői bizottságnál.
Minden kezelőorvos köteles soron kívüli alkalmassági vizsgálat indítását kezdeményezni, ha az általa vizsgált vagy kezelt vezetői engedéllyel rendelkező személynél:
- kóros elmeállapot, elmebetegség vagy annak maradványállapota áll fenn;
- bármely eredetű tudatzavar áll fenn;
- epilepsziás tünetek jelentkeznek;
- újonnan jelentkező látás- vagy hallászavar áll fenn, ami a forgalomban való részvételt befolyásolja;
- a mozgásképesség és összerendezettség ismétlődő vagy tartós zavara alakult ki;
- alkoholelvonó kezelés zajlik;
- kábítószer-függőség (lásd: Kábítószer-használat) állapítható meg.
A soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat kezdeményezésétől az orvos eltekinthet, ha az utolsó egészségi alkalmassági vizsgálat során az általa észlelt betegséget, illetve állapotot figyelembe vették, és annak időpontját követően a forgalomban való részvételt befolyásoló állapotromlás nem következett be.
Egészségügyi alkalmasság egyéb speciális feltételei
A vezetői jogosultságra vonatkozó egészségi alkalmasság külön feltételeit csak akkor kell megállapítani, ha a járművezető csak gyógyászati segédeszköz, például művégtag vagy a szokásostól eltérő felszereltségű jármű (pl. automata tengelykapcsoló, kézi működtetésű gáz- vagy üzemi fék) használata esetén minősíthető egészségi szempontból vezetésre alkalmasnak.
Egyéb szabályokat járművezetői alkalmasságra vonatkozóan akkor kell megállapítani, ha a járművezető egészségi állapota vagy a közúti jármű átalakítása miatt a biztonságos közlekedés érdekében sebességkorlátozást vagy más hasonló intézkedést kell megtenni.
Jogszabályi háttér
- 13/1992. (VI. 26.) NM-rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról
- 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról
