A beteg gyermek ápolását végző szülők, illetve hozzátartozók különböző állami térítésekre jogosultak. Ezek körébe tartozik a gyermekápolási táppénz (GYÁP), a gyermekek otthongondozási díja (GYOD) és az ápolási díj. E két utóbbi egymástól különálló támogatási formát jelent, viszont a jogosultság megállapítása közel azonos szempontrendszer alapján történik.
Gyermekápolási táppénz (GYÁP)
A gyermekápolási táppénz (GYÁP) a 12 éven aluli gyermek betegsége esetén a szülőt megillető pénzbeli ellátás. Ebben az esetben a szülő azért keresőképtelen, mert a gyermeke betegsége miatt nem tudja ellátni a munkáját.
Ha a gyermek 12-18 év közötti, akkor a gyermek ápolása esetén csak méltányosságból állapítható meg a gyermekápolási táppénz. A gyermekápolási táppénz jogosultsági feltételei megegyeznek a saját keresőképtelenség miatt igénybe vett táppénz általános jogosultsági feltételeivel.
A gyermekápolási táppénzre való jogosultság alapfeltételei a következők:
- fennálló társadalombiztosítási jogviszony;
- a keresőképtelen személy (szülő) társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett;
- orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.
A pénzbeli ellátások tekintetében szülőnek minősül:
- vér szerinti vagy örökbefogadó szülő;
- vér szerinti vagy örökbefogadó szülővel együtt élő házastárs;
- nevelőszülő;
- helyettes szülő;
- gyám;
- az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.
A közös háztartásban élő gyermek jogán mindkét szülő külön-külön szerezhet jogosultságot a gyermekápolási táppénzre, a jogszabályban meghatározott időtartamra.
Az ellátás iránti kérelmet a munkáltatónál, munkáltató hiánya (pl. egyéni vállalkozó) esetén a területileg illetékes megyei kormányhivatalnál kell benyújtani. A kérelmet minden esetben a munkáltató vagy az igénylő székhelye szerinti kormányhivatal bírálja el.
Az igényléshez szükséges dokumentumokról és az ügyintézés menetéről a Magyar Államkincstár oldalán olvashat részletesen.
Gyermekek otthongondozási díja (GYOD)
A tartósan beteg gyermeket otthon ápoló szülők, illetve hozzátartozók számára került bevezetésre 2019-ben a gyermekek otthongondozási díja (GYOD). Ez a fajta ellátás a gyermek életkorától függetlenül folyósítható, és az önmagukat ellátni képtelen gyermeküket ápolók-gondozók számára biztosít pénzbeli juttatást. Az ellátást nem a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy, hanem az őt ápoló, gondozó szülő vagy hozzátartozó kapja.
Otthongondozási díjra jogosultak:
Az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő, aki súlyos fogyatékosságából, tartós betegségéből eredően önellátásra képtelen vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekéről gondoskodik, a gyermek életkorától függetlenül.
Otthongondozási díjra jogosult más hozzátartozó:
Az ápolásra, gondozásra szoruló személlyel közös háztartásban élő hozzátartozó, ha az ápolt személy szülőjének GYOD-ra való jogosultságát korábban már megállapították, de:
- a szülő meghalt;
- a szülői felügyeleti joga szünetel, illetve azt a bíróság megszüntette;
- a szülő saját egészségi állapota miatt nem tudja ellátni a gyermek ápolását.
A GYOD iránti kérelmet a kérelmező lakcíme szerint illetékes kormányhivatalnál, illetve kormányablaknál vagy a települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, illetve közös önkormányzati hivatalánál lehet benyújtani.
Az igényléshez szükséges dokumentumokról és az ügyintézés menetéről a www.kormanyhivatal.hu oldalon olvashat részletesen.
Ápolási díj
Az ápolási díj az állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos személy (életkortól függetlenül), vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végző hozzátartozó pénzbeli ellátása. Célja, hogy rendszeres támogatást biztosítson azoknak, akik súlyosan fogyatékos, tartósan beteg, állandó ápolásra, gondozásra szoruló hozzátartozójukról gondoskodnak. Az ellátást nem a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy, hanem az őt ápoló, gondozó hozzátartozó kapja.
Az ápolási díjnak három formája van:
- alapösszegű,
- emelt összegű,
- valamint kiemelt ápolási díj.
Ápolási díjra jogosult a házastárs, az egyenes ági rokon (szülő, gyermek, nagyszülő, unoka), az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyenes ági rokon házastársa, a házastárs egyenes ági rokona és testvére, és a testvér házastársa. A felsoroltakon kívül ápolási díjra lehet jogosult az a személy:
- Aki elhunyt házastársa egyenes ági rokonának vagy testvérének gondozását, ápolását végzi.
- Aki a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül összesen legalább 3 évig nevelőszülőként a háztartásában ellátott, a kérelem benyújtásakor utógondozói ellátásban nem részesülő, és vele egy háztartásban élő, nagykorúvá vált személynek a gondozását, ápolását végzi. Nevelőszülőnek minősül a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló, illetve 2014. január 1. előtt nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban állt személy.
Az ápolási díj iránti kérelmet a kérelmező lakcíme szerint illetékes kormányhivatalnál lehet benyújtani.
Az igényléshez szükséges dokumentumokról és az ügyintézés menetéről a www.kormanyhivatal.hu oldalon olvashat részletesen.
Jogszabályi háttér
- 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
- 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról
- 1993. évi III. tv. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
- 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól
