A véradás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen a tudomány mai állása szerint a vér mint emberi szövet csak véradással pótolható.
A vérátömlesztés egyes betegségek, műtétek és kóros állapotok során nélkülözhetetlen, sok esetben életmentő beavatkozás. A hazai egészségügyi intézmények szükséglete évente kb. 400 000 véradással biztosítható, így a folyamatos, biztonságos ellátás napi 1600-1800 véradó részvételével lehetséges.
A véradás során egy-egy személytől (donortól) legfeljebb 450 ml ±10% vér vehető le.
Ebből háromféle vérkészítmény állítható elő:
- vörösvérsejt-koncentrátum,
- trombocita- (vérlemezke-) koncentrátum,
- friss fagyasztott plazma (lásd még: Vér és erek).
Ez a magyarázata a véradó mozgalom mottójának is: „Adj vért, és ments meg három életet!”, mivel ezek a készítmények három különböző szükséghelyzetben is alkalmazhatók.
Kik jelentkezhetnek véradásra?
Vért adhat minden egészséges személy, aki betöltötte a 18. életévét, de még nem múlt el 65 éves, és testsúlya eléri az 50 kilogrammot. Első véradók esetében az életkor felső határa 60 év. A férfiak évente ötször, a nők évente négyszer adhatnak vért.
Fontos! Két véradás között minimum 56 napnak kell eltelnie.
A véradásra való alkalmassággal kapcsolatos további információkat az Országos Vérellátó Szolgálat honlapján talál. Az egészségügyi alkalmassági feltételeken kívül a jogi alkalmasság feltételei az alábbiak.
Vért az adhat, aki:
- cselekvőképes,
- önként jelentkezik véradásra, ellenszolgáltatás nélkül,
- a követelményeknek megfelelő adatokat rendelkezésre bocsátja,
- kivizsgálták és kikérdezték,
- írásban nyilatkozott arról, hogy a kikérdezés során igazat mondott,
- a kivizsgáló szakember úgy döntött, hogy alkalmas véradásra.
Hol lehet véradásra jelentkezni?
Egy átlagos munkanapon Magyarországon országszerte 60-70 helyszínen várják az Országos Vérellátó Szolgálat munkatársai a véradókat. További információkat talál a véradási helyszíneket illetően az Országos Vérellátó Szolgálat honlapján.
A véradás szervezésében kiemelt szerepe van a Magyar Vöröskeresztnek is, ezért a vért adni szándékozók a Vöröskereszt honlapján is tájékozódhatnak a véradási helyszínekről és időpontokról.
A véradás menete
A véradás folyamata átlagosan 1 órát vesz igénybe. Nagyon fontos, hogy az adományozó a véradás előtt fogyasszon sok folyadékot, valamint étkezzen, hiszen nem laboratóriumi mintavételre kerül sor.
A véradás során az események meghatározott sorrendben követik egymást:
Adatfelvétel. Személyazonosításra alkalmas arcképes igazolvány és eredeti TAJ kártya, illetve lakcímkártya bemutatása, korábban már bevitt adatok egyeztetése. Az adatfelvétel során a biztosítotti státuszt nem ellenőrzik, tehát akinek érvénytelenítették a TAJ kártyáját, az is adhat vért.
Kérdőív kitöltése. Az adatfelvétel után az adományozónak ki kell töltenie egy kérdőívet az egészségi állapotára, a szedett gyógyszereire és egyéb betegségeire, életvitelére vonatkozóan. A kérdőívben szereplő kérdésekre a valóságnak megfelelően kell válaszolni – a véradó saját felelőssége, hogy helytálló és valós információkat adjon meg. Az adatok helytállóságáról a véradónak nyilatkoznia kell.
Orvosi kivizsgálás. Először az ujjbegyből nyert vércsepp segítségével meghatározzák az adományozó vércsoportját és a vér hemoglobinkoncentrációját. Ezután a vizsgáló orvos megméri a vérnyomását (és ha szükségesnek ítéli, egyéb fizikális vizsgálatokat is elvégez), majd az előzetesen kitöltött kérdőív alapján dönt a véradásra való alkalmasságról.
Véradás. Ha a vizsgáló orvos alkalmasnak találta az adományozót, sor kerülhet a véradásra. A véradás félig ülő helyzetben történik. A kar bőrének fertőtlenítése után megszúrják a könyökvénát, majd steril zsákrendszerbe lebocsátanak 450 ml vért. Az első 20-30 ml vér a zsákrendszer egyik kis térfogatú zsákjába kerül, amelyből laboratóriumi vizsgálatokra kerül sor. Maga a vérvétel kb. 5-12 percet vesz igénybe.
Véradás után. A vérvétel befejezésekor steril nyomókötést helyeznek fel a szúrás helyére, majd 5-10 perc pihenő következik a vérvételi ágyon. A nyomókötést 5 óra elteltével ajánlott eltávolítani. Ha véradás után rosszullét jelentkezik, akkor mindenképpen le kell feküdni, lehetőleg olyan pozícióba, hogy a lábak magasabban helyezkedjenek el, mint a törzs és a fej.
A véradás napján – ha megoldható – ne végezzen megerőltető, nehéz fizikai munkát, sporttevékenységet, valamint a dohányzás mellőzése javallott a vérvételt követő 1-2 órában.
Mi történik a vérrel a véradás után?
A levett 450 ml vér a vérkészítmény-előállító részlegre kerül, míg a mintacsövek a laboratóriumba, ahol az esetleges fertőzésekkel (hepatitis C, hepatitis B, HIV, szifilisz) szemben kialakult ellenanyagok jelenlétét vizsgálják.
A vérkészítmény-előállító részlegen a teljes vért komponenseire választják szét:
- vörösvérsejt,
- trombocita (vérlemezke),
- vérplazma.
Ha a laboratóriumi vizsgálat negatív eredménnyel zárult, és a vérkészítmény a szakmai jóváhagyást is megkapta, kiadható az egészségügyi intézmények részére.
Irányított véradás
Irányított véradás során is érvényesülnie kell annak az alapelvnek, hogy csak csoportazonos vérkészítménnyel szabad transzfundálni a beteget.
Direkt irányított véradás
Direkt irányított véradás során a beteg írásban nyilatkozik arról, hogy a csoportazonos vérkészítmény kinek a véradásából származhat. Az irányított véradás 2021 októberétől megújult rendszerben történik: a vércsoportegyezés mellett a beteg írásos nyilatkozata szükséges a véradás megvalósulásához, valamint a rokoni kapcsolatról is.
Támogató irányított véradás
2021. október 4-étől támogató irányított véradásra is lehetőség nyílik. Ebben az esetben a donor és a beteg vércsoport-azonossága nem feltétele a véradásnak. A donor vére ebben az esetben is az Országos Vérellátó Szolgálat készletébe kerül, és a véradás során megnevezett beteg az adományozott vérmennyiséggel azonos vércsoportazonos vért kap, így egyfajta becserélés történik a készleten lévő vérkészítményekkel.
Minden vérgyűjtési helyszínen lehet direkt és támogató irányított véradásra is jelentkezni.
