A gyermekek fiatal korukból eredendően sérülékenyebbek, ezért a jogrendszer számos eszközzel gondoskodik fejlődésük és jólétük megfelelő kereteiről.
Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ideális esetben a gyermekek ezt saját, vér szerinti családjukban kapják meg.
A gyermekvédelemben az állam, civil szervezetek és egyházak is részt vállalnak, és kiemelten fontos szerepük van az oktatási és egészségügyi intézményeknek.
A gyermekvédelem alapvető törvényi kereteit A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény határozza meg. Az eszközök között hatósági eljárások és szolgáltatások is helyet kapnak.
A gyermekvédelem célja
A gyermekvédelem célja, hogy a gyermek megfelelő fizikai, szociális és pszichológiai környezetben nőjön fel, és ehhez a célhoz a jogszabályok különféle intézkedéseket, szolgáltatásokat, hatóságokat rendelnek. Mivel a gyermekek alapvetően a saját, vér szerinti családjukban nevelkedve fejlődnek legjobban, lehetőség szerint mindig törekedni kell, a családban való megtartásukra. Ha erre valami miatt nincs lehetőség, vagy a gyermeket saját érdekei védelmében ki kell onnan emelni, akkor a mihamarabbi visszahelyezés vagy egy másik családban való elhelyezés az intézkedés célja.
A saját családból való kiemelés az utolsó eszköz a hatóságok kezében. Ilyenkor nevelőszülőnél vagy helyettesítő szülőnél igyekeznek elhelyezni a gyermeket, ahonnan vagy visszakerül az eredeti családjához, vagy örökbe fogadó családban találnak neki helyet (lásd még: Örökbefogadás).
A családban való megtartást anyagi és természetbeni támogatások, tanácsadások is segítik, szükség esetén a gyermekvédelem szervei aktívan segítik a család egységének fenntartását.
Jelzőrendszer a gyermekvédelemben
A gyermek korából, kiszolgáltatott helyzetéből adódóan csak korlátozottan képes megvédeni magát a fizikai, érzelmi, szexuális bántalmazásoktól. Az esetleges veszélyeztetettséget nemcsak a gyermekvédelmi hatóság figyeli, hanem a gyermek életében részt vevő más intézményeknek, személyeknek is jelezniük kell a hatóságnak, ha veszélyeztetettséget gyanítanak. Jelzési kötelezettséggel rendelkezik a védőnő, a gyermekorvos és más egészségügyi szereplők, akikkel a gyermek kapcsolatba kerül. Szintén jelzést kell adnia a közoktatási intézménynek, a családsegítő szolgálatoknak, rendőrségnek, ügyészségnek, a gyermekkel kapcsolatba kerülő civil szervezetnek. Ezek mellett minden állampolgár köteles bejelentést tenni, ha egy gyermek veszélyeztetését tapasztalja.
A gyermekbántalmazás gyanújeleiről és a jelentés módjáról külön cikkben olvashat.
Gyermekvédelmi ellátások
A gyermekek védelmére a törvény pénzbeli és természetbeni ellátásokat, személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakellátásokat, illetve hatósági intézkedéseket rendel eszközül. Az ellátások közül egyesek minden gyermeket nevelő család rendelkezésére állnak, mások a krízishelyzetben lévő családokat segítik.
Pénzbeli és természetbeni ellátások
A pénzbeli támogatások célja, hogy anyagi okokból egy gyermeket se kelljen kiemelni a családjából.
Pénzbeli támogatások:
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
- kiegészítő gyermekvédelmi támogatás,
- óvodáztatási támogatás,
- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
- gyermektartásdíj megelőlegezése,
- otthonteremtési támogatás,
- gyermekétkeztetés és tankönyvtámogatás, tanszerellátás,
- tandíjtámogatás, egészségügyi ellátásért fizetendő térítési díj stb.
A támogatások igényléséről az önkormányzatok mellett működő szociális irodák és a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok adnak információt.
A személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátások
A gyermekvédelmi szolgáltatások körébe tartozik a gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde, családi napközi, házi vagy családi gyermekfelügyelet), valamint a szükség szerinti egyéb szociális szolgáltatások igénybevétele is.
A gyermekjóléti szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeivel (tanácsadás, tájékoztatás, családgondozás, várandós anyák támogatása, veszélyeztetettség feltárása, szabadidős program szervezése stb.) segíti a gyermek fejlődését, a veszélyeztetettség elkerülését vagy megszűnését.
Szükség esetén hatóság gondoskodik a gyermekek átmeneti gondozásáról, ami a szülő beleegyezésével ideiglenesen, meghatározott ideig állhat fenn. Ehhez helyettesítő szülő, gyermekek átmeneti otthona vagy családok átmeneti otthona áll rendelkezésre.
Biztos Kezdet Gyermekház
Országszerte 115 Biztos Kezdet Gyermekház (tanoda) működik, amely elsősorban hátrányos helyzetű, szociokulturális hátrányokkal küzdő, főként az óvodáskort még el nem ért gyermek fejlődési lemaradását csökkentő és a szülői kompetenciákat javító szolgáltatást biztosít. A tanoda szolgáltatás minden család számára ingyenesen elérhető, a gyermekfoglalkozásokon túl állapotfelmérést, egyéni fejlesztési tervet és szükség esetén szakemberhez történő irányítást is magában foglal. Emellett a családtervezéssel, gyermekneveléssel és gyermekvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztő feladatokat is ellát az intézmény.
Otthont nyújtó szolgáltatások
Az intézkedések elsődleges célja az, hogy a gyermek saját családjába kerüljön vissza. Ha ez nem lehetséges, és a családból való kiemelés végleges, az örökbefogadás jelenthet megoldást. Amíg örökbefogadásra nem kerül sor, az állam ideiglenes otthonszolgáltatást nyújt, ha pedig az örökbeadás jogi feltételei nem teljesülnek, tartós nevelésbe vételre kerül sor.
A Gyermekvédelmi Szakszolgálat ellenőrzése alatt álló nevelőszülői hálózatban kaphatnak otthont a családjukból ideiglenesen távol lévő gyermekek. A nevelőszülő feladata a családba való visszahelyezésre vagy az örökbefogadásra való felkészítés is. Az ideiglenesen nevelésbe vett gyermekek, akik nem nevelőszülőkhöz kerülnek, gyermekotthonokban kapnak elhelyezést. A fiatal felnőttek számára pedig utógondozói ellátást biztosít az állam.
Az ideiglenesen otthont adó bentlakásos intézményekben és a nevelőszülőknél is biztosítani kell a gyermek és szülője vagy más, kapcsolattartásra jogosul hozzátartozója között a kapcsolattartást (ha ennek nincs törvényi vagy más akadálya).
A tartósan beteg, valamint fogyatékos gondozott gyermek számára állapotához, illetve korához igazodó különleges ellátást biztosít. Működnek továbbá speciális gyermekotthonok és lakásotthonok is, amelyek zárt intézményként a súlyos pszichés tüneteket, súlyos disszociális tüneteket mutató gyermekek, a pszichoaktív szert használó gyermekek, illetve a kettős szükségletű gyermekek ellátását biztosítják. A speciális intézmények feladata a gondoskodáson kívül a gyermekek társadalomba való visszailleszkedésének segítése (reszocializáció) és rehabilitációja.
A 0–3 év közötti újszülöttek, csecsemők és kisgyermekek számára csecsemőotthonok biztosítanak megfelelő környezetet, gondoskodást és ellátást, amely során személyiségük kibontakozhat, és elősegíti a majdani családjukba való beilleszkedésüket.
A gyermekvédelem intézményrendszere
A gyermekvédelmi feladatokat az egész országot lefedő intézményrendszer látja el, amelynek két fő szerve a Gyermekvédelmi Szakszolgálat és a Gyámhatóság.
Gyermekvédelmi Szakszolgálat
A Gyermekvédelmi Szakszolgálat hálózata a fővárosban és minden megyében működő területi gyermekvédelmi szakszolgálatokból áll össze. A szolgálat a családban nevelt gyermekek rendelkezésére áll a családtagok és a gyermek támogatásával, ha pedig nem lehetséges a családon belül maradás, akkor a gyermek kiemeléséről és elhelyezéséről is gondoskodik. További információt az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat honlapján talál.
Gyámhatóság
A Gyámhatóság dönt a gyermek családból való kiemeléséről, a másik szülőnél való elhelyezésről, az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatáról. Szükség szerint gyámot nevez ki, és figyelemmel kíséri a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult rokon kapcsolattartását, a tartásdíj fizetését stb. Az elhelyezéssel és védelembe vétellel kapcsolatos kérdések mellett pénz- és természetbeni juttatásokról is dönt, valamint a gyermek családi jogállásának tisztázásában is közreműködik.
A Gyámhatóság a Kormányhivatalok területi rendszerében működik. Bővebben ITT tájékozódhat a Gyámhatóságról.
A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések:
- hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapítása,
- védelembe vétel,
- családba fogadás,
- ideiglenes hatályú elhelyezés,
- nevelésbe vétel,
- nevelési felügyelet elrendelése,
- utógondozás elrendelése,
- utógondozói ellátás elrendelése,
- megelőző pártfogás elrendelése.
Gyermekvédelmi hatósági intézkedés továbbá a bíróság által javítóintézetben való elhelyezésre utalt vagy előzetes letartóztatásba került fiatalkorúak javítóintézeti nevelése. A javítóintézetben nevelésről az 1/2015. (I.14.) EMMI-rendelet, valamint a 2013. évi CCXL. törvény rendelkezik.
Vonatkozó jogszabályok
- 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
- 1/2015. (I.14.) EMMI-rendelet a javítóintézetek rendtartásáról
- 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról
