A tartósan fennálló derékfájdalom, illetve az alsó végtagba sugárzó fájdalom hátterében állhat a gerincoszlop részleges instabilitása és az annak következményeként kialakuló gerinccsatorna-szűkület is. A gerinccsatorna-szűkület (spinális sztenózis) a gerincvelő körüli csontos csatorna szűkülete, amely igen gyakori az 50 év feletti korosztályban, de előfordulhat fiatalabb korban is.
A gerinccsatorna-szűkület tünetei
Attól függően, hogy a gerinc mely területe érintett, az egyik vagy mindkét alsó végtag gyengesége, zsibbadása, valamint erőkifejtésre (pl. köhögésre, hasi préselésre), járásra, állásra erősödő fájdalma tapasztalható. A nyaki ideggyökök érintettsége esetén a fájdalom a vállba, a karokba vagy a tarkóba sugárzik. A deréktáji ideggyökök nyomása esetén jellegzetes derékfájdalom érezhető, amelyet ülőidegzsábának, illetve a köznyelvben isiásznak neveznek. Ilyenkor a fájdalom nemcsak deréktájon jelentkezik, hanem az ülőideg mentén kisugározhat a farpofákba, a combba, a lábikrába és a lábfejbe is.
Erős ideggyöki nyomás esetén az idegek nem képesek jeleket közvetíteni az izmokba, ennek következtében pedig izomgyengeség és érzéskiesés léphet fel. Ez vizeletürítési képtelenséggel, illetve a széklet ürítési képességének elvesztésével, bénulással is járhat.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha deréktájon vagy a nyak, vállak környékén valamelyik végtagjába kisugárzó fájdalmat érez, illetve bármelyik végtagjának gyengeségét, zsibbadását vagy érzéskiesését tapasztalja, forduljon háziorvosához. Amennyiben a panaszok hirtelen jelentkeznek, és elviselhetetlenek, bénulással, széklet-vizelet inkontinenciával, érzéskieséssel járnak, előfordulhat, hogy akut orvosi ellátásra lehet szükség – ebben az esetben keresse fel a legközelebbi sürgősségi betegellátó osztályt.
A gerinccsatorna-szűkület kialakulásának okai
A gerinccsatorna-szűkületnek veleszületett és szerzett formája is létezik.
- A veleszületett forma fiatalkorban nem okoz panaszt, de a tünetek megjelenésének a valószínűsége az évek múlásával egyre nő.
- A szerzett forma kialakulásának hátterében általában az idősödéssel gyakran együtt járó kopásos (degeneratív) elváltozások állnak: károsodnak a csigolyák, vagy a csigolyák közötti porckorongok nyomást gyakorolnak az adott szakaszon áthaladó ideggyökökre. Okozója lehet a csigolyák összeroppanása, amelynek hátterében az életkorral összefüggő csontritkulás vagy bizonyos tartósan szedett gyógyszerek mellékhatása áll. A gerincvelői szűkületet kiválthatja gerincvelői daganat vagy olyan fertőzés (például agyhártyagyulladás, övsömör) is, amely károsítja az ideggyököket.
A gerinccsatorna-szűkület diagnosztikája
A gerinccsatorna szűkületének kivizsgálása során fontos támpontot ad az orvos számára a fájdalom és érzéskiesés helye, amely alapján következtetni tud arra, hogy melyik ideggyök érintett. A részletes kórelőzmény felvétele, valamint a fizikális (belgyógyászati, mozgásszervi, ideggyógyászati) vizsgálat mellett röntgenvizsgálatot végeznek a csontokban végbement elváltozások igazolására. A főként műtét előtt végzendő modern képalkotó vizsgálatok – a komputertomográfia (CT) és a mágneses rezonanciavizsgálat (MRI) – további részletes információt szolgáltathatnak a gerincvelőben és a körülötte zajló kóros folyamatokról.
A gerinccsatorna-szűkület kezelése
A gerincvelő körüli tér szűkületének kezelése a kiváltó októl és a betegség súlyosságától függ. Elsőként ún. komplex konzervatív kezelést alkalmaznak. Ez gyógytornából, fizioterápiából (fizikai, illetve kémiai energiával történő gyógyítás) és gyógyszeres kezelésből, fájdalomcsillapító adásából áll. Csontritkulás miatt bekövetkező csigolya-összeroppanás esetén feszes gerincmerevítő fűzőt (korzett) helyezhetnek a beteg törzsére annak érdekében, hogy azt kellően rögzítsék.
Abban az esetben, ha a fent leírt komplex kezelés nem vezet eredményre, azaz a hosszan fennálló panaszok jelentősen korlátozzák a beteg mozgását és mindennapi életvitelét, felmerül a műtéti megoldás lehetősége. A gerinc rögzítését célzó különböző műtéti eljárások mindegyike olyan biztonságos beavatkozás, amely a beteg életminőségének javulását, akár teljes panaszmentességét eredményezheti. Ha bénulás, széklet-vizelet inkontinencia, érzéskiesés lép fel, felmerülhet az akut műtét szükségessége is.
