egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Miközben világszerte a globális felmelegedés jeleit észleljük, gyermekeink egészségi állapota rosszabb, mint valaha volt. „Annak érdekében, hogy szervezetük képes legyen alkalmazkodni a megváltozott környezeti körülményekhez és kompenzálni az egyre nagyobb méreteket öltő forróságot, javítani kell a kondíciójukat, ami a fizikai aktivitás fokozásával érhető el” – szögezte le a Temperature tudományos folyóirat hasábjain nemrég megjelent tanulmányában Shawnda A. Morrison kanadai élettanász.

 

Morrison abból az alaptézisből indul ki, hogy az emberi szervezet hőmérsékletszabályozása szempontjából a gyermekek nem tekinthetők kis felnőtteknek. Sem a testtömegükhöz viszonyított bőrfelületük aránya, sem az izzadásuk mértéke, sem pedig a perifériás vérkeringésük nem hasonlítható a felnőttekéhez. Élettani és alaktani sajátosságai miatt a gyermekek szervezete sokkal lassabban képes alkalmazkodni a forrósághoz, mint a felnőtteké. Játék közben a gyermekek testhőmérséklete megemelkedik, a túlzottan meleg környezetben lassul a hőleadásuk.

 

A tudós felhívja a figyelmet arra, hogy mind a WHO útmutatója, mind az egyik legrangosabb orvosi folyóiratban (The Lancet) közzétett tudományos publikációk, mind a hőmérsékletváltozással foglalkozó kutatók álláspontja megegyezik abban, hogy a klímaváltozás gyermekeket érintő hatásai népegészségügyi szintű problémát jelentenek. Állítását több nemzetközi tudományos felmérés eredményével támasztja alá. Hivatkozik többek között egy Thaiföldön végzett vizsgálatra, amelybe 457 fiúgyermeket vontak be az 5,5–12 éves korosztályból. A felmérés alapján igazolódott, hogy a szabadban megtartott testnevelésórákon mért testhőmérsékletnövekedés kétszer nagyobb volt a túlsúlyos gyermekek esetében, mint a normális testtömegű társaiknál.

 

Egy másik, 2016 és 2018 között az Amerikai Egyesült Államokban végzett felmérésből pedig arra derült fény, hogy a forró napokon igen nagy arányban igényeltek sürgősségi betegellátást a 18 év alatti fiatalok. A kórházi ellátásra többek között baktériumok és egyéb kórokozók okozta fertőzések, központi idegrendszeri eltérések és egyéb, a forrósággal összefüggésbe hozható rosszullétek miatt volt szükségük. A szerző további, korosztályon belüli részletesebb lebontással végzett vizsgálatok elvégzését szorgalmazza a gyermekek aerob edzettségi állapotának pontos meghatározása céljából.

 

Megemlíti továbbá, hogy nagyon sok fiatal sportoló tart edzést és versenyez szélsőséges időjárási viszonyok között, amivel – magas környezeti hőmérséklet és páratartalom esetén – különösen nagy terhelésnek teszik ki a szervezetüket. Ez a két tényező – a magas hőmérséklet és páratartalom, valamint a sporttevékenység közben megváltozó anyagcsere – együttesen a szervezet folyadékegyensúlyának megbomlásához vezethet. Kiszáradás alakulhat ki, a folyadékhiány hatására pedig felborulhat az ásványi anyagok egyensúlya. Jól illusztrálja mindezt egy 2009–2018 között Japánban végzett felmérés, amely bebizonyította, hogy a kánikulával összefüggésbe hozható végzetes kimenetelű egészségügyi események (hőguta) 22 százaléka a júniustól szeptemberig tartó időszakban naponta két edzést végző sportolók körében fordult elő.

 

Testmozgás, mint a megelőzés sarokköve

Ismert, hogy a klímaváltozás közvetett és közvetlen módon is nagymértékben befolyásolja az emberiség életét. Fel kell készülnünk arra – figyelmeztet Morrison –, hogy a COVID-19 járványt számos hasonló esemény követheti. A tudósok már a pandémia első szakaszában megkongatták a vészharangot, és jelezték, hogy a karantén és az annak velejárójaként fokozódó mozgásszegény életmód negatív hatást gyakorolhat a gyermekek egészségi állapotára.

 

A szerző hivatkozik a Ljubljanai Egyetem Sport Tanszékének 2020-ban közzétett tanulmányára, amely szerint a fizikai aktivitás jelentős mértékben csökkenti a vírus okozta fertőzések előfordulásának kockázatát. A hivatkozott közlemény kiemeli, hogy a rendszeres testmozgás további jótékony hatásaként mérséklődik a gyakori kísérő betegségek – a cukorbetegség, a koszorúér-betegségek és a magas vérnyomás – kialakulásának kockázata is.

 

A WHO ajánlásaival összhangban a tanulmány napi 60 percnyi fizikai aktivitást javasol mind a gyermekek, mind a felnőttek számára az egészség megőrzése, valamint a váz- és izomrendszer erejének megtartása érdekében. Ez az ajánlás különösen megszívlelendő annak tükrében, hogy korunk gyermekeinek edzettségi szintje 30 százalékkal alacsonyabb, mint a szüleik gyermekkori fittsége. Ennek hátterében az áll, hogy ma a gyermekek sokkal kevesebbet mozognak, mint tették azt felmenőik, amit a világjárvány miatt meghozott korlátozó intézkedések tovább súlyosbítottak.

 

Morrison tanulmányában arra a következtetésre jut, hogy a globális felmelegedés negatív hatásaihoz a későbbiekben könnyebben tudnak alkalmazkodni azok a gyermekek, akiknek a szülei lehetőséget biztosítanak a szabadban történő játékra és sportolásra. A szerző hangsúlyozza a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges alvásmennyiség – életkortól függően napi 8–12 óra – jelentőségét is.

 

„Az edzettségi szint az egészségi állapot egyik legfontosabb fokmérője” – mutat rá a kutató. Mint fogalmaz, a „puzzle utolsó darabkáját” a mozgáskultúra jelenti, amit fizikai, szellemi, érzelmi és társadalmi szinten is fejleszteni kell annak érdekében, hogy a gyermekek egész életükben fizikailag aktívak maradjanak, örömüket leljék a mozgásban, és szervezetük hatékonyan védhesse ki a magas hőmérséklet káros hatásait.

 

Globális felmelegedés: sötét jövőkép

A fokozódó globális felmelegedés rövidesen olyan szélsőséges klimatikus viszonyokhoz fog vezetni, amelyek tolerálása egyre nehezebb lesz az emberiség – különösen a trópusi övezetekben élő lakosság – számára. Mint az Shawnda A. Morrison tanulmányában olvasható, a 2011–2020 között mért átlagos középhőmérséklet 1,09 fokkal haladta meg az 1850-től 1900-ig tartó időszakét. A szerző szerint 50 százalékos a valószínűsége annak, hogy ez a különbség rövidesen elérheti akár az 1,5 fokot is, még igen alacsony károsanyagkibocsátás mellett is. Arra is rámutat, hogy a Föld átlaghőmérsékletének 2100-ra várható 2 fokos emelkedése az ökoszisztéma egyensúlyának megbomlásához vezet.

 

A ENSZ tanácsadó testülete, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) 2014-ben kiadott jelentése szerint nem elképzelhetetlen, hogy a Föld felszínközeli átlaghőmérséklete a következő századfordulóra 2 fokkal meghaladja az 1800-as években mért átlagos értéket. E pesszimistább forgatókönyv esetén 2100-ra 10 centiméterrel emelkedne a tengerszint, ami több tízmillió ember lakóhelyét árasztaná el. Már 1,5 fokos emelkedés esetén is a korallzátonyok 70–90 százalékos pusztulására, az extrém időjárási jelenségek gyakoribbá válására és az élelmiszerbiztonság drasztikus csökkenésére – komoly élelmiszerhiányra – kell számítani. Az alacsonyabban fekvő területek és szigetállamok néhány évtizeden belül eltűnhetnek. Gyorsulna a növény- és állatfajok kihalása, az infrastruktúrában és a gazdaságban súlyos károk keletkeznének.

 

1,5 fokos emelkedés esetén 2050-re 350 millió ember lenne kitéve a magas hőmérséklet okozta egészségkárosodás (hőstressz) veszélyének. A felmelegedés és annak következményei sok millió ember halálát okozhatják. Az IPCC 2018-ban kiadott újabb jelentése szerint gyakorlatilag biztos, hogy a globális átlagos felszínközeli hőmérséklet emelkedésével a XXI. század végére még gyakoribbá válnak a meleg szélsőségek, és nagyon valószínű, hogy a hőhullámok egyre gyakrabban és tartósabban fordulnak elő. A jelentés kiemeli, hogy a következő néhány évtized jelentős mértékű kibocsátásmérséklései csökkenthetik az éghajlati kockázatokat a XXI. században, és növelhetik a hatékony alkalmazkodás lehetőségeit.

 

A kataklizma megelőzése érdekében világszerte számos intézkedést hoztak, azonban – mint arra Shawnda A. Morrison felhívja a figyelmet – ezek főként a károsanyagkibocsátás csökkentésére és a tiszta energia előállítására irányulnak, és nem foglalkoznak a gyermekek egészségi állapotával. A tudós úgy véli, hogy az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) meghatározása szerinti egészség – vagyis a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya – elérése és megőrzése mind nagyobb kihívást fog jelenteni korunk embere számára. Feltételezése azon a megfigyelésen alapszik, hogy miközben Földünk egyre inkább felforrósodik, a gyermekek edzettségi szintje fokozatosan romlik, és a túlsúllyal élők egyre nagyobb arányt képviselnek ebben a korosztályban.

 

Meglátása szerint azért is aggasztó ez a jelenség, mert a klímaváltozás növeli az újfajta kórokozók felbukkanásának és az újabb járványok kitörésének valószínűségét. Minden egyes járvány a COVID-19 pandémia során meghozott intézkedésekhez hasonló kormányzati utasításokat – például az otthon maradás elrendelését – teheti szükségessé. Az elszigeteltség következtében az egészségi állapotuk miatt amúgy is sérülékeny csoportok – például a túlsúlyos kamasz gyermekek – még kevesebbet tudnak mozogni, így még inkább ki lesznek téve a hőstressz veszélyének.

KULCSSZAVAK
globális felmelegedés  |   átlagos középhőmérséklet  |   környezet  |   hőstressz  |   fizikai aktivitás  |   testmozgás  |   edzettség  |   alkalmazkodás  |   járvány  |   pandémia
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít