Természetes folyamat, hogy egyes védőoltásoknál a kialakuló védettség egy idő után „megkopik”, veszít az erősségéből. Kutatások szerint a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 vírus elleni semlegesítő (neutralizáló) ellenanyagok koncentrációja idővel minden korosztályban csökken. A védettség megerősítésére szolgálnak az emlékeztető oltások.
Az ellenanyagok különösen fontos szerepet játszanak az immunrendszer védekezésében, mivel képesek megakadályozni, hogy a vírus megfertőzze a szervezetet, hiszen még a sejtbe jutása előtt semlegesíti azt. Ha az ellenanyagszint idővel csökken, újabb fertőzés és megbetegedés alakulhat ki. Fontos azonban megjegyezni, hogy a semlegesítő ellenanyagokon túl más immunfolyamatok is működnek a kórokozókkal szemben. A COVID-19 elleni specifikus ellenanyag-termelésen túl ún. sejtes immunválasz is kialakul a védőoltás hatására, ami bár a fertőződés megelőzésére önmagában nem feltétlenül képes, de a súlyos betegség kialakulását megelőzni.
A fenti természetes folyamaton túl az új vírusvariánsok megjelenése szintén ronthatja az oltások hatékonyságát, és ún. áttöréses fertőzésekhez vezethet az alapimmunizációban részesülteknél. Azonban fontos megjegyezni, hogy két (Janssen esetében egy) felvett oltás még így is védelmet biztosít a betegség súlyosabb lefolyása ellen, hiszen hiába csökken az ellenanyagszint, a sejtes immunitás ettől függetlenül működik.
A gyengülő immunválasz miatt kezdték el világszerte bevezetni az ún. megerősítő, booster oltásokat, amelyeket az alapimmunizálás után alkalmaznak. A booster oltásokkal a védettség megerősíthető, valamint csökkenthető az új koronavírus-variánsok kialakulásának esélye. Az eddig összegyűlt orvosi bizonyítékok szerint a 3. oltás növeli az ellenanyagszintet, csökkenti a megfertőződés és a súlyos betegség kialakulásának kockázatát a kétszer oltottakhoz képest.
A megerősítő oltás mindenki számára ajánlott. Különösen indokolt immunhiányos betegek, krónikus betegségben szenvedők, elhízottak és az idősebb korosztály számára. Magyarországon többféle hatóságilag engedélyezett oltóanyagot is használnak az oltási programban, amelyekről bővebben külön cikkekben olvashat. Bármelyik vakcina kérhető megerősítő oltásként azzal, hogy a vakcina beadásáról a páciens kérése és egészségi állapota alapján az oltóorvos dönt.
Figyelem! Magyarországon az első és a második megerősítő oltás (ami a teljes oltási sorban a legtöbbek számára a 3. és 4. oltás) is elérhető a lakosság számára, illetve a harmadik megerősítő oltás (5. oltás) sem ellenjavallt, amennyiben az oltóorvos indokoltnak látja. Az ingyenes oltásra az EESZT aloldalán tud időpontot foglalni, vagy kérheti az emlékeztető oltást az oltási akciónapokon, időpontfoglalás nélkül is.
Lásd: Fontosabb tudnivalók a COVID-19 vakcinákról
Jelenleg számos orvosszakmai érv támasztja alá az ún. hibrid immunitás előnyeit – amelynek egyik formája a heterológ oltási sor adása (pl. 2 Sinopharm oltás után mRNS-vakcina booster oltás), amely lehetőséget Magyarország a világon az elsők között tette elérhetővé a lakosság számára.
Mi a hibrid immunitás?
Az immunrendszer és a szerzett immunitás rendkívül komplex módon működik. A SARS-CoV-2 elleni immunválasz minőségét és tartósságát befolyásolhatja, hogy „természetes” úton fertőződtünk-e meg a vírussal, vagy pedig védőoltás eredményeképpen alakult ki a védettség. Hibrid vagy szuperimmunitásnak nevezzük azt a fajta védettséget, amely akkor alakul ki, ha a koronavírus-fertőzés után védőoltásban is részesülünk.
Mára több tanulmány is leírta, hogy a fertőzés és az oltás kombinációja szinergikus, azaz egymást megerősítő módon működik: a vártnál jóval erősebb immunválaszt vált ki, illetve a vírusvariánsok ellen is jobban véd. A hibrid immunitás a fertőzéshez képest akár 100-szor nagyobb, a vakcinációhoz képest pedig akár 25-ször nagyobb semlegesítő ellenanyagválaszt vált ki. A jelenség hátterében valószínűleg az áll, hogy többféle antigénnel való találkozás hatására sokkal többféle memóriasejt keletkezik.
Fontos azonban megjegyezni, hogy idővel a hibrid immunitás hatásossága is csökken. Mivel egyénfüggő, hogy a koronavírus-fertőzés mennyire súlyos tüneteket okoz, semmiképpen se fertőződjünk meg direkt a hibrid immunitás kialakítása céljából!
Ebből a jelenségből az is következhet, hogy a hibrid immunitás, azaz az immunizáció különböző módjainak ötvözése hatékonyabb lehet a járványkezelésben, mint a klasszikus stratégiák. A hibrid immunitás kialakításának egyik lehetősége a különböző oltási technológiák – heterológ oltási sorok – alkalmazása.
Homológ és heterológ oltási sorok
Sokat lehet hallani mostanában a homológ és a heterológ oltási sorokról. De mit is takar pontosan ez a két kifejezés?
Homológ oltási sorról beszélünk, ha a 2. oltás vagy a 3. booster vakcina azonos technológiával készült, mint az alapimmunizáláshoz használt 1. vakcina. Tehát például ha az alapimmunizálás mRNS-vakcinával történt, 3. oltásként is mRNS-vakcinát kapunk.
Ezzel szemben a heterológ (kevert/vegyes) oltási sor azt jelenti, hogy a 2. vagy a 3. vakcina típusa eltér az alapimmunizáláshoz használt 1. vakcinától. Például 2 mRNS-vakcina után booster oltásként inaktivált vírust tartalmazó vakcinát kapunk, vagy fordítva.
A heterológ oltási sor több szempontból is előnyös. Egyrészt lehetővé teszi a rendelkezésre álló oltóanyag-mennyiség kedvezőbb elosztását, például akkor is kaphat valaki ismétlő oltást, ha jelenleg nincs raktáron az első oltással azonos típusú oltóanyag. Másrészt, ha valakinél allergiás reakció alakult ki az első oltás után, második oltásként kaphat más típusú vakcinát. Végül, ha valakinél valamely okból nem váltott ki megfelelő védettséget az alapimmunizáció, más típusú vakcinával megpróbálható az immunizálás.
Egyes kutatások szerint a heterológ oltási sorral legalább olyan jó védettség váltható ki, ha nem jobb, mint a homológ oltási sorral. Például vírusvektor-vakcina után adott mRNS-vakcina kombinációja esetén megfelelő ellenanyagválasz és jobb T-sejtes válasz alakul ki, mint homológ oltási sor esetén, akár az alapimmunizációt, akár a booster oltást tekintve. Inaktív vírust tartalmazó vakcinával történt alapoltás után pedig az mRNS- vagy vektorvakcina booster szintén növeli a specifikus ellenanyagok szintjét, illetve fokozza a sejtes immunválaszt.
Magyarországon jelenleg a heterológ oltási sor ajánlott a megerősítő oltás esetében.
Első megerősítő oltás
Az alapimmunizálás után leghamarabb 4 hónappal a második oltás után kerülhet sor. Janssen-vakcinával történő alapimmunizálás esetén a várakozási idő rövidebb, 2 hónappal az oltás után már kérhető az emlékeztető oltás.
18 éven felüliek számára a harmadik oltáshoz használt oltóanyag típusát az oltóorvos választja ki, aki szakmai szempontok alapján dönt a páciens kórtörténetét ismerve. Alkalmazható heterológ és homológ oltási sor is. Moderna ismétlő oltás esetén azonban csak fél dózist alkalmaznak minden oltási sor esetében.
Aki az alapimmunizálás (2 oltás, Janssen-vakcina esetén 1 oltás) után koronavírus-fertőzésen esett át, annak a gyógyulástól számított 4. hónaptól, de legkésőbb fél éven belül javasolt beadatni az emlékeztető oltást. Ettől az ajánlástól a beteg aktuális egészségügyi állapotától függően az orvos eltérhet.
A 12–17 évesek booster oltása az alapimmunizáció után legalább 4, legfeljebb 6 hónappal később javasolt. Moderna esetében szintén fél dózist alkalmaznak.
Az ajánlás szerint:
- inaktivált vírust tartalmazó oltás után mRNS- vagy vektorvakcina,
- mRNS-oltás után inaktivált vírust tartalmazó vagy vektorvakcina,
- vektorvakcina után elölt vírust tartalmazó vagy mRNS-oltás javallott.
Az alábbi állapotokban erősen javasolt a megerősítő oltás:
- szervtranszplantáció esetén;
- ha valaki autoimmun betegség miatt biológiai immunterápiát kap;
- kemo- vagy radioterápia esetén a kezelést követő 6 hónapon belül;
- nagy dózisú vagy hosszú ideig mérsékelt dózisú szteroidkezelés,
- immunmoduláló kezelés esetén.
Terhesség esetén is ajánlott a megerősítő oltás felvétele, mivel az oltás haszna felülmúlja az oltással járó kockázatokat. Az oltást a várandósság 13–35. hete között javasolt beadatni, 6 hónappal az alapimmunizáció után. A várandósoknak az mRNS-vakcinákat ajánlják.
Második megerősítő oltás
A második emlékeztető oltás jelenleg bárki számára elérhető Magyarországon. Beadásáról az oltóorvos dönt, ha a három oltást kapott 18. éven felüli személy ezt kéri, illetve ha a az első megerősítő oltás óta már legalább 4 hónap eltelt.
Ha az alapimmunizálás Janssen-vakcinával történt, az ismétlő oltás után szintén 4 hónappal kérhető az újabb booster oltás.
Harmadik megerősítő oltás
Ahogyan Európa legtöbb országában, úgy jelenleg Magyarországon sem alkalmazzák még széleskörűen a COVID-19 elleni a harmadik megerősítő oltást, ami a legtöbb oltott személy számára az 5., Janssen vakcinával oltottak esetén a 4. COVID-19 elleni oltást jelenti. Az oltás beadásáról azonban egyéni mérlegelés alapján az oltóorvos dönthet a védőoltást igénylő személy egészségi állapotának, krónikus betegségeinek és gyógyszerelésének figyelembe vételével.
Az Amerikai Egészségügyi Hatóság (CDC) 12 éven felüli, szerzett- vagy veleszületett immunhiányos állapotúaknak már ajánlja az 5. oltás felvételét. Az oltás minimum 4 hónappal a második megerősítő oltás után adható. Európán belül általánosságban még nem ez az ajánlás érvényes - bár Svédországban és Angliában bizonyos rizikócsoportok számára már szintén van lehetőség felvenni a a harmadik megerősítő oltást.
Az Egészségügyi Világszervezet és az európai hatóságok is folyamatosan figyelemmel követik a járvány elleni védettség alakulását és a koronavírus-variánsokat is. Az így nyert tapasztalatok és tudásunk alapján az ajánlások időszakosan frissülnek.
