Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatójának 2023. május 5-i nyilatkozata alapján a COVID–19 már nem tekinthető világjárványnak. Ez nem azt jelenti, hogy a SARS-CoV-2 vírus eltűnik, hanem azt, hogy sok más kórokozóhoz hasonlóan folyamatosan jelen lehet az életünkben, helyileg megbetegedéseket okozhat, de ezek kezelése hasonló elvek szerint történik majd, mint a többi fertőző betegségnél.
A COVID-19 variánsok tehát továbbra is okozhatnak problémákat, de már nem jelentenek nemzetközi szintű, illetve súlyos országos közegészségügyi veszélyt sem. Ennek megfelelően a COVID–19-fertőzés gyanújakor május 15-étől kezdve ugyanúgy kell eljárni, mint más légúti megbetegedés esetén. A korábban érvényben lévő eljárási rend ezzel a dátummal hatályát vesztette.
A COVID–19 napjainkban leggyakrabban enyhe formában zajlik le, anélkül, hogy a beteg bármilyen speciális ellátást vagy kórházi ápolást igényelne. Idősek, illetve bizonyos kockázati tényezőnek számító krónikus betegséggel élők esetében azonban továbbra is nagyobb eséllyel alakulhat ki középsúlyos vagy súlyos állapot a fertőzés nyomán. Így ilyen ismert állapotok mellett az óvintézkedések betartása és a beteg állapotának nyomon követése továbbra is fokozott figyelmet igényel.
Amennyiben koronavírusteszt elvégzésére kerül sor, és annak eredménye igazolja a COVID–19-vírusfertőzést, de a betegnek csak enyhe tünetei vannak, akkor otthonában vagy tartózkodási helyén ajánlott a beteget elkülöníteni (lásd még: Teendők COVID–19 gyanúja esetén). Ha a beteg kórházi ellátást igényel, úgy az aktuális beutalási rend szerint kerül sor az intézményi elhelyezésre.
A fertőzés továbbterjedésének megelőzéséről, valamint a vírusterhelés csökkentését szolgáló óvintézkedésekről külön cikkben olvashat: Általános óvintézkedések COVID–19-fertőzés esetén.
Figyelem! A különböző COVID–19-variánsok eltérő tüneteket okozhatnak. Egyes variánsok tünetei könnyen összetéveszthetőek egy hétköznapi nátha vagy az allergia tüneteivel is, és az oltottak körében általánosságban is főként enyhe, általános tünetek jelentkeznek. A delta és az omikron variáns okozta betegség esetében az ízlelés- és szaglászavar ritkábban fordul elő, mint a korábbi variánsoknál.
Teendők otthoni elkülönítés esetén
Az otthon történő önkéntes elkülönítés alatt az ellátását elsősorban mindenkinek önmagának kell megszerveznie hozzátartozói, ismerősei segítségével. Ha erre nincs lehetősége, akkor külső segítséget is kérhet (lásd: Segítségkérés és segítségnyújtás).
A vírus terjedésének korlátozása érdekében ajánlottak az alábbiak:
- A fertőzött személy elkülönítése a család többi tagjától, amennyiben erre van lehetőség a közös háztartáson belül.
- A beteg szobája megfelelően szellőztethető és ajtóval elzárható legyen a többi helyiségtől.
- Ha megoldható, a beteg használjon külön WC-t és fürdőszobát. Ennek hiányában minden használat után elengedhetetlen a mellékhelyiség takarítása, fertőtlenítése.
- A beteg ne használjon a háztartás többi tagjával közös tárgyakat (pl. törülközők, tányérok, poharak, bögrék, evőeszközök stb.). A használati tárgyak fertőtlenítéséről, alapos mosásáról használat után gondoskodni szükséges.
- Minden családtag viseljen maszkot és kesztyűt, amikor a beteggel érintkezik, és a betegen is legyen maszk, amikor kilép a szobájából.
- Rendszeresen mossanak kezet, és fordítsanak figyelmet a beteg által érintett tárgyak, felületek (pl. kilincs, kapcsolók) fertőtlenítésére is.
- Tüsszentéskor és köhögéskor a fertőzött személy takarja el papír zsebkendővel az orrát és a száját, hogy a kórokozókat ne szórja szét a lakásban.
- A beteg által keletkezett hulladékokat – beleértve a használt papír zsebkendőt vagy orr-szájmaszkot – kizárólag lezárt zsákban szabad a szeméttárolóba helyezni.
A beteg egészségi állapotának nyomon követése
Az otthoni elkülönítés során a tünetek folyamatos figyelemmel kísérése ajánlott.
Naponta kétszer mérjünk testhőmérsékletet és jegyezzük fel az értékeket! A lázmenet alakulása segít megítélni a beteg állapotát és annak változását. A magas láz vény nélkül kapható láz- és fájdalomcsillapító gyógyszerekkel (pl. nem szteroid gyulladáscsökkentő, paracetamol vagy acetilszalicilsav tartalmú készítményekkel), esetleg hűtőfürdővel enyhíthető, ezzel a rossz közérzet csökkenthető.
A pulzusszám változása könnyedén ellenőrizhető vérnyomásmérő vagy pulzoximéter segítségével. A vérnyomásmérés menetéről és a normális értékekről külön cikkben olvashat (lásd: Egészséges vérnyomás). A pulzoximéter nem csak a pulzusról, hanem a vér oxigéntartalmáról is információt ad, ami a légzőrendszer állapotának fontos mutatója.
A vérnyomásmérő eszközök és a pulzoximéter gyógyszertárban elérhető orvosi eszközök. Ha nincs automata mérőeszköze, a pulzusszámot a nyak oldalán található ütőér finom kitapintásával vagy a csukló alatt, a belső oldalon található ütőér kitapintásával tudja ellenőrizni: tartsa ujjait a kitapintott ütőéren, és számolja meg, hogy 30 másodperc alatt hány ütést érzékel. Az eredményt duplázza meg, így megkapja az egy percre jutó pulzusszámot.
Kórházi ellátásra is szükség lehet, ha a tünetek súlyosbodnak
A kórházba utalás szükségességéről a kezelőorvos eseti alapon dönt a tünetek változása, a terápia szükségessége, a kockázati tényezők jelenléte, az otthoni körülmények (pl. kockázati csoportba tartozó családtag jelenléte) alapján. Emellett azonban fontos, hogy a beteget ápoló családtagok és a beteg is megtanulja a veszélyhelyzetet jelző tünetek felismerését.
Az alábbi tünetek időbeni felismerésén a beteg élete múlhat, ezért az alábbi esetekben ne késlekedjen orvosi segítséget kérni!
- Légszomj és annak fokozódása: számoljuk meg, hányszor vesz levegőt a beteg egy perc alatt. Az egészséges felnőtt légzésszáma 12-20/perc. 20/perc felett mérjünk lázat! A nyugalomban fokozódó légszomj és a felületes, kapkodó légvétel is fenyegető légzési elégtelenségre utal!
- Pulzusszám alakulása: a tartósan 90/perc feletti pulzusszám (a szívdobbanások száma egy perc alatt) szintén a beteg állapotának súlyosbodására utalhat (lásd még: Tachycardia).
- Nem megfelelő mennyiségű folyadékbevitel: ha a beteg alig fogyaszt folyadékot, valamint teljesen lecsökken a vizelet mennyisége (lásd még: Kiszáradás), akkor mindenképpen konzultáljunk a háziorvossal!
Ha a beteg állapota súlyosan romlik, melynek jele lehet, ha:
- bőre hideggé, nyirkossá vagy márványozottá válik,
- zavartság jeleit észleljük,
- elváltozik az ajkak színe,
- köhögéskor vért köp,
azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
A segítség kérésekor fontos, hogy jelezzük a diszpécser számára, hogy a betegnek koronavírus-fertőzése van, és eddig otthonában volt elkülönítve!
Kórházi ápolás szükségessége esetén
Amennyiben a COVID–19-fertőzött kórházi ápolása válik szükségessé tünetei súlyossága miatt, fontos a kórházi csomag precíz összeállítása. Érdemes nagyjából 7-14 napra számolni, amikor a kórházi csomagot összeállítjuk.
Javaslati lista kórházi csomag összeállításához
-
- Személyes okmányok, nyilatkozatok, gyógyszerek;
- TAJ kártya | Európai Egészségbiztosítási Kártya;
- személyazonosító igazolvány | útlevél;
- lakcímkártya;
- hozzátartozó, illetve egyéb, a beteg által megjelölt értesítendő személy elérhetőségei;
- újraélesztést, gépi lélegeztetést tiltó nyilatkozat, okirat, amennyiben rendelkezni szeretne róla;
- klinikai vizsgálati részvételről szóló tájékoztató kártya;
- korábbi zárójelentések, ambuláns lapok, laboreredmények;
- röntgen-, CT-, MR-vizsgálatok eredménye;
- gyógyszerlista;
- jelenleg szedett gyógyszerek, étrend-kiegészítők.
-
- Tisztálkodási, higiéniai felszerelések:
- fogkefe, fogkrém, fogselyem;
- fogprotézis és a szükséges kellékei;
- tusfürdő, szappan;
- kézfertőtlenítő;
- sampon;
- papír zsebkendő;
- WC-papír, nedves törlőkendő;
- dezodor;
- borotválkozóeszközök;
- arcápoló, testápoló krémek;
- fésű, hajgumi;
- körömvágó olló, csipesz vagy reszelő;
- hosszan tartó fekvés esetére a felfekvés (decubitus) megelőzésére krémek;
- tisztasági betét, menstruációs betét;
- inkontinenciabetét és inkontinenciabetétet rögzítő alsónemű.
-
- Evőeszközök (műanyag, eldobható), folyadék:
- papírszalvéta;
- papírtörlő;
- evőeszközök (kanál, villa, tompa hegyű, szúrásra nem alkalmas kés);
- vizespohár, bögre;
- tányér;
- zárókupakos palack, itatóüveg, szívószál;
- mosogatószer, szivacs;
- palackos víz (lehetőleg több).
-
- Védőeszköz, ruházat, textília:
- egyszer használatos vagy mosható szájmaszk (lehetőleg több);
- papucs;
- köntös;
- több váltás pizsama, hálóing;
- zokni;
- fehérnemű;
- két törölközőszett;
- papír kéztörlő.
-
- Egyéb használati tárgyak, eszközök:
- hallókészülék, tartalék elem;
- szemüveg, szemüvegtok, törlőkendő;
- egyéb gyógyászati segédeszköz.
Amennyire lehetséges, tartsuk a kapcsolatot a kórházban ápolt hozzátartozóinkkal! A hosszabb kórházi tartózkodás miatt ugyanis nagyon fontos, hogy a kórházban ápolt személy tisztában legyen azzal, hogy várják kint, és mindenben számíthat a hozzátartozóira.
A tablet/mobiltelefon segíthet átvészelni a testileg és lelkileg is különösen nehéz heteket. A figyelem elterelése a betegségről határozottan ajánlatos, de kizárólag a kezelőorvossal egyeztetve!
Egyéb élethelyzetekkel kapcsolatos tanácsokat és tájékoztatókat a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján olvashat.
Figyeljünk egymásra, és tartsuk be az általános óvintézkedéseket, hogy minél kevesebb embernek kelljen fertőzéses megbetegedések miatt kórházi csomagot összeállítania!
