Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatójának 2023. május 5-i nyilatkozata alapján a COVID–19 már nem tekinthető világjárványnak. Ez nem azt jelenti, hogy a SARS-CoV-2 vírus eltűnik, hanem azt, hogy sok más kórokozóhoz hasonlóan folyamatosan jelen lehet az életünkben, helyileg megbetegedéseket okozhat, de ezek kezelése hasonló elvek szerint történik majd, mint a többi fertőző betegségnél.
A COVID-19 variánsok tehát továbbra is okozhatnak problémákat, de már nem jelentenek nemzetközi szintű, illetve súlyos országos közegészségügyi veszélyt sem. Ennek megfelelően a COVID–19-fertőzés gyanújakor május 15-étől kezdve ugyanúgy kell eljárni, mint más légúti megbetegedés esetén. A korábban érvényben lévő eljárási rend ezzel a dátummal hatályát vesztette.
A COVID–19 napjainkban leggyakrabban enyhe formában zajlik le, anélkül, hogy a beteg bármilyen speciális ellátást vagy kórházi ápolást igényelne. Idősek, illetve bizonyos kockázati tényezőnek számító krónikus betegséggel élők esetében azonban továbbra is nagyobb eséllyel alakulhat ki középsúlyos vagy súlyos állapot a fertőzés nyomán. Így ilyen ismert állapotok mellett az óvintézkedések betartása és a beteg állapotának nyomon követése továbbra is fokozott figyelmet igényel.
Amennyiben koronavírusteszt elvégzésére kerül sor, és annak eredménye igazolja a COVID–19-vírusfertőzést, de a betegnek csak enyhe tünetei vannak, akkor otthonában vagy tartózkodási helyén ajánlott a beteget elkülöníteni (lásd még: Teendők COVID–19 gyanúja esetén). Ha a beteg kórházi ellátást igényel, úgy az aktuális beutalási rend szerint kerül sor az intézményi elhelyezésre.
A fertőzés továbbterjedésének megelőzéséről, valamint a vírusterhelés csökkentését szolgáló óvintézkedésekről külön cikkben olvashat: Általános óvintézkedések COVID–19-fertőzés esetén.
Figyelem! A különböző COVID–19-variánsok eltérő tüneteket okozhatnak. Egyes variánsok tünetei könnyen összetéveszthetőek egy hétköznapi nátha tüneteivel is, és az oltottak körében általánosságban is főként enyhe, általános tünetek jelentkeznek. A leggyakoribb tünetek közé tartoznak a következők: magas láz, hidegrázás, fej-, izom- és torokfájdalom, orrnyálkahártya-gyulladás, köhögés.
Teendők otthoni elkülönítés esetén
Az otthon történő önkéntes elkülönítés alatt az ellátását elsősorban mindenkinek önmagának kell megszerveznie hozzátartozói, ismerősei segítségével. Ha erre nincs lehetősége, akkor külső segítséget is kérhet (lásd: Segítségkérés és segítségnyújtás).
A vírus terjedésének korlátozása érdekében ajánlottak az alábbiak:
- A fertőzött személy elkülönítése a család többi tagjától, amennyiben erre van lehetőség a közös háztartáson belül.
- A beteg szobája megfelelően szellőztethető és ajtóval elzárható legyen a többi helyiségtől.
- Ha megoldható, a beteg használjon külön WC-t és fürdőszobát. Ennek hiányában minden használat után elengedhetetlen a mellékhelyiség takarítása, fertőtlenítése.
- A beteg ne használjon a háztartás többi tagjával közös tárgyakat (pl. törülközők, tányérok, poharak, bögrék, evőeszközök stb.). A használati tárgyak fertőtlenítéséről, alapos mosásáról használat után gondoskodni szükséges.
- Minden családtag viseljen maszkot és kesztyűt, amikor a beteggel érintkezik, és a betegen is legyen maszk, amikor kilép a szobájából.
- Rendszeresen mossanak kezet, és fordítsanak figyelmet a beteg által érintett tárgyak, felületek (pl. kilincs, kapcsolók) fertőtlenítésére is.
- Tüsszentéskor és köhögéskor a fertőzött személy takarja el papír zsebkendővel az orrát és a száját, hogy a kórokozókat ne szórja szét a lakásban.
- A beteg által keletkezett hulladékokat – beleértve a használt papír zsebkendőt vagy orr-szájmaszkot – kizárólag lezárt zsákban szabad a szeméttárolóba helyezni.
A beteg egészségi állapotának nyomon követése
Az otthoni elkülönítés során a tünetek folyamatos figyelemmel kísérése ajánlott.
Naponta kétszer mérjünk testhőmérsékletet és jegyezzük fel az értékeket! A lázmenet alakulása segít megítélni a beteg állapotát és annak változását. A magas láz vény nélkül kapható láz- és fájdalomcsillapító gyógyszerekkel (pl. nem szteroid gyulladáscsökkentő, paracetamol vagy acetilszalicilsav tartalmú készítményekkel), esetleg hűtőfürdővel enyhíthető, ezzel a rossz közérzet csökkenthető.
A pulzusszám változása könnyedén ellenőrizhető vérnyomásmérő vagy pulzoximéter segítségével. A vérnyomásmérés menetéről és a normális értékekről külön cikkben olvashat (lásd: Egészséges vérnyomás). A pulzoximéter nem csak a pulzusról, hanem a vér oxigéntartalmáról is információt ad, ami a légzőrendszer állapotának fontos mutatója.
A vérnyomásmérő eszközök és a pulzoximéter gyógyszertárban elérhető orvosi eszközök. Ha nincs automata mérőeszköze, a pulzusszámot a nyak oldalán található ütőér finom kitapintásával vagy a csukló alatt, a belső oldalon található ütőér kitapintásával tudja ellenőrizni: tartsa ujjait a kitapintott ütőéren, és számolja meg, hogy 30 másodperc alatt hány ütést érzékel. Az eredményt duplázza meg, így megkapja az egy percre jutó pulzusszámot.
Kórházi ellátásra is szükség lehet, ha a tünetek súlyosbodnak
A kórházba utalás szükségességéről a kezelőorvos eseti alapon dönt a tünetek változása, a terápia szükségessége, a kockázati tényezők jelenléte, az otthoni körülmények (pl. kockázati csoportba tartozó családtag jelenléte) alapján. Emellett azonban fontos, hogy a beteget ápoló családtagok és a beteg is megtanulja a veszélyhelyzetet jelző tünetek felismerését.
Az alábbi tünetek időbeni felismerésén a beteg élete múlhat, ezért az alábbi esetekben ne késlekedjen orvosi segítséget kérni!
- Légszomj és annak fokozódása: számoljuk meg, hányszor vesz levegőt a beteg egy perc alatt. Az egészséges felnőtt légzésszáma 12-20/perc. 20/perc felett mérjünk lázat! A nyugalomban fokozódó légszomj és a felületes, kapkodó légvétel is fenyegető légzési elégtelenségre utal!
- Pulzusszám alakulása: a tartósan 90/perc feletti pulzusszám (a szívdobbanások száma egy perc alatt) szintén a beteg állapotának súlyosbodására utalhat (lásd még: Tachycardia).
- Nem megfelelő mennyiségű folyadékbevitel: ha a beteg alig fogyaszt folyadékot, valamint teljesen lecsökken a vizelet mennyisége (lásd még: Kiszáradás), akkor mindenképpen konzultáljunk a háziorvossal!
Ha a beteg állapota súlyosan romlik, melynek jele lehet, ha:
- bőre hideggé, nyirkossá vagy márványozottá válik,
- zavartság jeleit észleljük,
- elváltozik az ajkak színe,
- köhögéskor vért köp,
azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
A segítség kérésekor fontos, hogy jelezzük a diszpécser számára, hogy a betegnek koronavírus-fertőzése van, és eddig otthonában volt elkülönítve!
Kórházi ápolás szükségessége esetén
Amennyiben a COVID–19-fertőzött kórházi ápolása válik szükségessé tünetei súlyossága miatt, fontos a kórházi csomag precíz összeállítása. Érdemes nagyjából 7-14 napra számolni, amikor a kórházi csomagot összeállítjuk.
Javaslati lista kórházi csomag összeállításához
-
- Személyes okmányok, nyilatkozatok, gyógyszerek;
- TAJ kártya | Európai Egészségbiztosítási Kártya;
- személyazonosító igazolvány | útlevél;
- lakcímkártya;
- hozzátartozó, illetve egyéb, a beteg által megjelölt értesítendő személy elérhetőségei;
- újraélesztést, gépi lélegeztetést tiltó nyilatkozat, okirat, amennyiben rendelkezni szeretne róla;
- klinikai vizsgálati részvételről szóló tájékoztató kártya;
- korábbi zárójelentések, ambuláns lapok, laboreredmények;
- röntgen-, CT-, MR-vizsgálatok eredménye;
- gyógyszerlista;
- jelenleg szedett gyógyszerek, étrend-kiegészítők.
-
- Tisztálkodási, higiéniai felszerelések:
- fogkefe, fogkrém, fogselyem;
- fogprotézis és a szükséges kellékei;
- tusfürdő, szappan;
- kézfertőtlenítő;
- sampon;
- papír zsebkendő;
- WC-papír, nedves törlőkendő;
- dezodor;
- borotválkozóeszközök;
- arcápoló, testápoló krémek;
- fésű, hajgumi;
- körömvágó olló, csipesz vagy reszelő;
- hosszan tartó fekvés esetére a felfekvés (decubitus) megelőzésére krémek;
- tisztasági betét, menstruációs betét;
- inkontinenciabetét és inkontinenciabetétet rögzítő alsónemű.
-
- Evőeszközök (műanyag, eldobható), folyadék:
- papírszalvéta;
- papírtörlő;
- evőeszközök (kanál, villa, tompa hegyű, szúrásra nem alkalmas kés);
- vizespohár, bögre;
- tányér;
- zárókupakos palack, itatóüveg, szívószál;
- mosogatószer, szivacs;
- palackos víz (lehetőleg több).
-
- Védőeszköz, ruházat, textília:
- egyszer használatos vagy mosható szájmaszk (lehetőleg több);
- papucs;
- köntös;
- több váltás pizsama, hálóing;
- zokni;
- fehérnemű;
- két törölközőszett;
- papír kéztörlő.
-
- Egyéb használati tárgyak, eszközök:
- hallókészülék, tartalék elem;
- szemüveg, szemüvegtok, törlőkendő;
- egyéb gyógyászati segédeszköz.
Amennyire lehetséges, tartsuk a kapcsolatot a kórházban ápolt hozzátartozóinkkal! A hosszabb kórházi tartózkodás miatt ugyanis nagyon fontos, hogy a kórházban ápolt személy tisztában legyen azzal, hogy várják kint, és mindenben számíthat a hozzátartozóira.
A tablet/mobiltelefon segíthet átvészelni a testileg és lelkileg is különösen nehéz heteket. A figyelem elterelése a betegségről határozottan ajánlatos, de kizárólag a kezelőorvossal egyeztetve!
Egyéb élethelyzetekkel kapcsolatos tanácsokat és tájékoztatókat a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján olvashat.
Figyeljünk egymásra, és tartsuk be az általános óvintézkedéseket, hogy minél kevesebb embernek kelljen fertőzéses megbetegedések miatt kórházi csomagot összeállítania!
