A diszlexia gyakori olvasási nehézség, amelynek eredményeként a helyesírás elsajátítása is nehézségbe ütközik – tehát az írás és olvasás zavaráról beszélünk.
Az érintett gyermekek számára kihívást jelent a betűk és a szavak felismerése. Kifejezett nehézséget jelent számukra az írás, olvasás és a szóbetűzés, ezáltal az írott-olvasott anyag megértése. A diszlexia egy életen át tartó állapot, azonban mára számos segítő, fejlesztő program elérhető az érintettek számára képességeik fejlesztésére.
A diszlexia főbb tünetei
diszlexia tünettana az alig felismerhetőtől a súlyos fokozatig terjedhet. A gyermekek fejlődése során minden életkornak megvannak a jellegzetes, diszlexiára utaló tünetei.
Óvodáskorban:
- megkésett beszédfejlődés az azonos életkorú társakhoz képest,
- beszédhibák, különösen a hosszú szavak esetén,
- beszédértési nehézségek, különösen a rímelő szavak esetében,
- a színekre, rímekre, betűkre való emlékezés nehézsége.
Iskoláskorban (a tünetek ekkor lesznek kifejezettek és jól felismerhetők):
- probléma a betűk nevének és hangalakjának megtanulásával,
- a szóbetűzés nehézsége,
- problémák a betűk sorrendjével a szavakon belül,
- problémák a betűk és alakzatok irányával kapcsolatban (pl. b és d vagy 6 és 9),
- lassú és számos hibát ejtő olvasás (olvasás közben a betűk összefolyhatnak számukra),
- nyelvtani problémák,
- lassú kézírás,
- problémák az írott szöveg másolásánál.
Tinédzser- és felnőttkorban az alábbi tünetek is megjelenhetnek:
- szegényes kifejezőképesség, annak ellenére, hogy a tudás birtokában vannak,
- nehézségek írás (esszéírás, levélírás) közben,
- megpróbálja kivonni magát az írás és olvasás alól,
- szövegmásolási nehézségek,
- nehézségek a telefonszámok, kódok megjegyzésekor.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a gyermek 1 év időtartam alatt nem képes elsajátítani az olvasás és az írás alapjait, haladéktalanul beszéljen a gyermek tanítójával, és keresse fel a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatot.
A diszlexia kialakulásának okai
A diszlexia keletkezésének pontos oka nem ismert. Előfordulási gyakorisága növekszik azokban a családokban, ahol már előzetesen is előfordultak tanulással kapcsolatos nehézségek. Világszerte átlagosan 10 emberből 1 érintett a diszlexia valamilyen fokával. A diszlexiások intelligenciaszintje átlagosnak mondható, ezért a beszéddel, a beszédértéssel és a gondolkodással általában nincs problémájuk.
A diszlexia diagnosztizálása
Ha felmerül az írás és olvasás nehézsége, fontos először az egyéb elváltozások – például látás- és hallásproblémák – kizárása. Kizárólag szakpszichológus állapíthatja meg a diszlexiát. A pontos diagnózis érdekében a szakember megvizsgálja a gyermek írási, olvasási képességeit, memóriáját, logikus gondolkodását, látási (vizuális) és hallási (auditoros) információfeldolgozásának képességét és sebességét.
A diszlexia kezelése
A diszlexia élethosszan tartó állapot, nem betegség. Számos elérhető módszer van a diszlexia javítására, így az érintettek teljes életet élhetnek.
Több iskola is tart fejlesztő foglalkozásokat diszlexiás diákjai számára. A legjobb, ha a gyermekkel egy csoport – tanító, szülők, beszédtanácsadó, egészségügyi szakemberek, szakpszichológus – foglalkozik. A csapatmunka előnye, hogy könnyebben derítik fel, hogy a gyermeknek milyen segítségre van szüksége, így gyorsabban és hatékonyabban fejleszthető a gyermek írása, olvasása.
A kezelés során kiemelkedő figyelmet fordítanak arra, hogy a gyermek:
- megtanulja felismerni a hangokat, amikből a beszéd felépül,
- megértse, hogy egyes betűk milyen hangokat jelölnek,
- megértse az olvasott szöveg tartalmát.
Diszlexiás gyermek esetében a szülő az alábbiakra fordítson figyelmet:
- ha beszéd-, írás-, esetleg tanulási nehézséget észlel, forduljon minél hamarabb szakemberhez,
- olvasson hangosan gyermekének,
- érdeklődjön rendszeresen gyermeke iskolai teljesítményéről tanítójánál.
A diszlexiások számára az írás és az olvasás sohasem lesz egyszerű rutinfolyamat, azonban a fejlesztések hatására képesek lesznek kezelni nehézségeiket.