A fülkürt (Eustach-féle kürt) az orrüreget a dobüreggel összekötő cső. Funkciója a dobüregben (középfül) lévő nyomás kiegyenlítése a külvilág nyomásával. A fülkürt megnyitásával egyenlítődik ki a nyomás hegynek fel, völgynek le, repülővel fel- és leszálláskor – nyelés, ásítás, rágózás segítségével.
A fülkürthurut gyakori fülbetegség. A betegségben szenvedő úgy érezheti, mintha be lenne dugulva a füle. A fülkürt igen keskeny, így ha felső légúti betegség következtében megduzzad a nyálkahártyája, vagy nyákdugó keletkezik, akkor a fülkürt elzáródhat, ennek következtében a középfül nem jut levegőhöz, és benne negatív nyomás alakulhat ki. Ritkább esetben a fülkürthurutot orrsövényferdülés vagy daganat is okozhatja.
Ez az állapot sokszor nem jár sem lázzal, sem jelentős fájdalommal, ám kezeletlenül további fülbetegségeket, akár maradandó halláscsökkenést is előidézhet. A fülkürthurut lehet akut, hirtelen jelentkező, de krónikus állapot is.
A fülkürthurut tünetei
Fülkürthurut meglétére utalhat a bedugultfül-érzés. A hallás tompulhat, nyomásérzés, fülzúgás, pattogás is jelentkezhet. A betegség ritkán okoz fájdalmat, ez esetben is csak enyhe fájdalom jelentkezhet.
A fülkürthurut kialakulásának okai
Normális esetben a fülben a fülkürt biztosítja a középfül szellőzését, pl. nyeléskor, ásításkor. A fülkürt elzáródása következtében negatív nyomás alakul ki a középfülben. Fülkürthurutra hajlamosító tényező lehet az orrsövényferdülés, az orrpolip és különböző daganatok is.
A fülkürthurut lehetséges szövődményei
Tartós fülkürthurut megléte esetén heveny vagy idült középfülgyulladás alakulhat ki. A krónikus (legalább hat hete fennálló) középfülgyulladás jelentkezhet savó nélküli, illetve savós formában. A hosszú ideig fennálló fülkürthurut következményeként a dobüregben felszaporodhatnak a nyákot termelő sejtek, ami nyákos középfülgyulladáshoz vezethet. Felülfertőződés esetén akut gennyes középfülgyulladás alakulhat ki, amelynek során a kórokozókkal (vírussal vagy baktériummal) teli gennyes váladék nyomást gyakorol a dobhártyára, és jelentős fülfájdalmat idéz elő.
A fülkürthurut diagnosztikája
A diagnózis felállítását a részletes kórelőzmény (anamnézis) felvételét követően általános fül-orr-gégészeti vizsgálat és eszközös vizsgálatok követik. A tympanometria jelzi a dobüregi nyomásviszonyokat és az ott felgyülemlett kóros váladékot. Hallásvizsgálat, mikroszkópos fülvizsgálat, az orr endoszkópos vizsgálata is szóba jöhet. A felsorolt vizsgálatok mindegyike fájdalommentes. Szükség esetén orrmelléküreg-röntgenvizsgálatot is végeznek.
A fülkürthurut kezelése
Az időben felismert és szakszerűen kezelt fülkürthurut jól gyógyul. A hónapokig fennálló gyulladásos állapot azonban tartós, nehezen gyógyítható hallásromlást is okozhat. Ajánlott komolyan venni a tartós féloldali nagyothallást, mert felnőttkorban a tünetek okozója daganat is lehet.
A kezelés során a fül-orr-gégész szakorvos orrcsepp vagy orrspray használatát írja elő az orrlégzés javítása céljából. A fokozatosan felszabaduló orron át történő légzés eredményeként ugyanis a fülkürt működése is javulni kezd. A fülkürthurut következményeként kialakuló savós krónikus középfülgyulladás esetén szükség lehet a dobüregben felgyülemlett váladék leszívására, illetve egy kis méretű csövecske (ventilációs tubus) dobhártyába történő behelyezésére, amely elősegíti a fül szellőzését.
A fülkürthurut megelőzése
A megelőzés legfontosabb eleme a felső légúti fertőzések elkerülése az immunrendszer erősítésével: gyakori kézmosás, lehetőleg a szabadban végzett rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás és bőséges folyadékbevitel. Az ősztől tavaszig terjedő időszakban ajánlott a vitaminpótlás. Meghűlés esetén különös gondot kell fordítani a helyes orrfújási technikára, az orrcsepp vagy orrspray használatára, a helyes orrtoalettre langyos sós vizes orrmosásokkal. Az orrmandula ismétlődő, illetve elhúzódó gyulladása és megnagyobbodása esetén a kezelőorvos mérlegelheti az orrmandula műtéti eltávolításának lehetőségét.
