A daganat a szervezet valamely sejtvonalának gyors, szabályozatlan osztódásával kialakuló szövetszaporulat. Ha ez a húgyhólyagot alkotó szövetek valamelyikéből indul ki, akkor húgyhólyagdaganatról beszélünk.
A daganatos sejtek problémát jelentenek a szervek, és így a szervezet normál működésére nézve (lásd még: Neoplázia), mivel rendeltetésszerű feladatukat nem, vagy nem megfelelően teljesítik. A sejtszaporulat mérete és kiterjedése az idő előrehaladtával növekszik, a hólyag falát teljesen átszűrheti, azt áttörve a környező szövetekre is átterjedhet, illetve a nyirokutakba jutva távoli áttéteket is adhat.
A húgyhólyagdaganat főbb tünetei
A húgyhólyagdaganat sokáig tünetmentes lehet, olykor az első tünetek csak a daganat kifejlettebb állapotánál jelentkeznek.
Húgyhólyagdaganat gyanúját az alábbi tünetek vethetik fel:
- véres vizelet (fájdalom nélkül!). Minden esetben mielőbbi kivizsgálást igényel;
- vizelési panaszok (gyakori vizelés, sürgető vizelési inger, csípő érzés vizelés közben);
- tartós húgyúti fertőzés;
- vesefájdalmak a következményes vesekárosodás miatt;
- alhas vagy derék fájdalma;
- csontfájdalmak;
- hirtelen jelentős súlyvesztés;
- a láb felduzzadása.
Húgyhólyagdaganat esetén a véres vizelet a leggyakoribb első tünet. A további tünetek ritkábban, de más tünetek nélkül önmagukban is jelentkezhetnek.
Mikor forduljon orvoshoz?
Mindenképpen keresse fel háziorvosát, ha a vizeletében vért lát, akkor is, ha csak időszakosan tapasztalta. Akkor is forduljon orvoshoz, ha újonnan fellépő vizelési panaszokat észlel, mint pl. gyakori vizelés, sürgető vizelési inger vagy csípő érzet vizelés közben.
A tüneteket más betegségek is okozhatják (pl. húgyúti fertőzések vagy prosztatamegnagyobbodás), de a húgyhólyagdaganat lehetőségének kizárása miatt további vizsgálatokra lehet szükség.
A húgyhólyagdaganat kiváltó okai
Ahhoz, hogy egy sejt elszakadjon a szervezet szabályozása alól és daganatos sejtté váljon, a sejt génmutációja, módosulása szükséges. (Gyakran nem is egy, hanem párhuzamosan több gén mutációjáról van szó.) Éppen ezért a daganat kialakulhat született hajlam és mutációt kiváltó, úgynevezett rákkeltő (karcinogén) környezeti hatások vagy krónikus betegségek miatt.
A húgyhólyagrák kialakulásának kockázatát növelheti:
- Dohányzás: a legjelentősebb kockázati tényező mind közül. A dohánytermékek rákkeltő vegyületei a vesén keresztül szűrődnek ki és a hólyagban koncentrálódnak, ahol végül kifejtik rákkeltő hatásukat.
- Bizonyos vegyszerek (policiklusos aromás vegyületek, festékek): azoknak, akik ilyen anyagokkal dolgoznak, különösen ügyelniük kell a munkavédelmi előírások betartására. Ilyen szereket egyes kemoterápiákban is alkalmazhatnak, ezekben az esetekben kontroll és utókövetés szükséges.
- Krónikus gyulladás (pl. vesekő vagy katéter miatt).
- Családi előzmény, genetikai hajlam.
- Cukorbetegség.
A húgyhólyagdaganat lehetséges szövődményei
A legveszélyesebb szövődmény a daganat terjedése és áttétképzése más, környező szövetekre vagy akár távoli szervekre a nyirok- vagy vérkeringésen keresztül. Az áttétek, elhelyezkedésüktől függően, további panaszokat okozhatnak (pl. csontáttét esetén csontfájdalmakat, de előfordulhatnak máj- és tüdőáttétek is).
A daganat hólyagon belüli elhelyezkedésétől függően kialakulhatnak vizelési panaszok is; gyakori vizeléssel vagy vizelet visszamaradással, elakadással. Ha a daganat a húgyvezetékek bemeneténél alakul ki, akkor a vizelet elakadása vesekárosodáshoz is vezethet. Nemcsak a krónikus, elhúzódó húgyúti fertőzések növelik a daganatok kialakulásának kockázatát, hanem a daganatos megbetegedések is növelik a húgyúti fertőzések valószínűségét.
A húgyhólyagdaganat kezelése
A daganatos megbetegedések kezelése mindig egyedi megközelítést igényel, és a megfelelő terápia kidolgozásához több egészségügyi szakterület képviselőinek együttműködése szükséges. Ez az ún. onkoteam. Az orvosok a daganat differenciáltságától és kiterjedtségétől függően különböző eljárásokat javasolhatnak, melynek általános váza a húgyhólyagdaganatok esetén az alábbiakból áll össze.
Első lépésben endoszkópos műtéti úton, a húgycsövön keresztül eltávolítják a daganatot. A műtét után a patológusok szövettani vizsgálatot végeznek az eltávolított daganaton, és az eredmény függvényében az onkológiai csapat a műtét után immun- vagy kemoterápiát irányozhat elő.
Ha a szövettani vizsgálatok a húgyhólyag izomrétegének érintettségét igazolják, a lehetséges áttétek miatt újabb műtétre, radikális húgyhólyag-eltávolításra kerülhet sor. Ilyenkor mind a teljes húgyhólyagot, mind a húgyhólyagot övező kötőszöveteket, nyirokcsomókat és szerveket is eltávolítják; férfiak esetén a prosztatát és az ondóhólyagot, nők esetén a méhet, a petefészkeket és a hüvely egy részét is.
Az így eltávolított húgyhólyag pótlására a sebészek bélhólyagot képezhetnek, amelyet megkísérelhetnek összekötni a meghagyott húgycsővel, vagy új kiszájadzást, sztómát alakíthatnak ki, amin keresztül aztán egy külső katéteres zsákba folyhat a vizelet.
Egyes esetekben a műtét alternatívájaként sugárkezelést is alkalmazhatnak. Ha a radiológiai képalkotó vizsgálatok távoli áttéteket igazolnak, a radikális húgyhólyag eltávolításon túl, kemo- és sugárterápia kombinálásával folytathatják a kezelést.
Mivel a húgyhólyagdaganatok hajlamosak a kiújulásra, ezért a terápiát követően fontos a rendszeres kontroll, hogy az esetleges kiújulást mihamarabb észlelhessék és gyógyíthassák.
A húgyhólyagdaganat megelőzése
A húgyhólyagdaganatok megelőzéséhez a környezeti kockázati tényezők mérséklése szükséges. Ezek közül a legfontosabb a dohánytermékek kerülése, mivel a dohányzás a húgyhólyagdaganatok leggyakoribb kiváltó oka.
A leszokással még az éveken át folytatott dohányzás után is nagymértékben csökkenthető a hólyagdaganatok kialakulásának valószínűsége.
Ha munkája során veszélyes, policiklusos aromás vegyületekkel foglalkozik, szigorúan tartsa be a munkavédelmi szabályokat.
