A tiszta és biztonságos ivóvíz, valamint a higiénia megléte alapvető emberi jog, az élet elengedhetetlen feltétele. A biztonságos ivóvíz nem tartalmaz kórokozókat, kémiai vagy radioaktív szennyeződéseket, azaz az egészségre nem ártalmas.
Lényegesek a víz érzékszervi tulajdonságai is, azaz a víz színe, szaga, íze, zavarossága, hiszen nap mint nap nagy mennyiségben fogyasztjuk. Az ivóvízbiztonság magában foglalja a víz kitermelésének, kezelésének és fertőtlenítésének folyamatát. Magyarországon az ivóvíz kiváló minőségű, és minden tekintetben megfelel az Európai Uniós jogszabályoknak.
Az ivóvíz minőségi követelményei:
- kórokozóktól és egészséget károsító kémiai anyagoktól mentes;
- jó ízű, hűs, kb. 12 Co-os;
- tiszta, színtelen, szagtalan, idegen íztől mentes;
- megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre;
- előállítása nem túl költséges.
Magyarországi ivóvíz forrásai
Magyarország ivóvizei többnyire folyókból (ezeket nevezzük parti szűrésű kutaknak), vagy a talaj mélyebb rétegeiben elhelyezkedő rétegvízből származnak. A rétegvizet ún. vízzáró rétegek határolják, melyek olyan kőzetrétegek, amelyek megakadályozzák a víz szennyeződését. A karszthegységekből származó karsztvizet egyre ritkábban használják ivóvízforrásként, mert a nagyobb esőzéseket követő magasabb vízhozamuk miatt szennyezettebb víz kerülhet az ellátórendszerbe.
A kinyert vizet kémiai (pl. fertőtlenítőszerek) és mechanikai (pl. szűrők) tisztításnak vetik alá, mielőtt a lakossághoz érne. Fontos tudni, hogy a talajvízből származó víz rendkívül könnyen szennyeződik, ezért nem javasolt az ilyen forrásból származó víz fogyasztása.
Az ivóvízben előforduló egyes anyagok hatása az egészségre:
Nitrát (NO3-), nitrit (NO2-): az ivóvízhálózat hiánya, műszaki hibája és a fokozott műtrágyázás révén kerülhet az ivóvízbe. A nitrit methemoglobinemiát (blue baby szindróma) okozhat csecsemők esetében. Ilyenkor a csecsemő sápadt, esetleg kékes színű. A nitrát- és nitritszennyezést az ivóvíz forralása nem szünteti meg. Határértékük: nitrát: 50 mg/l; nitrit: 0,5 mg/l.
Fluor (F): a fluor hiánya a fogszuvasodásnak kedvez, míg magasabb szintje esetén foltos fogzománc és csontelváltozások alakulnak ki. Határértéke: 1,5 mg/l.
Trihalometánok: a víz fertőtlenítésére használt klórtartalmú vegyszerek melléktermékei, melyek hosszú távon károsíthatják a májat és a veséket. Határértékük: 50 μg/l.
Arzén (As): leginkább a Dél-Alföldön fordul elő határérték feletti mennyiségben az ivóvizekben. Az arzén egy természetes szennyező, amely a földtörténeti korokból visszamaradt jelentős arzéntartalmú üledékből, kőzetből származik. Krónikus mérgezés esetén felléphet kötőhártyagyulladás, torokbántalmak, bőrelváltozások, fejlődési rendellenességek és daganatok. Határértéke: 10 μg/l.
Calcium-oxid (CaO): a kemény víz emeli a vesekő és epekő létrejöttének kockázatát, míg lágy víz esetén csontfejlődési rendellenességek fordulhatnak elő (lásd alább a víz keménysége). Határértéke: 50-350 mg/l között van.
Jód: jódhiányos ivóvíz esetén nő a strúma (golyva) kialakulásának kockázata.
Ólom (Bb): a legtöbb magyarországi településen kiváló az ivóvíz minősége, azonban épületen belül szennyeződhet a víz, pl. ólommal. Fő probléma az épületeken belüli régi ólomcső, esetleg rézcsap. Ezek ma már elsődlegesen régi típusú házakban találhatók meg, de még ma is jelentős probléma sok családnál, mert ha az ólom beleoldódik az ivóvízbe, a fejlődő magzatot, csecsemőket és gyermekeket veszélyeztetheti, szellemi, idegrendszeri fejlődésüket károsíthatja. Amennyiben az ólomexpozíció folyamatos, abban az esetben felnőttek esetében is kialakulhat pl. vérszegénység vagy vesekárosodás. Ennek megoldása a csapvíz ólomtartalmának ellenőriztetése.
Az ivóvíz minőségének ellenőrzése a népegészségügyi hatóság és az ivóvíz-szolgáltatók feladata.
Fontos, hogy az épületen belül beépített szerelvények és eszközök minőségének ellenőrzése, valamint az ivóvíz ólomtartalmának ellenőrzése és ólomkockázati felmérés készítése ingyenes. Ezt a Nemzeti Népegészségügyi Központ végzi el a lakosok számára.
Az ivóvíz ólomtartalmát a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet jelenleg 10 µg/l koncentrációban határozza meg. Az 5 μg/l parametrikus értéket legkésőbb 2036. január 12-ig kell elérni.
Végleges megoldás az ólomcsövek cseréje. Fogyasztás előtt mindenképpen ki kell folyatni a csapot. Forralással a víz ólomtartalma nem csökkenthető. Ha igazolt, hogy a vízvezetékből ólom kerül az ivóvízbe, akkor várandós édesanyák, csecsemők, kisgyermekek számára mindenképpen egyéb forrásból származó víz (pl. ásványvíz) felhasználását javasoljuk ivás és ételkészítés céljából. (Forrás: Ivóvíz (gov.hu)
Hogyan tudhatom meg, hogy mennyi ólom van a csapvízben?
Megbízhatóan kizárólag laboratóriumi vizsgálattal határozható meg a csapvíz ólomtartalma. Az eredmény szempontjából fontos, hogy a vízmintavétel megfelelően történjen, az NNK javaslatai szerint.
A víz keménysége
A víz keménységét német keménységi fokban határozzuk meg. 1 német keménységi fok (nk°) 10 mg/l kalcium-oxiddal egyenértékű kalcium- és/vagy magnéziumsónak felel meg.
A víz keménysége alapján öt fő kategória határozható meg:
- 0-7 nk°: nagyon lágy víz;
- 7-14 nk°: lágy víz;
- 14-21 nk°: közepesen kemény víz;
- 21 nk° felett: kemény víz;
- 35 nk° felett: nagyon kemény víz.
A kemény víz hatással van a víz felhasználási lehetőségeire
A kemény víz vízkőképződésre hajlamos; a mosószer hatása gyengébbé válik, a háztartási gépekre és berendezésekre rárakódik, és csökkenti annak hatékonyságát. Ezen kívül kutatások alapján vesekő, valamint csont- és érrendszeri betegség is kapcsolatba hozható a kemény víz használatával.
A vízlágyítás lehetőségei otthonunkban
Kávéfőző esetében citromsavval érdemes átfőzni a készüléket, mosógép esetében havonta egyszer érdemes az üres mosás indítása 90°C-on, hígított ecettel. A víz forralásával a keménység csökkenthető. Elterjedt még a háztartásokban a szűrők használata is, mellyel hatékonyan csökkenthető a vízkeménység.
Az ivóvíz mikrobiológiai tulajdonságainak ellenőrzése
A kémiai összetétel mellett fontos a víz biológiai minősége is, vagyis hogy mentes legyen a kórokozóktól. A mikrobiológiai vizsgálatok során először mintát vesznek a vízből, amiket aztán táptalajokra helyeznek, és megnézik, hogy milyen kórokozók jelennek meg különböző hőmérsékleteken.
Az ivóvízzel kapcsolatos járványok
Az ivóvízzel kapcsolatos járványok ismérvei a következők:
- a megbetegedés helye egybeesik a vízellátás területével;
- hirtelen és egyszerre kezdődik, hirtelen nagyszámú ember betegszik meg;
- az ivóvíz fertőzöttsége kimutatható;
- a vízforrás elzárása után tömeges megbetegedés már nem fordul elő.
Vízszennyeződések okozta megbetegedések megelőzése Magyarországon
Lényeges szempont a vízszennyeződések okozta károsodások megelőzése. Az ún. hidrogeológiai védőterületek kijelölésével szabályozható, hogy a víznyerőhelyek közelében ne lehessen szemetet elhelyezni vagy mezőgazdasági tevékenységeket folytatni. Emellett ugyanilyen fontos a megfelelő szennyvíztisztítás, illetve a víz minőségének rendszeres ellenőrzése.
Az ivóvíz minősége Magyarországon megfelel az Európai Unió elvárásainak. Szinte minden vizsgált paraméter esetében 99-100%-os a megfelelőség.
Kapcsolódó tartalmak:
Szükséges-e víztisztítót használni?
Jogszabályi háttér
- 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről
- 2011.évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról
