A kényszeres (anankasztikus) személyiségzavar olyan vonás és viselkedési forma, amelyben az egyén görcsösen ragaszkodik a rendhez és a tökéletességhez, ugyanakkor elveszti minden rugalmasságát, nyitottságát és hatékonyságát.
A személyiségzavar a belső élmények és a viselkedés olyan átfogó, tartós és rugalmatlan mintája, amely jelentősen eltér az egyént körülvevő környezet és kultúra elvárásaitól. A személyiségzavar kiterjedt, általában több funkcióterületet is érint. Áthatja az egyén önmagát, más személyeket és eseményeket történő észlelését és értelmezését (kogníció), az érzelmi válaszkészséget (affektivitás), a személyek közötti működéseket, valamint az azonnali késztetések (impulzus) feletti kontrollt.
A kényszeres személyiségzavar a szorongásos személyiségzavarok csoportjába tartozik.
A kényszeres személyiségzavar főbb tünetei
A kényszeres személyiségzavarral élő személyre az alábbiak jellemzők.
- Magatartását és gondolkodását merev sablonok és a tökéletességre való törekvés (perfekcionizmus) jellemzi. Mindez fokozott lelkiismeretességgel és visszafogott érzelmi élettel társul.
- Sértődékeny, és igen érzékeny a kritikára, ugyanakkor egyáltalán nem vagy nehezen fejezi ki a megbántottságát és egyéb érzelmeit.
- Törekszik nemcsak a saját, hanem mások érzelmeinek kontrollálására is.
- Rendszerint kételkedő, túlzottan óvatos és makacs.
- Nem képes elkülöníteni a számára fontos és kevésbé fontos dolgokat.
- Döntéseit halogatja, vagy lassan, bizonytalanul hozza, vagy egyáltalán nem hozza meg; ha meghozza, akkor is bizonytalan a döntés helyességében.
- A közösségi szabályokat szigorúan betartja, ragaszkodik a szokásokhoz.
- Kimért, mozgása lassú, cselekvése megfontolt.
- Szorongó alkat, folytonosan aggódik (lásd még: Szorongás).
- Előfordulhatnak gyűjtögetési, takarítási vagy egyéb kényszercselekvései (kompulzió) és visszatérő, akaratától függetlenül jelentkező kényszergondolatai (obszesszió), de mindig tisztában van azzal, hogy ezek a saját pszichéje termékei.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a fentebb felsorolt jellemzők bármelyike alapján magára ismer, és ez jelentős szenvedést, boldogtalanságot, örömtelenséget okoz, forduljon pszichiáter szakorvoshoz, és kérje a segítségét.
A megfelelő szakember felkeresésében kérheti háziorvosa segítségét is, vagy közvetlenül felkeresheti a területileg illetékes pszichiátriai szakrendelést.
Ha környezetében, közeli barátja vagy csaldátagja esetében észlel segítséget igénylő problémát, próbálja meg felhívni arra az érintett figyelmét, támogassa szakemberhez fordulását.
A kényszeres személyiségzavar kiváltó okai
A kényszeres személyiségzavar kialakulásában öröklődő, idegrendszeri és lelki tényezők egyaránt szerepet játszhatnak.
Az egyik elméleti megközelítés szerint a gyermekkorban tapasztalt logikátlan gondolkodási folyamatok, a fekete-fehér látásmód eredményezi a merevséget, a tökéletességre való törekvést, a halogatást és a hibák lehetséges következményeinek felnagyítását. Egyes gyermekkori traumák hatására (pl. túlzott szigor és büntetés a szobatisztaságra nevelés időszakában) is kialakulhat felnőttkorban a kényszeresség.
A kényszeres személyiségzavar lehetséges szövődményei
A kényszeres személyiség szorongásának csökkentésére hajlamos nyugtató- és altatószerek, valamint az alkohol káros mértékű használatára. Ezért a kényszeres személyiségzavar alkoholbetegséghez, a nyugtatók és altatók okozta függőséghez, illetve depresszió kialakulásához vezethet.
A kényszeres személyiségzavar diagnosztizálása
A kényszeres személyiségzavar kórisméjének felállításához általában többszöri, részletes pszichiátriai vizsgálat, az életvezetés elemzése, valamint a családtagokra, ismerősökre is kiterjesztett kórelőzmény felvétele szükséges. A betegség diagnosztizálásakor kiemelten fontos az egyéb pszichés zavaroktól – főként a kényszerbetegségtől – történő elkülönítés. A kettő közti egyik legfontosabb különbség az, hogy míg a kényszeres személyiség tüneteit általában elfogadja az érintett személy, addig a kényszerbetegség tünetei ellen tiltakozik.
A kórisme megerősítését speciális interjú és kérdőív segítheti. Az önkitöltős kérdőív az egyes személyiségzavarokra leginkább jellemző vonásokat veszi számba. Előfordulhat, hogy a beteg – felismerve a számára előnytelen személyiségjegyeket – megpróbálja hamis válaszadással manipulálni az eredményt, azonban a szakember az ilyen irányú törekvéseket általában felismeri. Az eredmények befolyásolásának kísérlete megerősítik a személyiségzavar gyanúját.
A kényszeres személyiségzavar kezelése
Mivel a kényszeres személyek nem tekintik magukat betegnek, általában valamilyen rárakódott lelki probléma – leggyakrabban szorongás vagy depresszió – miatt kérnek orvosi segítséget. A pszichiáter vagy pszichológus számára nehezen megközelíthetők, mivel érzelmeiket nem vagy szegényesen fejezik ki, és fokozottan hajlamosak az intellektualizációra. Ez utóbbi fogalom azt jelenti, hogy az egyén túlságosan kiemeli az értelmi tényezőket az érzelmek rovására.
A kényszeres személyiségzavar kezelésében elsődlegesen a pszichodinamikus vagy kognitív pszichoterápia vezet eredményre. A pszichodinamikus módszer segíti a klienst a valódi érzelmek megélésében, valamint a bizonytalanságok leküzdésében és a személyes korlátok elfogadásában. A kognitív pszichoterápia oldja a beteg tökéletességre való törekvését, határozatlanságát, halogatását és tartós szorongását. Mindkét módszer eleme az intellektualizáló hajlam leküzdése annak érdekében, hogy a kliens elsajátítsa az ellazulást, és képessé váljon jól érezni magát.
Mit tehet kényszeres személyiségzavar esetén?
A személyiségzavarban szenvedőknek általában nincs betegségtudatuk, nehezen ismerik be, hogy segítségre szorulnak. Mégis, amennyiben családtagján a kényszeres személyiségzavar fentebb részletezett tüneteit vagy azok valamelyikét észleli, igyekezzen mielőbb pszichológust vagy pszichiátert bevonni a probléma megoldásába. Ha a személyiségzavar jeleit mutató hozzátartozója nem hajlandó tudomást venni a problémáról, és elzárkózik a kezelésbe vonástól, kérje szakember tanácsát arra vonatkozóan, hogy milyen módon motiválhatná őt a segítség elfogadására.
A kényszeres személyiségzavar megelőzése
Mivel a személyiségzavarok kialakulásának hátterében csak kisebb hányadban húzódnak meg örökletes tényezők, kialakulásuk megelőzésében fontos szerepe lehet a csecsemő- és gyermekkorban biztosított szeretetteli, támogató szülői odafordulásnak és az érzelmi biztonságnak.
Kényszeres személyiségzavar gyermekkorban
A kényszeres gondolkodás és viselkedés már gyermekkorban megjelenhet. Ugyanakkor fontos tudni, hogy bizonyos ismétlődő cselekvések – például az esti lefekvés körüli rítusok – hátterében a gyermek biztonságérzésre való törekvése áll. Ez nem kóros folyamat, hanem az egészséges lelki fejlődés velejárója.
Amennyiben gyermekénél kényszeres viselkedést észlel, semmiképpen ne hibáztassa, ne tegyen szemrehányást neki, hanem igyekezzen megértően viszonyulni a helyzethez. Forduljon a házi gyermekorvoshoz vagy a lakhelye szerint illetékes Pedagógiai Szakszolgálathoz, amelynek munkatársai indokolt esetben gyermekpszichiátriai szakorvosi vizsgálatot fognak kezdeményezni.
