A stressz az élet normális velejárója, bizonyos mennyiségű stresszel mindenki találkozik. A mértéke és az egyén stressztűrő képességének romlása az, ami miatt károssá válhat.
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) a stresszt századunk egyik legsúlyosabb egészségügyi problémájaként tartja számon. Az egyik legfőbb stresszforrás a munkahelyi környezet. Kutatások igazolják, hogy a tartós munkahelyi stressz az egyén, a munkahely és a társadalom szintjén is számos negatív következménnyel jár. A megelőzés egyik legfontosabb eszköze a pszichoszociális kockázati tényezők feltérképezése és a stresszkezelési módszerek gyakorlása.
A munkahelyi stressz okai
A munkahelyi stresszt kiváltó tényezők alapvetően két típusra oszthatók:
- a munka jellege miatt kialakuló stressz: monoton vagy az egyén számára értelmetlennek tűnő tevékenységek, túl sok vagy túl kevés feladat, időnyomás, a döntéshozatalból való kirekesztettség stb.;
- a munkahelyi körülményekből fakadó stressz: bizonytalan munkahelyi kilátások, az előrejutási lehetőségek hiánya, átláthatatlan vagy igazságtalan bérezés, alul- vagy túlképzettség, tisztázatlan vagy rendezetlen munkakör, rossz viszony a kollégákkal, elszigeteltség, a munka és a magánélet egyensúlyának felbomlása stb.
A felmérések szerint a legfőbb problémát a munka mennyisége jelenti, ezt követi a magánélet és a munka közötti egyensúly fenntartásának nehézsége.
A munkahelyi stressz következményei
A munkahelyi stressz hazánkban minden negyedik munkavállalót érinti nemtől és gazdasági ágazattól függetlenül, illetve a szervezet minden szintjén megjelenik.
A munkahelyi stressz és következményei egyéni viszonylatban (pl. gyakoribb megbetegedések) és társadalmi szinten is komoly problémát jelentenek (a munkahelyi stressz okozta GDP-kiesés hazánkban évi 1000 milliárd forintra tehető).
A túlzott munkahelyi stressz következményei lehetnek:
- kiégés (burn-out),
- hiányzás,
- elvándorlás.
Kiégés (burn-out)
A kiégés (angolul: burn-out) egyre gyakoribb jelenség. Jellemzője a tartós érzelmi megterhelés és stressz miatt kialakuló fizikai, érzelmi és mentális kimerülés. Reménytelenséggel, inkompetenciaérzéssel, a célok elvesztésével, valamint a munkára és másokra vonatkozó negatív hozzáállással jár. A munkavállalók belefáradnak a munkába, közömbössé, intoleránssá válnak, elvesztik motivációjukat, csökken a teljesítményük.
A kiégés szempontjából a leginkább azok veszélyeztetettek, akik emberekkel foglalkoznak, nagyfokú érzelmi megterhelésnek vannak kitéve, sokat túlóráznak, illetve kevés a sikerélményük (egészségügyi dolgozók, tanárok, ügyfélszolgálatosok, eladók, üzletkötők stb.).
Hiányzások megnövekedése
A testi-lelki megbetegedések a hiányzások megnövekedéséhez is vezetnek: hazánkban a munkából való távollét 50-60 százaléka tulajdonítható a stressznek közvetve vagy közvetlenül. Ez jelentős probléma a munkáltató számára, mert ilyen esetekben a helyettesítést végzők is nagyobb terhelésnek vannak kitéve.
A munkaerő nagymértékű elvándorlása
A tartós munkahelyi stressz elvándorláshoz (fluktuáció) is vezethet. Az elvándorlás hátránya, hogy a kilépő munkatársak helyére újakat kell felvenni, illetve betanítani, ami egyrészt költségekkel jár, másrészt rontja a vállalat külső megítélését és a szervezeten belüli hangulatot.
A munkahelyi stressz tünetei
A munkahelyi stressz az egyén szintjén jelenik meg először, de hatásai az egész szervezet működését befolyásolják.
A munkahelyi stressz negatív következményei egyéni szinten:
- ingerültség, lehangoltság,
- fáradtság, türelmetlenség,
- gyakoribbá váló hibák, koncentrációs zavarok, tévedések,
- a munka iránti érdeklődés, motiváció csökkenése,
- szaporodó fegyelmi problémák, konfliktusok,
- agresszív megnyilvánulások,
- balesetek.
A viselkedésbeli tünetek a legtöbb esetben testi és lelki tünetekkel is párosulnak:
- mellkasi fájdalmak,
- magas vérnyomás,
- fejfájás,
- emésztési problémák,
- alvászavar,
- ingerlékenység,
- depresszió,
- koncentrációzavar,
- menstruációs zavarok,
- étvágytalanság,
- egészségkárosító magatartások (mértéktelen alkoholfogyasztás, dohányzás),
- csökkent védekezőképesség a betegségekkel szemben.
A munkahelyi stressz negatív következménye szervezeti szinten:
- egyre gyakoribb nézeteltérések,
- szaporodó betegszabadságok,
- megnövekedett fluktuáció,
- csökkenő teljesítmény,
- rendszeres késések.
A munkahelyi stressz társadalmi következménye az egészségügyi ellátás fokozott mértékű igénybevétele.
A munkahelyi stressz kezelése
Nem szükségszerű, hogy a munkahelyi stressz káros hatásokat gyakoroljon a testi-lelki egészségünkre. A munkaadók és a munkavállalók is sokat tehetnek azért, hogy a stresszre mint egyfajta erőforrásra tekintsenek.
Néhány módszer a munkahelyi stressz kezelésére:
- ne vállaljon túl sok stresszel járó feladatot egyszerre,
- próbáljon ki valamilyen relaxációs technikát (például autogén tréning vagy meditáció);
- szánjon időt a rendszeres nyaralásra, az élvezetes dolgokra (hobbi, sport),
- kérjen segítséget orvostól vagy mentálhigiénés szakembertől,
- beszélje meg problémáit bizalmas baráttal, ismerőssel,
- beszéljen a munkáltatójával.
A munkahelyi stressz megelőzése
A munkahelyi stressz jelentős anyagi és időbeli megterhelést jelenthet a munkavállalók és a munkáltatók számára is, ám kellő odafigyeléssel és időben történő beavatkozással a negatív hatások csökkenthetők.
A munkatársak motivációjának és elkötelezettségének javítása érdekében érdemes odafigyelni az alábbiakra:
- munkahelyen belüli jobb kommunikáció,
- hatékonyabb munkaszervezés,
- a dolgozók bevonása a munkavégzésük megszervezésébe,
- a munkavállalók ösztönzése a rendszeres mozgásra és az egészséges életmódra (pl. a számítógép előtti gyors ebéd helyett közös ebéd, rövid séta, egészséghez kapcsolódó közösségi kihívások szervezése stb.),
- folyamatos odafigyelés (érdemes megfontolni egy coaching vagy stresszkezelő program, esetleg egy átfogó egészségprogram bevezetését),
- rugalmas munkaidő, otthoni munkavégzés.
Az otthoni munkavégzés (home office) lehetősége jelentősen növeli egy cég vonzerejét. A munkavállalók nagy részének meggyőződése, hogy otthonról gyorsabban és hatékonyan tudja elvégezni a munkáját.
A 2019-ben kezdődött koronavírus-válság átrendezte a munkahelyi viszonyokat. Miután bebizonyosodott, hogy szükség esetén működőképes a home office, egyre többen szeretnének továbbra is távmunkában dolgozni. A távmunka hátránya, hogy sokszor nehéz meghúzni a határvonalat a munkaidő és a magánélet között, és előfordul, hogy a kollégákkal való kommunikáció is akadozik, de a távmunkában dolgozók kiegyensúlyozottabbak, több idejük marad a hobbijukra, a családra.
Ahol lehetséges, érdemes a távmunkát a munkahelyen töltött munkával váltakozva végezni, így nem sérülnek a társas kapcsolati igények sem.