A súlyos, de ritkán előforduló Murray-Valley-agyvelőgyulladást (Murray Valley encephalitis) egy szúnyogfaj (Culex annulirostris) által hordozott vírus okozza. A fertőzésben szenvedők többsége tünetmentesen átvészeli a fertőzést, másoknál enyhe tünetek jelentkezhetnek. Az esetek kisebb hányadában viszont súlyos, gyakran életveszélyes agyvelőgyulladás alakulhat ki. A Murray-Valley-agyvelőgyulladást okozó vírust először 1951-ben azonosították emberi mintákból az ausztráliai Murray-völgyben. Főleg a betegséget terjesztő szúnyog élőhelyére utazókat érinti a megbetegedés.
Murray-Valley-agyvelőgyulladás tünetei
A vírussal fertőzöttek többségénél nem jelentkeznek tünetek. Az enyhe tünetek közé tartozik a láz, fejfájás, hányinger és hányás. A súlyosabb esetekben álmosság, hidegrázás, zavartság, nyakmerevség, illetve görcsrohamok jelentkezhetnek; gyermekeknél megfigyelhető az ingerlékenység és álmosság. A fertőzöttek nagyon kis hányadában – 1-2 hét lappangási idő elteltével – kialakulhat az agyvelőgyulladás, ami halálos kimenetelű lehet.
Az agyvelőgyulladás tünetei lehetnek:
- magas láz,
- izomfájdalom,
- émelygés, hányás,
- fejfájás,
- koordinációs zavar,
- nyaki merevség,
- zavartság,
- görcsrohamok (különösen kisgyermekeknél),
- delírium, kóma.
A becslések szerint 800-1000 fertőzés közül csak egy vezet klinikai betegséghez, és a betegek kb. negyede hal meg a fertőzésben. A betegség emberről emberre nem terjed.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a fenti tüneteket tapasztalja, és korábban távoli utazáson (Ausztrália, Fülöp-szigetek stb.) vett részt, mielőbb vegye fel a kapcsolatot háziorvosával.
Az agyvelőgyulladás diagnosztizálása
A Murray-Valley-agyvelőgyulladást laboratóriumi vizsgálattal lehet megerősíteni, a vírusellenes antitestek kimutatásával. A kezelőorvos kérheti az agygerincvelői folyadék (liquor) vizsgálatát (lumbálpunkció), sor kerülhet CT- vagy MRI-vizsgálatra, valamint az agy elektromos tevékenységét feltérképező EEG-vizsgálatra is.
A Murray-Valley-agyvelőgyulladás kialakulásának oka
A vírust hordozó szúnyogfaj, a Culex annulirostris Ausztráliában, Pápua Új-Guineában, a Fidzsi-szigeteken, Mikronéziában, a Fülöp-szigeteken és Indonéziában a csípésével adja tovább a fertőzést az embernek. A leginkább veszélyeztetettek a gyermekek, illetve az ezekre a területekre utazó turisták. Akik hosszú ideje élnek a vírus által érintett régiókban, idővel védettséget szereznek a vírussal szemben.
A Murray-Valley-agyvelőgyulladás kezelése
A betegség ellen jelenleg nem létezik védőoltás, és specifikus kezelési módszere sincs, ezért csak a tüneteket lehet kezelni. Súlyos formában kórházi intenzív osztályos ellátást igényel.
A Murray-Valley-agyvelőgyulladás lehetséges szövődményei
Az időben felismert és szakszerűen kezelt agyvelőgyulladás általában szövődménymentesen gyógyul. Késői felismerés esetén, illetve kezelés nélkül visszafordíthatatlan agyi károsodás léphet fel (pl. személyiségváltozás, epilepszia).
Murray-Valley-agyvelőgyulladás megelőzése
A betegség egyetlen megelőzési módja a szúnyogcsípés elleni védekezés. A védekezés különösen fontos a füves, vizes, mocsaras területeken és környékén.
A védekezés egyik eszköze a célzott biológiai szúnyogirtás, de a következő védőintézkedésekkel turistaként is sokat tehet a szúnyogcsípések elkerülése érdekében:
- közvetlenül naplemente előtt és egész éjjel, amikor a szúnyogok a legaktívabbak, maradjon zárt, védett helyen;
- viseljen laza, világos színű, hosszú ujjú ruhát, hosszú nadrágot és zoknit (a szúnyogokat jobban vonzza a sötét színű ruházat, és a szorosan illeszkedő ruhákon keresztül is csíphetnek);
- használjon szúnyogriasztó szereket a szabad bőrfelületein (olvassa el a használati utasításukat, mert általában csak pár órán keresztül adnak védelmet);
- használjon a szúnyogok távoltartására alkalmas eszközöket, riasztószereket (párologtatás, füstölő stb.);
- szereltessen fel szúnyoghálót az ablakokra, ajtóra, vagy ügyeljen arra, hogy olyan szállást foglaljon, ahol a szúnyogokkal szembeni védekezés feltételei adottak.
