A szarkoidózis egy ritka, gyulladásos betegség. Jellemzője, hogy az immunrendszer sejtjei apró csomókba, granulómákba tömörülnek.
Leggyakrabban a tüdőben és a közeli nyirokcsomókban, valamint a bőrben alakulnak ki. A betegség lehet teljesen tünetmentes is, van, hogy csak tüdőszűrésen derül fény a granulómák jelenlétére.
A szarkoidózis főbb tünetei
A tünetek lehetnek enyhék vagy súlyosak. A tünetek kialakulhatnak gyorsan és javulhatnak – akár kezelés nélkül is – hónapok vagy évek alatt, vagy éppen fokozatosan jelennek meg, és folyamatosan rosszabbodnak – ezt nevezzük krónikus szarkoidózisnak.
Szarkoidózisra utalhat:
- általános fáradtság;
- hőemelkedés, láz;
- duzzadt, érzékeny mellkasi, nyaki, hónalji, lágyéki, állkapocs körüli nyirokcsomók;
- piros, fájdalmas, meleg, kemény bőrcsomók, leggyakrabban a lábszár elülső részén (erythema nodosum);
- súlyvesztés;
- fájdalmas, duzzadt ízületek, különösen a boka érintett;
- csontfájdalom;
- eldugult orr;
- homályos látás, piros, könnyező vagy a fényre érzékeny szemek.
Attól függően, hogy a granulóma melyik szervben alakul ki, különböző tünetek jelenhetnek meg. Leggyakrabban a tüdő és a nyirokcsomók érintettek.
Tüdő érintettsége esetén:
- nem múló száraz köhögés,
- mellkasi fájdalom,
- fulladás,
- légzési nehézség.
Bőr érintettsége esetén:
- érzékeny, piros, pirosas-lilás kiütések, csomók a bőrben.
Szem érintettsége esetén:
- homályos látás,
- piros szemek,
- fényérzékenység.
Szív érintettsége esetén:
- gyakori ájulás,
- szívdobogásérzés,
- ödéma.
Agy érintettsége esetén:
- fejfájás,
- arcidegbénulás,
- szédülés,
- látásproblémák,
- görcsök,
- hangulatingadozás,
- hallucináció,
- fájdalom.
Vese érintettsége esetén:
- gyakori szomjúságérzés,
- fokozott vesekőképződés.
Máj érintettsége esetén:
- sárgaság kialakulása.
Ízületek érintettsége esetén:
- ízületi fájdalom és duzzanat.
Mikor forduljon orvoshoz?
A fentebb felsorolt tünetek észlelésekor forduljon háziorvosához, aki továbbküldheti részletes kivizsgálásra.
A szarkoidózis kiváltó okai
A szarkoidózis pontos okát jelenleg nem ismerjük. Valószínűleg genetikailag hajlamos egyénekben alakul ki – valamilyen környezeti inger (baktériumok, vírusfertőzések, por, vegyszerek stb.) hatására. Ez az inger az immunrendszert túlaktiválja, így az immunsejtek egy gyulladt csomóba tömörülnek a feltételezett idegen anyag körül, és kialakul a granulóma. Mivel a granulómák helyet foglalnak, károsítják az adott szerv funkcióját.
Rizikófaktorok:
- A betegség nőkben gyakrabban alakul ki, és 20-60 éves kor között jelenik meg.
- Az afrikai és az észak-európai származású emberekben gyakoribb.
- Ha a családban előfordult már szarkoidózis.
A szarkoidózis lehetséges szövődményei
Tüdőben: a kezeletlen szarkoidózis a tüdő hegesedéséhez vezethet, ami légzési nehézség és kisvérköri magas vérnyomás kialakulását idézheti elő.
Szemben: a gyulladás a retinát is érintheti, így akár vakságot is okozhat. Ritkán szürke- vagy zöldhályog alakulhat ki.
Vesében: gyakrabban keletkeznek vesekövek, a vesefunkció csökkenhet, néha veseelégtelenség is kialakulhat.
Szívben: szívritmuszavar alakulhat ki, a szív normális működése sérül, ritkán halálhoz is vezethet.
Központi idegrendszerben: az agyban és a gerincvelőben található granulómák miatt változatos idegrendszeri tünetek alakulhatnak ki. Ha például az arcideg érintett, arcidegbénulás alakul ki.
Májban: májelégtelenség kialakulásához vezethet.
A szarkoidózis diagnosztizálása
A szarkoidózist nehéz diagnosztizálni, mivel a betegség korai szakaszában csak kevés tünet jelenik meg. Orvosa kikérdezi a tüneteiről, majd fizikális vizsgálatot végez.
Ezután különböző vizsgálatokat kérhet: vér- és vizeletvizsgálat, mellkasröntgen, CT, EKG, tüdőfunkciós vizsgálatok, szemészeti vizsgálat.
Ha idegrendszeri érintettségre gyanakszik, akkor MR vagy PET. Ezen kívül az érintett területről (például bőr, nyirokcsomó, tüdő) biopsziát, azaz egy apró szövetmintát is vesznek.
A szarkoidózis kezelése
A szarkoidózis jelenleg gyógyíthatatlan, csak tüneti kezelés lehetséges. Sok embernél néhány éven belül kezelés nélkül is javulhatnak a tünetek, ilyenkor csak a rendszeres kontrollvizsgálatokon szükséges megjelenni. Súlyosabb tünetek esetén, vagy ha valamelyik szerv funkcióját veszélyeztetik a granulómák, gyulladásgátló kezelés szükséges.
- Enyhe esetben a fájdalomra vagy a betegség fellángolására ibuprofén, paracetamol hatóanyagú gyógyszerek használhatók.
- Erős gyulladásgátló gyógyszerekkel gátolható az immunrendszer működése. Ezek adhatóak tabletta formájában is, de például a szem érintettsége esetén szemcsepp, bőr érintettsége esetén krém formájában is használhatóak.
- Ha ezekre a kezelésekre nem javulnak a tünetek, ún. biológiai terápia (TNF-alfa-gátlók) is alkalmazható, mely hatásosan csökkenti a gyulladást.
Szervi érintettség esetén az adott tünet kezelése szükséges.
