Jól ismert, hogy Magyarország gazdag felszín alatti vízkészletekben, azonban ezek a készletek sem kimeríthetetlenek. A megfelelő vízgazdálkodás és vízhasználat ezért kiemelt jelentőségű, hiszen a víz érték, amelyre vigyázni kell.
Mindenki érdeke, hogy az elfogyasztott ivóvíz megfelelő minőségű legyen. Ennek elsődleges felelőse az ivóvízszolgáltató az ún. átadási pontig, ami a gyakorlatban a vízórát jelenti. A lakóépületben már a tulajdonos felel azért, hogy a vízszállító rendszerek, csapok megfelelő minőségűek és tisztaságúak legyenek, hiszen itt is bekövetkezhet a víz minőségromlása. A végfelhasználó a víz minőségét különböző víztisztító berendezésekkel tudja javítani, amennyiben szükséges.
Az ivóvízbiztonságról, az ivóvíz minőségét meghatározó tényezőkről bővebben tájékozódhat az NNGYK Közegészségügyi Laboratóriumi és Módszertani Főosztály Vízhigiénés Laboratóriumának honlapján.
Honnan származnak a hazai ivóvizeink?
Magyarország felszíni vízkészleteinek minősége és mennyisége főként a szomszédos országoktól függ, mivel felszíni vizeink 95%-a külföldről érkezik (főként a Duna, a Tisza és a Dráva vízgyűjtőjéből). Állóvizeink között szerepelnek a Balaton, a Fertő-tó, a Velencei-tó, a Tisza-tó és további kisebb mesterséges és természetes tavak, ezekből azonban csak kevés helyen történik vízkivétel ivóvíz céljára. Az ivóvízellátás szempontjából sokkal fontosabbak a felszín alatti vizek, mivel az ivóvízkészletünk 95%-a ezeken alapul.
A felszín alatti vizek típusai az alábbiak lehetnek:
- parti szűrésű vizek: a talajvíz hidraulikus kapcsolatban van valamilyen természetes vízzel, utánpótlása nagyrészt a természetes vízből származik, de a keveredési arány függ a parttól való távolságtól, a mélységtől, a kitermelt vízmennyiségtől, a vízállástól stb.;
- talajvíz: az első vízzáró réteg feletti összefüggő víztest, felszíni, csapadékvízzel bemosódó szennyezésnek kitett;
- rétegvíz: két vízzáró réteg között elhelyezkedő víz;
- karsztvíz: a karbonátos kőzetek (mészkő, dolomit) hasadékaiban található víz. A hazai karsztvizek közül Aggtelek, Rudabánya, a Bükk, a Dunántúli-középhegység karsztvizei nagyon jó minőségűek, de a nyílt karszt rendkívül sérülékeny a felszíni szennyezés szempontjából. Különösen nagyobb esőzések után fordulhat elő szennyezés, vízminőségromlás a felszínről történő bemosódás miatt.
Hogyan történik az ivóvíz „előállítása”?
Az ivóvízbázisból kitermelt ún. „nyersvíz” gyakran kezelést igényel, hogy megfeleljen az ivóvízre vonatkozó szigorú szabályoknak. Ez a kezelés magában foglalja az üledékek, a potenciálisan káros anyagok eltávolítását, illetve szükség esetén a fertőtlenítést. Az ivóvízszolgáltató az ivóvíz minőségéért az ún. átadási pontig felelős – ez a gyakorlatban a vízórát jelenti.
Az ivóvíz minősége azonban az épületen belüli hálózaton áthaladva is romolhat –amiért már nem az ivóvízszolgáltató a felelős, hanem az épület tulajdonosa!
Az ivóvízszolgáltató a szükséges víztisztítási technológiát a népegészségügyi szervvel egyeztetve választja ki. A vízkezelő eljárásoknak meg kell felelniük az NNGYK által kiadott engedélyeknek és a népegészségügyi szerv próbaüzemi ellenőrzéseinek.
A lakóhelyén szolgáltatott ivóvíz előállításakor alkalmazott ivóvízkezelési technológiáról bővebb információt az illetékes népegészségügyi szervtől vagy az ivóvízszolgáltatótól kérhet.
Érdemes felforralni az otthoni csapvizet fogyasztás előtt?
A víz forralása csak abban az esetben hasznos, ha a vízben mikrobiológiai szennyezés fordul elő. Kémiai szennyezők (pl. nitrát, nitrit, arzén) esetén a forralás súlyosbíthatja a problémát, mivel a párolgás miatt a kémiai anyagok feldúsulhatnak, töményedhetnek.
A víz mikrobiológiai fertőzöttsége Magyarországon igen ritkán fordul elő; ilyen esetekben általában az ivóvízszolgáltató, az önkormányzat és a területileg illetékes népegészségügyi szerv intézkedik az átmeneti ivóvízellátásról (palackos, lajtkocsis stb.), esetenként vízforralási felhívást is közreadnak. A víz minőségváltozása vagy annak gyanúja esetén ne kísérletezzünk a forralással, inkább értesítsük az ivóvízszolgáltatót és a területileg illetékes népegészségügyi szervet, és kérjük ki a tanácsukat.
Hogyan tároljuk a fogyasztásra szánt folyadékokat?
Az ivóvíz és minden egyéb ital (pl. kávé, tea, üdítő) minőségére hatással vannak a tárolás körülményei, pl. a tárolási hőmérséklet, a tárolási idő, a folyadék tulajdonságai és a tároló edény anyaga. A tároló edényekből különféle egészségre káros anyagok oldódhatnak ki.
Egyes kutatások szerint bizonyos műanyag palackokból ftalátok, nem élelmiszercsomagolási célú anyagokból BPA, egyes kézműves termékeken alkalmazott mázakból pedig ólom és kadmium is beleoldódhat a fogyasztásra szánt italba. Ezek az anyagok rendkívül kis mennyiségben jelennek meg az ivóvízben, így mértékük nem számottevő, azonban hosszú időn át történő fogyasztásuk esetén felhalmozódhatnak az emberi szervezetben (pl. bizonyos fémek). Megbetegedést, panaszokat csak évekkel, évtizedekkel később okoznak, így nehéz felderíteni ezeket az eseteket. Odafigyeléssel azonban a kockázat csökkenthető!
Hasznos tanácsok az ivóvíz és egyéb italok tárolására.
- Lehetőség szerint használjon üvegfalú tárolóedényt (a károsanyag-kioldódás ebben az esetben a legkisebb mértékű).
- Forró ital tárolására használjon termoszt vagy hőálló üveget.
- Műanyag palack használata esetén javasolt többször kiöblíteni a palackot, és védeni a közvetlen napsugárzástól, ez ugyanis elősegítheti a káros anyagok kioldódását.
Érdemes házi víztisztító és -adagoló berendezéseket használni?
Manapság egyre divatosabbak a házi víztisztítók, valamint a ballonos és hálózati vízadagolók. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy a berendezések nem megfelelő alkalmazása, vagy a karbantartás elmaradása esetén ezek a berendezések ronthatják a víz minőségét, a kezelt víz akár az egészségre ártalmassá is válhat.
Az otthoni ivóvíztisztító és -adagoló kisberendezések kiválasztása körültekintést és gondos mérlegelést igényel. Vásárlás előtt fontos tájékozódni, hogy milyen probléma megoldása a cél (pl. íz, szag, ólom stb.); ehhez milyen típusú kisberendezések megfelelőek; a kiválasztott termék rendelkezik-e hatósági engedéllyel. A rosszul megválasztott kisberendezés és/vagy a helytelen üzemeltetés növelheti a kezdeti kockázatot.
Hogy szükséges-e víztisztítót használni, arról itt olvashat bővebben.
Víztisztító berendezések
Az, hogy javasolt-e az alkalmazásuk, illetve milyen típusú kisberendezés lehet alkalmas az ivóvíz utótisztítására, nagy mértékben függ a helyi ivóvíz minőségétől.
A lakóhelyén elérhető ivóvíz minőségéről az NNGYK honlapján találhat tájékoztatást.
Ezen túlmenően külön kérésre – a vizsgálati díj megfizetésével – bárki ellenőriztetheti csapvize minőségét az erre akkreditált laboratóriumokban. Az épületen belüli hálózat állapotától függően egyes vízminőségi paraméterek (pl. az ivóvíz mikrobiológiai minősége vagy nehézfémtartalma) nagyon eltérők lehetnek, így ezek vizsgálatára szükség lehet a berendezés beszerzése előtt.
Aki a vásárlás mellett dönt, feltétlenül olyan kisberendezést válasszon, amely rendelkezik az NNGYK által kiadott ivóvízbiztonsági engedéllyel. A kisberendezések alkalmazási engedélye otthoni használatra és kizárólag a hálózati vezetékes víz utótisztítására vonatkozik, saját kút esetén a víz tisztításának értékelésére az engedély már nem terjed ki.
A jelenleg érvényes engedéllyel rendelkező termékek listája az NNGYK honlapján található.
Vízadagoló berendezések
A ballonos vízadagoló berendezések esetén sok esetben már maga a ballonos víz mikrobiológiai minősége is kifogásolt. Ennek oka elsősorban a palackozás és a tárolás nem megfelelő körülménye. A ballonos vizeket javasolt hűvös, napfénytől védett helyen tárolni, illetve a vízadagoló berendezést is napfénytől védett helyen elhelyezni. Ezen kívül ajánlott a ballonos vizet 3 naponta kicserélni abban az esetben is, ha nem ürült le teljesen.
A vízadagoló berendezések rendszeres karbantartást igényelnek. A kezdeti és rendszeres (1-3 havonta történő) fertőtlenítés és az üzemszüneteket követő átöblítés csökkenti a baktériumok elszaporodásának kockázatát. A belső fertőtlenítés mellett fontos a berendezés külsejének rendszeres tisztítása, fertőtlenítése is, különösen egészségügyi intézményekben történő alkalmazás esetén. A berendezésekben a baktériumok elszaporodásával íz- és szaganyagok megjelenésével járó, a kémiai vízminőségben is bekövetkező kedvezőtlen vagy káros vízminőségromlás kockázata csökkenthető a rendeltetésszerű üzemeltetéssel, a karbantartásra vonatkozó előírások betartásával.
A vízadagoló berendezéseknek szintén rendelkezniük kell az NNGYK által kiadott ivóvízbiztonsági engedéllyel.
Az engedéllyel rendelkező termékek listája megtalálható az NNGYK honlapján.
Kapcsolódó tartalmak:
- Ivóvízbiztonság
- Miért más a különböző ásványvizek íze?
- Bátran ihatjuk a csapvizet
- Mikroműanyagok a környezetünkben
- Szükséges-e víztisztítót használni?
- Ivóvíz íz-, szín- és szagproblémái
- Vízminőségi paraméterek
- Víztípusok a háztartásban
